Tikkasztó forróság jellemzi a mindennapokat Magyarországon, a levegő hőmérséklete az elmúlt napokban néhol már a 40 Celsius fokot is elérte. A szélsőségesen meleg időjárás az élet számos területén hoz új kihívásokat, az egészségügytől kezdve a mezőgazdaságig. Ahogy a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmánya rámutat, az éghajlatváltozás az elkövetkező években érzékelhető inflációt hozhat. A tudósok a legkorszerűbb klímamodellek segítségével vizsgálták meg az extrém éghajlati tényezők - a magas hőmérséklet és a szélsőséges esőzések - befolyását - írja közleményében az OTP Bank.
Arra jutottak, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet 2035-ig évente akár 3,2 százalékponttal is megnövelheti az élelmiszer-inflációt, az általános inflációt pedig évente 0,32-1,18 százalékponttal. Nem csak a felmelegedés okozhat problémákat: a hőmérsékleti anomáliák kaotikus jellege rövid távú, gyorsabb áremelkedéseket vonhat maga után.
Az éghajlatváltozás miatt feljebb szökhetnek az élelmiszerárak
Ha hazánk jelenlegi éghajlati viszonyait nézzük, ketté lehet osztani az országot egy nyugati, nedves kontinentális éghajlati övre, és a keleti országrészben jellemző, száraz kontinentális éghajlatra. A két terület között évente több száz milliméter csapadékkülönbség figyelhető meg, ami már jelentősen befolyásolja az agrárágazat teljesítményét
- hívja fel a figyelmet Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője, aki szerint mindent összevetve úgy tűnik, hogy az idei év csapadék szempontjából eddig kedvezőbben alakult, mint a 2022-es és a 2023-as év. A szakértő szerint a kihívások mellett lehetőségek is rejlenek az éghajlatváltozás hatásaiban, amelyekből stratégiai tervezéssel és alkalmazkodási intézkedésekkel előny is kovácsolható.
Riasztó jóslat jött az időjárásról: ez az élelmiszerárakra is hatással lehet
A melegedő klíma lehetőséget biztosíthat új növényfajták termesztésére, amelyek korábban nem voltak életképesek egy adott régióban. Előfordulhat, hogy 10 év múlva arról beszélgetünk majd, hogy Magyarországon milyen a kivitermés, ugyanis Zala vármegyében például már kivit termesztenek
- emeli ki Szabó István. Az alkalmazkodóbb növényfajok választása mellett az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a talajvédelmi intézkedések, a precíziós eljárások alkalmazása és az öntözési beruházások is hozzájárulhatnak a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának növeléséhez. Mindezek megvalósítását nagyban elősegítheti, hogy az elkövetkező időszakban várhatóan rengeteg forrás érkezik az agráriumba: a KAP Stratégiai Tervben gazdaságfejlesztési célokra mintegy 1.500 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A jövőbeni beruházások előkészítése kapcsán az OTP Agrár nemcsak hitelekkel, hanem az új kihívásoknak megfelelő szaktudással is támogatja partnereit.
