„Szokásos trágyaszag nyár derekán” címmel írt levelet Németh Sándor, a Vas megyei Bük polgármestere Vámos Zoltán főispánnak tegnap, amelyben az ismert fürdővárosban terjengő bűzre igyekezett felhívni a megyei Kormányhivatal vezetőjének figyelmét. Mint a városvezető a levélben fogalmaz:
a turisztikai szezon kellős közepén évek óta rendszeresen tapasztalható trágyaszag öntötte el ismét városunkat.
Évek óta probléma
A levélben a polgármester megjegyzi: néhány évvel ezelőtt Vámos Zoltán elődje, Harangozó Bertalan kormánymegbízott közreműködésével a témában már tartottak a városban egy ,,trágyakonferenciát", amelynek során az érintettek bevonásával igyekeztek megoldást találni az évről évre visszatérő problémára. Mint írja, ez azóta sem járt eredménnyel. A polgármester szerint ennek oka, hogy a termelők nincsenek tekintettel a város lakóira és a nyaraló vendégekre és nem tartják be a korábbi egyeztetés során megfogalmazott elveket. A levélben a polgármester úgy fogalmaz:
A környezetünket folyamatosan minden szempontból szennyező, a nemzeti folklórban magyar kisgazdáknak nevezett, valójában milliárdos, több esetben külföldi hátterű nagyvállalkozók akkor megígérték, hogy előre tájékoztatják a közvéleményt a trágya kijuttatásának időpontjáról és figyelembe veszik az időjárási körülményeket. Ezt a megállapodást láthatóan megszegve a legnagyobb szélben juttatták és juttatják ki az általunk ismeretlen eredetű trágyát. Több heti hőség után most lehetne éjszakánként átszellőztetni a lakásokat, de erre most nincs mód, mert a bűz mindenbe beivódik.
A turizmusnak nem használ
A levélben a polgármester utal Bük idegenforgalmi jelentőségére is, mint írja: a szag nem segíti a város turisztikai imázsépítését.
A városvezető úgy fogalmaz, hogy a magyar vidéknek és az országnak is szükség lenne értékteremtő mezőgazdaságra, sokszínű zöldség- és gyümölcstermesztésre, a valaha világhírű állattenyésztésünkre.
Ezek az egykori húzóágazatok romokban hevernek. Helyette van monokultúrás szántóföldi növénytermesztés kéthetente permetezett repcével, feldolgozatlanul exportált búzával, honi cukorgyári kapacitás híján ide-oda cipelt, utat sározó cukorrépával, méretkorlátozás és útdíjfizetési kötelezettség nélkül közlekedő lánctalpas, több százmilliós monstrumokkal, beszántott utakkal, betemetett vízelvezető árkokkal, kidöntögetett útszéli bójákkal.
A polgármester hozzátette: a lakossági kritika, nyomás rá is nehezedik. Igyekszik ugyan oldani a gazdákkal szemben tapasztalható ellenszenvet, de ez nem könnyű feladat. Németh Sándor végül a főispán segítségét kéri a megoldásban.
A szállóvendégek panaszkodnak
Az Agrárszektor megkeresett egy büki lakost is, aki megerősítette, hogy valóban penetráns bűz terjed a városban, sőt, a környező falvakban is. A nevét nem vállaló büki polgár szerint ez különösen azért kellemetlen, mert a településen vendégeskedő nyaralók folyamatosan panasszal élnek a szálláshelyeknél, mondván: nem azért fizettek komoly összegeket egy pár napos pihenésért, hogy ezt szagolják. A lakos szerint a turizmus igényeinek Bük esetében meg kellene előznie a mezőgazdaság szempontjait. Mint fogalmazott:
„Bük egy fürdőváros, nem agrárváros.”
A polgármester kompromisszumos megoldást keres
Az Agrárszektor megkereste Németh Sándort, Bük polgármesterét, aki portálunknak elmondta: korábban valóban volt már egyeztetés a témában a városházán, ahol minden érintett fél részt vett. Ezen a tárgyaláson is hangsúlyozták, hogy a város célja nem az agrártermelés ellehetetlenítése. A polgármester kijelentette:
Szükség van a mezőgazdasági termelésre, a trágyázásra is. Ezt azonban lehet úgy is csinálni, hogy előkészítik, más szempontokat is figyelembe vesznek, tehát előre bejelentik az időpontokat, figyelik a széljárást, és megtervezik, hogy a település melyik részén mikor juttatják ki. A legfontosabb az lenne, hogy a kijuttatott trágyát haladéktalanul bedolgozzák. Ez lenne a kulcsa a megoldásnak, attól tartunk azonban, hogy ez nem teljesül.
A polgármester szerint a probléma a korábbi években is jelentkezett, és már akkor is kellemetlen volt, de a mostani eset túltesz a korábbi tapasztalatokon.
Most sokkal erősebb szaghatásról van szó, orrfacsaró bűz terjeng a városban, nem lehet megmaradni.
Törvény rögzíti: a kakaskukorékolás és a trágyaszag az érzékszervi örökség része
Bűzbomba a főszezonban
Németh Sándor szerint külön probléma az is, hogy idén a jelenség korábban tapasztalható, vélhetően amiatt, hogy az idén az aratás is korábban zajlott le. Máskor inkább augusztusban lehetett ilyen szagot érezni, annak is inkább a második felében.
Most júliusban már elöntötte a várost a trágyaszag, vagyis a turisztikai főszezon kellős közepén szenvednek a pihenni vágyó vendégek.
A polgármester elmondása szerint rengeteg panasz érkezik hozzá a helyi lakosoktól és a vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban érdekelt vállalkozóktól is, amelyben azt követelik, hogy tegyen valamit. Reggelente, ha beér a hivatalába, ilyen üzenetek fogadják, amelyben tűrhetetlennek nevezik a levélírók a helyzetet. A polgármester szerint valamit tenni kellene, a gazdáknak tekintettel kellene lennie a város turisztikai érdekeire is.
Nagyon sok vendég panaszkodik a helyzet miatt, pedig alapvetően nem a mezőgazdaságból él ez a település. Másokra is tekintettel kellene lenni, amikor az ilyen trágyakijuttatást végrehajtják.
A főispántól várnak megoldást
A polgármester hozzátette: időnként persze a helyi termelőket is megkérdezik a helyzetről, ám „egyesével mind azt mondja, hogy ő mindent megtesz a helyzet megoldásáért és nem ő okozta a problémát.” Ezért is fordult a főispánhoz a megoldásért.
Szinte az összes hatóság az ő irányítása alatt van. Tehát a helyzet szabályozására, a kijuttatás koordinálására csak ő tudna érdemben hatni.
Az Agrárszektor kereste kedden a Kormányhivatalt, illetve Vámos Zoltán főispánt is. A titkárságán visszahívást ígértek portálunknak, amint válasz érkezik, természetesen közöljük.
