agrarszektor.hu • 2024. július 25. 14:32
Ebben az időszakban lenne a legtöbb csapadékra szükségük a nyári kapás növényeinknek, de az elmúlt napok záporai csak kevés helyen enyhítették az egyre fokozódó csapadékhiányt. A középső országrészben és keleten sokfelé már igen száraz a talaj, számottevő eső azonban a következő 8-10 nap során sem várható, az aszályhelyzet további romlására lehet számítani Magyarországon.
Az elmúlt egy hét során minden nap előfordult valahol zápor, zivatar hazánkban, de nagyobb területre kiterjedő számottevő csapadék csak szombaton volt a délnyugati országrészben, ahol jelentősebb mennyiség hullott - derül ki a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. A többi napon előfordult záporok csak igen kis területet érintettek. Így az elmúlt öt nap csapadékmennyisége hazánk nagyobb részén 5 mm alatt maradt, azaz gyakorlatilag alig esett, délen, délnyugaton és északkeleten 10 és 30 mm között hullott, néhol azonban felhőszakadás is kialakult. A harminc napos csapadékösszeg hazánk döntő részén elmaradásban van az átlaghoz képest, a hiány 20-60 mm.
Ahogy a csapadék területi eloszlása nem egyenletes, a talaj felszín közeli részének nedvessége is igen nagy különbségeket mutat: a nagyobb esők átlag érintett kisebb foltokban nedves, míg az ország jelentős részén száraz a föld. A felső fél méteres talajréteg az ország nagyobb részén kritikusan száraz, a növények csak a mélyebb rétegben találnak nedvességet, de már ott is egyre kevesebbet. A legrosszabb a helyzet a Mezőföldön, az Alföld nyugati, déli valamint keleti tájain. Ennek megfelelően hazánk területének bő kétharmadán közepes vagy nagyfokú aszály jelei figyelhetők meg.
A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A napraforgó és a kukorica elvirágzott, vagy a virágzás végén jár, most igényelnék a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. Ezt azonban öntözés nélkül csak néhány nagyobb felhőszakadás által érintett foltban kapják meg az országban, de még az átlagos csapadéktól is elmaradásban vagyunk. Nagy területen már csak a mélyebb talajrétegekben találnak nedvességet az állományok.
A virágzás és szemképződés elejének fenológiai fázisát hőség és aszály jellemezte hazánk nagyobb részén, ezen időszakok lerövidültek, ez pedig a termésátlagokban is meg fog mutatkozni.
A levélnedvesség időtartama a csapadékos napokon és területeken volt csak magas átmenetileg. Szombaton az Északi-középhegység kivételével országszerte 17-24 órán át nedvesek voltak az állományok, a többi napon csak a záporokkal érintett területeken voltak tartósan vizes állományok. A párás időszakok hossza, mely a harmatos időtartamot jellemzi, szintén szombaton, a Dunántúlon volt magas, a többi napon jellemzően alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulását ez a többnyire száraz idő a legtöbb helyen nem támogatta.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1000 és 1150 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek közöt. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 160-210 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 140-200 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben.
Jobbára száraz időre van kilátás a következő napokban, legközelebb vasárnap alakulhatnak ki elszórtan záporok, zivatarok a jövő hét közepéig, területi átlagban jelentősebb csapadék nem valószínű. Így a talaj tovább fog száradni, az aszályos terület kiterjedése nőni fog, az aszály még tovább fokozódik. A hőmérséklet a hét végre ismét emelkedik, kánikula várható 35 fok körüli maximumokkal, majd hétfőre egy hidegfront érkezik, mely a jövő hétre mintegy 5 fokot csökkenti a maximumokat.