Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2024.07.17.) napon.
2024.07.17. szerda: Általában sok napsütés várható - főként az ország keleti felén, kétharmadán - erőteljes gomolyfelhő-képződéssel. Délelőtt helyenként, délután viszont egyre több helyen alakulnak ki záporok, zivatarok, melyeket felhőszakadás, erős, viharos széllökés, jégeső is kísérheti, néhol heves zivatar sem kizárt. A Dunántúl nyugati felén nem valószínű csapadék, legfeljebb az Alpokaljára sodródhat be egy-egy csapadékgóc. Az északi, északkeleti szél főként a Dunántúlon és északkeleten élénk, néhol erős lesz.
A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán nagyrészt 30 és 37 fok között várható, de az Alföld délkeleti felében továbbra is előfordulhatnak 40 fok körüli értékek.
Késő estére 20 és 29 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Bár hidegfront súrolja hazánkat, legfeljebb az ÉNy-on élők tapasztalhatnak hidegfront jellegű változásokat. Ilyen változás lehet a fejfájás, vérnyomás csökkenése. Továbbra is egyértelműen a hőség gyakorol ránk nagyobb stresszt. Fontos odafigyelni a folyadékpótlásra, lehetőség szerint izotóniás itallal. Érdemes a szervezetünk terhelését átmenetileg megszüntetni akár vízparton, de 1-2 óra eltöltése klimatizált helyen is sokat segíthet.
A következő napon várható időjárás
2024.07.18 csütörtök: Napos idő várható általában kevés gomolyfelhővel. Főleg az Északi-középhegység térségében és a Duna-Tisza-közén fordulhatnak elő záporok, zivatarok. Az északkeleti, északi szél időnként megélénkül, zivatar környékén erős, viharos széllökés is lehet. Délután 30, 38 fok között alakul a hőmérséklet, délkeleten lesz a legmelegebb.
Friss híreink:
Lehull a lepel: így teljesítettek ezek a magyar termelők
2022 után 2023 sem volt sétagalopp a magyar termelőknek. A szélsőséges időjárás, az állatbetegségek és a gazdasági helyzet sem segítette sokszor a munkájukat, ennek ellenére születtek szép eredmények is. A 2022-es évszázados aszály után például a főbb szántóföldi növények 2023-ban betakarított mennyisége meghaladta az egy évvel korábbit. 2023. december 1-jén pedig sertésből és juhból többet, tyúkból és szarvasmarhából kevesebbet tartottak 2022-höz képest. Hogy hogyan teljesített az agrárium tavaly, az az alábbi cikkünkből kiderül.
Gúzsba kötik a szabályok és a költségek a magyar borászatokat
Mind adminisztrációban, mint költségekben komoly terheket rótt a magyar borászokra a tavaly bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség rendszere (EPR), valamint az idén januárban elindult kötelező visszaváltási rendszer (DRS). Az ágazatra jellemző árképzési gyakorlatok miatt ez utóbbit nem is nagyon tudják áthárítani a fogyasztókra, így az ezzel járó többletköltségeket a gyártóknak kell lenyelniük. Az Agrárszektor által megkérdezett borászatok véleménye megoszlott a rendszer hasznosságát illetően, volt, aki szerint a szelektív gyűjtőszigetek rendszerét kellett volna bővíteni, de akadt olyan nyilatkozó is, aki szerint az első idők nehézségei után akár még jól is működhet az új rendszer. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy az ágazat meglehetősen nehéz helyzetben van épp, mivel a költségek növekedésével párhuzamosan a fogyasztás csökkenése figyelhető meg, és ez nemcsak hazai jelenség, hanem világszintű trend.
Tovább csökken a marhaállomány, de kevesebb a ló és a kecske is
Magyarországon 2023-ban tovább csökkent a szarvasmarhák összlétszáma: a december eleji adatok szerint 23,2 ezer darabbal kevesebb szarvasmarha, és 15 ezer egyeddel kevesebb tehén volt, mint egy évvel korábban. Mind a kecske-, mind pedig a lóállományban komoly visszaesés volt megfigyelhető a vizsgált időszakban, egyedül a juhok létszámában lehetett növekedést regisztrálni. Az állatok takarmányozása során a felhasznált alapanyagok jelentős részét az erjesztett és a szálas tömegtakarmányok tették ki. A kérődzők esetében ugyanakkor nagy jelentősége volt a legeltetésnek is.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Rideg valóság: egyre kevesebb pénzből nyaral az átlagmagyar, ennyit szánnak rá a családok idén
Akárcsak tavaly, idén is elkészítettük a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását, amelyet több mint 11 ezer olvasónk töltött ki. Az értékelés első részéből megtudhattuk, hogy a magyarok számára fontos a kikapcsolódás és a pihenés, de sokan nem engedhetik meg maguknak. A kitöltők több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megnövekedett árak miatt olcsóbb úti célokat választ, ritkábban vagy egyáltalán nem utaznak 2024-ben. A mostani, második elemzésünkben azt vizsgáltuk, milyen formában, utazási irodán keresztül vagy egyéni szervezésben mennek a magyarok, mennyit költenek fejenként, illetve miel utaznak 2024-ben. Megnőtt azoknak az aránya tavalyhoz képest, akiknek fejenként 100 ezer forint sem jut nyaralásra.
Erre nem sokan gondolnak a hőségben: ettől a betegségtől a nyaralás is könnyen rémálommá válhat
Étvágytalanság, alvászavar, időszakos gyengeség és rossz közérzet – ezek a tünetek mind jelentkezhetnek a forró nyári hőhullámok során. Az általános javaslatok és óvintézkedések betartása mellett folyadékfogyasztási- és táplálkozási szokásainkkal is sokat tehetünk a nyári hőség okozta tünetek ellen. Hogyan és mire figyeljünk az extrém hőségben? Ennek jártunk most utána.
