Kemény előrejelzés érkezett: tényleg ez vár a mezőgazdaságra a jövőben?

agrarszektor.hu2024. július 18. 12:23

Az OECD és a FAO közzétette az 2024-2033. közötti időszakra vonatkozó, a mezőgazdasági ágazatok kilátásairól szóló kitekintését, mely anyag átfogó értékelést nyújt a nemzeti, regionális és globális mezőgazdasági árupiacokról. Az előrejelzés a következő tíz évre vonatkozó részletes ágazati adatai révén referenciaalapként szolgálhat egy előretekintő mezőgazdasági szakpolitikai tervezéshez.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) együttműködésében készült el a „OECD-FAO Agricultural Outlook 2024-2033” című kiadvány, mely átfogó értékelést nyújt a nemzeti, regionális és globális mezőgazdasági árupiacokról az elkövetkező tíz évre vonatkozóan. Az anyag részletes tájékoztatást ad a főbb mezőgazdasági termékek fogyasztására, termelésére, kereskedelmére és áraira vonatkozóan, továbbá összefoglalja az elkövetkező tíz év valószínűsíthető makrogazdasági, termelékenységi, időjárási, mezőgazdasági és kereskedelempolitikai változásokat, továbbá elemzi a fogyasztói preferenciákat - olvasható a NAK oldalán.

Az előrejelzés kiemelt jelentősége abban rejlik, hogy az a főbb mezőgazdasági szektorokra vonatkozó részletes ágazati adatai révén referenciaalapként szolgálhat egy előretekintő mezőgazdasági szakpolitikai tervezéshez. A közelmúltbeli világméretű COVID-19 világjárvány, az éghajlatváltozás fokozódó negatív hatásai, a növekvő geopolitikai feszültségek és az elmúlt időszakban egyre gyakrabban tapasztalható állatbetegség kitörések rávilágítottak a hatékony, előremutató szakpolitikai tervezés és döntéshozatal fontosságára. A kitekintés összeállítása során mindkét szervezet szakértelmére, valamint az együttműködő tagországok által biztosított adatokra alapozva, az OECD-FAO Aglink-Cosimo modelljének használatával kerültek összeállításra a nemzeti, regionális és globális mezőgazdasági árupiacokra vonatkozó előrejelzések.

Elmondható, hogy az elmúlt 20 évben a mezőgazdasági termékek fogyasztása bővült, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű térségek népesség- és jövedelem-növekedésének köszönhetően. Ezek az országok a fogyasztásuk növekedése mellett a technológia fejlesztések és az innováció részén, valamint természeti erőforrásaik fokozottabb és fenntarthatóbb használata révén azonban gyorsan növelték termelésüket is.

Az előrejelzés szerint Kína, India és a délkelet-ázsiai országok befolyása az elkövetkező tíz évben tovább fog növekedni a globális agrár-élelmiszeripari rendszerekre vonatkozóan. Amíg azonban Kína szerepe a globális élelmiszer- és mezőgazdasági fogyasztási rendszerekben egyre csökkenni fog, addig India és a délkelet-ázsiai országok várhatóan növelni fogják globális fogyasztási részarányukat, ami a növekvő népességszámoknak és a javuló jólétnek lesz köszönhető. Kína az előző évtizedben ugyanis 28%-kal járult hozzá a globális fogyasztás növekedéséhez, azonban a következő évtizedben ez az érték várhatóan 11%-ra csökken, ami a táplálkozási szokások stabilizálódásának, a lassabb jövedelemnövekedésnek és a népesség csökkenésének tudható be. Ezzel szemben India és a délkelet-ázsiai országok várhatóan 2033-ra a globális fogyasztásnövekedés 31%-át adják majd.

A mezőgazdasági és halászati termékek teljes felhasználása az előrejelzések szerint a következő évtizedben évente 1,0%-kal fog növekedni, főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A globális élelmiszerfogyasztás az előrejelzések szerint évente 1,2%-kal nő a népesség és a jövedelmek növekedése miatt. A legtöbb régióban a növények takarmányozási célú felhasználásának növekedése várhatóan meghaladja a közvetlen élelmiszer-felhasználás növekedését, amit az állati eredetű élelmiszerek nagyobb arányú felhasználása felé történő elmozdulás és az állattenyésztés ebből eredő bővülése és intenzívebbé válása eredményez majd.

A kalóriabevitel várhatóan 7%-kal nő a közepes jövedelmű országokban, főként az alapvető élelmiszerek, az állati eredetű termékek és a zsírok nagyobb mértékű fogyasztása miatt. Az alacsony jövedelmű országokban a kalóriabevitel 4%-kal fog növekedni várhatóan, ami túl lassú ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az éhezés megszüntetésére irányuló fenntartható fejlődési célt. A magas jövedelmű országok táplálkozási preferenciái − különösen a táplálkozással, az egészséggel és a fenntarthatósággal kapcsolatos növekvő aggodalmakat − miatt a zsírok fogyasztásának enyhe csökkenése, valamint a fehérjebevitel eltolódása és stabilizálódása várható ezen régiókban az elkövetkező évtizedben.

A jól működő nemzetközi mezőgazdasági árupiacok továbbra is fontosak maradnak a globális élelmezés-biztonság szempontjából, mivel ezek a piacok a kalóriák 20%-ával kereskednek (tehát az előállított kalóriák mintegy 20%-a a fogyasztás előtt átlépi az előállítási országok határait), továbbá a globális agrár-élelmiszeripari értékláncokban való részvétel a vidéki megélhetés javítását is szolgálja. Az előrejelzés szerint a globálisan forgalmazott áruk mennyisége várhatóan tovább nő a vizsgált időszakban.

A jól működő piacok és az ellenálló kereskedelmi rendszerek tehát még inkább szükségesek lesznek és kiemelt fontossággal fognak bírni, ugyanis ezen piacok és rendszerek biztosítják a biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való globális hozzáférést, mindeközben pedig támogatják a mezőgazdasági ágazatok jövedelem-termelését és enyhítik a helyi sokkok − például a terméskiesések vagy szélsőséges időjárási események − hatását.

Elmondható, hogy az árak számos tényezőtől, például az időjárási viszonyoktól, a makrogazdasági és politikai viszonyoktól, a technológiai fejlesztéstől, valamint infláció és a valuta árfolyamok változásától egyaránt függnek. Az egyes súlyosbodó helyi/regionális körülmények ronthatják a megélhetés színvonalat és veszélyeztethetik – főként a kiszolgáltatott − fogyasztók élelmezés-biztonságát.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
élelmiszer, mezőgazdaság, halászat, oecd, időjárás, előrejelzés, mezőgazdasági-árak, árak, globális, mezőgazdasági, mezőgazdasági-termék, termékek,