Gúzsba kötik a szabályok és a költségek a magyar borászatokat

2023. július 1-jén lépett életbe az új hulladékgazdálkodási szabályozás, amelynek legfőbb eleme a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR - extended producers responsibility). Ennek lényege, hogy a gyártóknak a "szennyező fizet" elve alapján emelt díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére, vagyis a hulladék elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért. A rendszer bevezetése komoly aggodalmakat keltett a hazai borágazatban, amelynek szereplői olyan, jelentős költségnövekedéstől tartottak, amelyet végső soron a borászatoknak kell majd "lenyelniük", ugyanis az ágazatban nincs akkora profitráta, ami fedezné ezeket a költségeket - amint ezt tavaly egy, a neve elhallgatását kérő szakember elmondta az Agrárszektornak.

Hasonlóképpen látta a helyzetet Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára, aki akkor úgy fogalmazott, hogy az ágazatban komoly költségnövekedést fog okozni az új rendszer, ám ennek mértéke attól függ, hogy melyik termékről beszél az ember, illetve hogy milyen kiszerelési módról van szó. Brazsil Dávid rámutatott, hogy

például a pezsgőnél az uniós jog írja elő a kötelező üvegpalackok használatát. Hasonlóan több magyar eredetvédett bor termékleírása rendelkezik üvegpalack használatáról: például a tokaji és az egri borokat kizárólag ilyen formában lehet forgalomba hozni. Tokaji borkülönlegességek - mint például az aszú vagy a szamorodni - esetében a palackok méretére, formájára és színére nézve is vannak kötelező jellegű kritériumok vonatkoznak.

Hamar változott az üvegekre vonatkozó díjszabás

A kormány alig két héttel az EPR rendszerének elindulása után változtatott a szabályozáson. Nagy István agrárminiszter 2023. július 15-én jelentette be, hogy a borászokkal folytatott konzultáció eredményeképpen a döntéshozók arra jutottak, hogy a borpiaci helyzetre tekintettel a korábbi termékdíjjal azonos marad a borosüvegek után fizetendő díjtétel mértéke. Ahogy Nagy István fogalmazott, azzal, hogy a korábbi termékdíjjal azonos marad a borospalackok után a kiterjesztett gyártói felelősség alapján fizetendő összeg, érdemi segítséget kap az ágazat a piaci versenyben történő eredményes helytállásra és a szőlőtermelők megnövekedett művelési költségeit figyelembe vevő méltányos szőlőfelvásárlási árak kialakítására.

Az Agrárszektor az idei év elején ismét megkérdezte a borászatokat a tapasztalataikról. A válaszadók abban mind egyetértettek, hogy az EPR jelentős költségnövekedést hozott számukra, ám ennek pontos mértékét illetően még nem tudtak nyilatkozni. Arra azonban rámutattak, hogy az év elején elinduló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) végső soron ugyanannyiba fog kerülni az ágazatnak, mint korábban az EPR.

És bár a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó italcsomagolás-visszaváltó automaták hivatalosan már januártól működésbe léptek, az első hónapok meglehetősen kaotikusnak bizonyultak. Volt, hogy az automaták nem működtek, volt, hogy be sem üzemelték őket, ami pedig megnehezítette a rendszer megismerését és megszokását.

Az idén első alkalommal megrendezett Portfolio AgroFood 2024 konferencián a meghívott élelmiszeripari szakértők rámutattak, hogy az EPR-rendszer bevezetése ugyan csökkentette a csomagolóanyag-felhasználást, egyúttal azonban jelentős költségnövekedéssel járt, mind a gyártók, mind a fogyasztók részéről. Az EPR és a kötelező visszaváltás (DRS) bevezetése komoly változásokat hozott az iparág működésében, és új helyzet elé állította a cégeket, ugyanakkor a szakemberek szerint a jelenlegi szabályozás még úgy ró komoly terheket a gyártókra és a hasznosítókra, hogy nem ad nekik semmit kompenzálásképpen.

Hogyan látják most a helyzetet a magyar borászatok?

