A közösségi energiamegosztás lényege, hogy több energiatermelő-fogyasztó (prosumer) összeáll - például egy könyvtár, egy társasház, egy óvoda egy pékség -, és a maguk által megtermelt villamos áramot részint felhasználják, részint átadják a közösség többi tagjának, amelyek lehetnek hozzájuk hasonlóan sokféle tulajdoni formában működő és különböző funkciójú ingatlanok - ismertették a közleményben. Hozzátették, hogy a megoldás egyik előnye, hogy olyan szociálisan hátrányos, energiaszegény háztartások is be tudnak kapcsolódni a rendszerbe, amelyek önmagukban képtelenek lennének ilyen fejlesztésbe kezdeni.
A kutatók is meglepődtek: váratlan dolog derült ki a napelemparkokról
Ez a típusú közösségi energiamegosztás azonban nem azonos az energiaközösség fogalmával - jegyezték meg. Az idén nyáron induló és 2027-ig tartó Interreg Solar4CE programban a partnerek együttműködve térképezik fel az energetikailag önellátásra törekvő prosumerek előtt álló szakpolitikai és jogi akadályokat, azonosítják és kidolgozzák azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a különböző tulajdonban és jogi helyzetben lévő ingatlanok közötti kollektív energiafelhasználást - közölte a hivatal. Rámutattak, hogy a projekt Budapest korábbi, "Nappal Hajtva" nevű programjának eredményeire épít, amelynek során a város egy olyan digitális térképet fejlesztett ki, amely megmutatja, mekkora napenergia-potenciállal rendelkezik az adott épület teteje.
