Az Agrárkamara korábbi cikkében kifejtette, mi is vis maior valójában, és a mezőgazdaságban mely körülmények együttes fennállásának kell teljesülnie ahhoz, hogy a termelő az őt ért kára mellett ne essen el a vállalt, de nem teljesített kötelezettségek után járó támogatásoktól. Ugyanakkor felhívták arra is a figyelmet, hogy minden esetben tisztázni kell, hogy valóban van-e olyan kötelezettségvállalás, amelynek teljesülésére a bekövetkező vis maiornak hatása van. Ilyen eset lehet például a kedvezményezett hosszú távú munkaképtelenségének esete is.

A rendelkezések által felsorolt lehetséges esetek közé tartozik a „Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések” is. Ennek lényege, hogy a mezőgazdasági üzemet, vagy annak földterületeire vonatkozó kisajátítást a kisajátítási hatóság - fővárosi és vármegyei kormányhivatal - által kiállított kisajátításról szóló végzéssel vagy határozattal, illetve a kisajátítási változási vázrajzzal kell igazolni. A kisajátítás az alábbi közérdekű célokra lehetséges:

• honvédelem;
• nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere;
• terület- és településrendezés;
• kötelező állami, illetve önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási - ideértve a diákotthoni elhelyezést biztosító létesítményeket is, egészségügyi, szociális, rendvédelmi létesítmény elhelyezése;
• közlekedési infrastruktúra fejlesztése;
• energiatermelés;
• energiaellátás;
• bányászat;
• elektronikus hírközlési szolgáltatás;
• örökségvédelem;
• természetvédelem; vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, öntözéses gazdálkodás;
• fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
• építésügyi korlátozások felszámolása;
• az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése;
• környezetvédelem;
• sportinfrastruktúra fejlesztése;
• az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése;
• kulturális infrastruktúra fejlesztése;
• és az optimális birtokszerkezet kialakítása.

Amennyiben a kisajátítandó ingatlannak több tulajdonosa van, úgy a kisajátítást kérő - a Polgári Törvénykönyv szerinti írásbeli alakhoz kötött - kisajátítást pótló adásvételi (egyes esetekben csereszerződést) köthet. Ezen utóbbi esetben a vis maior eseményt a leírtak szerinti adásvételi, vagy csereszerződéssel, illetve az érintett ingatlan vázrajzával kell igazolni.

Előfordulhat, hogy az igazolásul szolgáló dokumentum nem a vis maiorral érintett gazdálkodó nevére szól, úgy csatolni kell az igazoláson feltüntetett személy és a vis maiorral érintett közti kapcsolat igazolásául szolgáló dokumentumot (pl. bérleti szerződés, nyilatkozat az adott területre vonatkozó földhasználati bejegyzésről, vagy a bejegyzés iránti kérelem benyújtásáról).

Ha a kisajátításról szóló végzés vagy határozat, illetve a kisajátítási változási vázrajz beszerzése az ingatlan tulajdonosától akadályoztatott, akkor mellékelni szükséges a vis maiorral érintett gazdálkodó nyilatkozatát arról, hogy például a földhasználat bejelentési kötelezettségének eleget tett az ingatlanügyi hatóság részére, továbbá, hogy az igazoló dokumentumok beszerzése miért akadályoztatott - de például csatolható az ingatlan tulajdonosának a nyilatkozata is.

Fontos! Kisajátítás esetén a kisajátítási hatóság az ingatlan-nyilvántartás, illetve a földhasználati nyilvántartás adatai alapján minden esetben értesíti a kisajátítási eljárást lezáró döntésről az összes érintett ügyfelet, így az ingatlan bejegyzett földhasználóját is.