Prisztavok Zoltán, a Kreinbacher Birtok kereskedelmi és marketing vezetője az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy nincs olyan gyártó, aki örülne a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének, mert nagy terhet jelent a vállalkozások számára. A szakember azt is szóvá tette, hogy nem látni a hosszú távú logikát a rendszerben, emiatt pedig nem hiszi, hogy be fogja tudni váltani azt, amire megalkották. Prisztavok Zoltán szerint a szelektív gyűjtőszigetek telepítése és a használat szigorúbban vétele logikusabb lépés lett volna. A szakember a kötelező visszaváltási rendszer kapcsán pedig úgy nyilatkozott, hogy rendkívül nehéz volt a termékek regisztrálása, ami főleg azoknak jelentett problémát, akik exportálnak is. A DRS látszatra ugyan egy könnyű, jól átgondolt rendszer, de vannak benne erősen kérdőjeles előírások, mint például az, hogy a magasabb árkategóriájú borokból is nyolc palackmintát kellett biztosítani, bár ez utóbbi termékek azóta kivétellé váltak a főszabály alól. Ami a költségnövekedéseket illeti, Prisztavok Zoltán szerint ez extra terhet jelent az ágazati szereplők nagy részének. A Kreinbacher Birtok kereskedelmi és marketing vezetője nem hiszi, hogy ez a gondolkodás fogja megváltani a világot, inkább egy hasznos megoldás kellett volna, és az, hogy ne menet közben derüljenek ki a dolgok. A szakember meglevő és megoldatlan problémákra például a magnum palackot hozta fel, amelyeket még nem tud kezelni a rendszer.

A DRS rendszer kapcsán Radácsi András, az Ostoros Családi Pincészet borászati üzemvezetője is arról számolt be, hogy voltak nehézségek a kiszerelések regisztrációja során, de szerencsére még időben elkezdték az eljárást, így minden általuk előállított és forgalmazott termék megkapta a szükséges engedélyt. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nagykereknél és áruházláncoknál nem ment zökkenőmentese az átállás: volt olyan, amikor hagyományos termékeket szerettek volna rendelni, de csak a kötelező visszaváltási rendszernek megfelelő kiszerelések voltak, de ennek a fordítottja is előfordult. Radácsi András elismerte, hogy a DRS-nek való megfelelés kihívást, pluszmunkafolyamatokat és teendőket jelent a borászatok számára, ugyanakkor, ha egyszer letisztázódik minden kérdés és jól fog működni a rendszer, akkor az akár még előnyös is lehet az ágazat szereplői számára. A borászati üzemvezető elmondta, hogy ők nem tudták a költségnövekedéseket beépíteni az áraikba, így az új rendszerrel járó többletet le kellett nyelniük.

Frittman Péter, a Frittmann Borászat projekt menedzsere és borásza szerint óriási könnyítés volt a magyar borászoknak, hogy az EPR rendszer előírásait viszonylag gyorsan módosították, és a borászok számára egységes palackra vetített díjak kerültek kialakításra: így ugyanis nem kellett annyit számolgatni. A kötelező visszaváltás kapcsán szakember úgy fogalmazott, hogy ami bekerült a DRS-be, az kikerült az EPR alól, de a költségek lényegében megmaradtak. Ezek elkönyvelése eddig a gyártók feladata volt, most közvetlenül a MOHU-nak kell megfizetni. Az EPR-díj azonban körülbelül 30%-kal magasabb volt, mint a korábbi termékdíjak. Ami a költségnövekedéseket illeti, Frittmann Péter úgy fogalmazott, hogy az EPR díja korábban is be volt építve az árakba, de ez olyan tétel, amit nem lehet a fogyasztókra terhelni, ezt a gyártóknak kell vállalniuk. A szakember rámutatott, hogy a borárak és a kialkudott árak hosszabb időkre szólnak, ezeken nem olyan egyszerű módosítani, egy ilyen eljárás hónapokba is telik. Frittmann Péter szerint az üvegárak valamelyest csökkentek, ezen a téren volt egy kis konszolidáció, és így végső soron ezért nem kellett a termékek árain emelni.

Milyen trendek figyelhetők meg a magyarok borfogyasztásában?

Prisztavok Zoltán szerint jelenleg egy világszintű gazdasági recesszió közepén vagyunk, 2022-ben ráadásul majdnem hiperinfláció volt itthon, és mindenki emlékszik még rá, milyen borzalmas mértékben emelkedtek az árak az év során. Ez azzal járt, hogy a magyarok vásárlóereje jelentősen megcsappant, és a következő két évben még várhatóan nem is fog erősödni. Most talán még rosszabb is a helyzet, mint a koronavírus-járvány alatt volt, a vásárlóerő szempontjából mindenképpen ez a helyzet. A fogyasztás visszaesett, a gasztronómia szenved, sorra zárnak be az éttermek, nemcsak itthon, de külföldön is - sorolta Prisztavok Zoltán. Ezzel szemben Radácsi András arról számolt be, hogy bár tapasztalataik szerint a rozék és a vörösborok fogyasztása stagnál, vagy egyenesen csökken a magyarok körében, a fehérborok fogyasztásában növekedést lehet megfigyelni. A szakember szerint ez az új piacok szerzéséből fakad. Frittmann Péter szerint is csökkenő borfogyasztást lehet prognosztizálni a következő időszakra, ráadásul az egy főre jutó fogyasztás is folyamatosan csökken. A szakember szerint az idei első félévben sok borászat megérezte a forgalmán a fogyasztás visszaesését, és a DRS rendszer bevezetése se könnyítette meg a dolgokat.