Braunmüller Lajos • 2024. július 25. 13:29
A klímaváltozás egyre súlyosabb kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelést világszerte, olyannyira, hogy ma úgy tűnik: a következő évtizedek legsúlyosabb problémája lesz a mezőgazdaságban az éghajlat felborulása. Az időjárási szélsőségek, a hőmérséklet-növekedés, a vízgazdálkodási problémák és a kártevők terjedése mind komoly fenyegetést jelentenek a termésbiztonságra. Az alkalmazkodási stratégiák, mint a precíziós mezőgazdaság és a reziliens növényfajták kifejlesztése, azonban reményt adnak arra, hogy a gazdák sikeresen felvegyék a harcot ezekkel a kihívásokkal. A feladat azonban nem könnyű, és addig is fel kell készülni az egyre gyakoribb problémákra.
A klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásai világszerte jelentős kihívásokat jelentenek a mezőgazdasági termelés számára. Az időjárási minták változásai, a szélsőséges események gyakoriságának növekedése, valamint a vízkészletek elérhetőségének ingadozása mind komoly problémákat okoznak a gazdáknak, és egyelőre nem világos, hogy az agrártermelés hogyan tud alkalmazkodni a régóta fennálló feltételek gyors megváltozásához.
Az évszázadokon át többé-kevésbé stabil időjárási mintázatok mindössze néhány évtized alatt olyan ütemben változnak meg, hogy számos térségben gyökeresen más éghajlat alakul ki. Ehhez alkalmazkodni meglehetősen nehéz, de nem reménytelen.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan befolyásolja a klímaváltozás a mezőgazdaságot, és milyen stratégiákkal próbálnak reagálni a termelők ezekre a kihívásokra.
Szélsőségek teszik tervezhetetlenné a gazdálkodást
A klímaváltozás egyik legközvetlenebb, mindannyiunk által érzékelt hatása a szélsőséges időjárási események, mint például az aszályok, árvizek és hőhullámok gyakoribbá válása. Ezek az események komolyan veszélyeztetik a termésbiztonságot, mivel a növények fejlődése és a terméshozam nagyban függ az időjárási viszonyoktól.
Az agrártermelés természetesen mindig függött az időjárás szeszélyeitől, de a kilengések mára olyan mértékűek lettek, hogy sok esetben tervezhetetlenné vált a növénytermesztés.
Az aszályok különösen pusztítóak lehetnek, mivel a hosszú száraz időszakok csökkentik a talaj nedvességtartalmát, ami rövid idő alatt is káros hatással van a növények gyökérzetére és tápanyagfelvételére. Az Egyesült Államokban például az emlékezetes, 2012-es nagy aszály több tízmilliárd dolláros károkat okozott a mezőgazdaságban, és jelentős terméskiesést eredményezett. Itthonról újabb keletű példát is említhetünk:
a rendkívül súlyos 2022-es aszály az ország nagy részét érintette, az Alföldön kifejezetten súlyosan, olyannyira, hogy számos gazda lényegében semmit nem tudott betakarítani. Abban az évben a magyar agrártörténetben először Magyarország kénytelen volt importálni a kukoricát.
A forróság megviseli a növényeket
A globális átlaghőmérséklet emelkedése szintén jelentős hatással van a mezőgazdaságra. A magasabb hőmérsékletek ugyan egy darabig gyorsítják a növények fejlődését, ám ez rövidebb növekedési időszakokat eredményezhet, és ezáltal csökkentheti a terméshozamot. Ezen kívül a magas hőmérsékletek egy pont után súlyos stresszt okoznak a növények számára, ami további terméscsökkenést, extrém esetben akár a növény pusztulását is eredményezheti.
A pusztán a hőmérséklet emelkedéséből következő terméscsökkenés nem ígér sok jót: az Európai Unióban végzett kutatások szerint a kukorica terméshozama akár 20 százalékkal is csökkenhet a század közepére, ha nem történnek jelentős változások az üvegházhatású gázok kibocsátásában.
Néha sok víz, néha semmi
A klímaváltozás hatására a csapadék eloszlása is egyre inkább változik, ami súlyos vízgazdálkodási problémákat okoz. A probléma a kutatók szerint nem annyira a csapadék mennyiségében keresendő, a projekciók szerint nem lesz drámai a következő évtizedekben a hazánkra hulló csapadék csökkenése sem.
Sokkal nagyobb gond az időzítés hektikussága: az egyre gyakoribb és intenzívebb esőzések miatt növekszik az árvízkockázat, míg a hosszabb száraz időszakok az öntözés iránti igényt növelik. Ráadásul már ma is megfigyelhető, hogy mindez nemritkán egy éven belül is jelentkezhet.
Más térségekben a csapadékmennyiségben is komoly változások vannak, így egyes területeken a vízforrások kimerülése is veszélyt jelent a mezőgazdaságra. Például a Kaliforniai Központi-völgyben, az Egyesült Államok egyik legfontosabb mezőgazdasági területén, az öntözésre használt felszín alatti vízkészletek jelentős csökkenése figyelhető meg, ami hosszú távon fenntarthatatlan termelést eredményezhet.
Kártevők és betegségek terjedése
A klímaváltozás nemcsak az időjárási mintákra, hanem a kártevők és növénybetegségek elterjedésére is hatással van. A melegebb hőmérsékletek és a megváltozott csapadékminták kedvezőbb környezetet teremthetnek bizonyos kártevők és patogének számára, amelyek korábban nem voltak jelen egy adott régióban. Például az európai szőlőültetvényeket sújtó szőlő peronoszpóra (Plasmopara viticola) fertőzési esélye növekedett az elmúlt évtizedekben, részben a melegebb és nedvesebb nyarak miatt.
A forróbb éghajlat északra tolódása Magyarországon is újabb kockázatokat jelent. Már jelenleg is tapasztalható idehaza, hogy az enyhe telek miatt egyes rovarok, kártevők és vírusok a trópusi és mediterrán térségekből északabbra vándorolnak. A szakértők szerint ez a tendencia a jövőben tovább fog erősödni.
Példaként említhető a korábban délebbi országokra jellemző kéknyelv betegség, amely a 2010-es évek közepén jelentős járványügyi és gazdasági problémákat okozott a kérődzők körében. A megbetegedések miatt Törökország akkor egy időre exporttilalmat is vezetett be a magyar szarvasmarhára, jelentős gazdasági károkat okozva ezzel.
Amit a szakma megtehet
A fenti kihívásokra adott válaszok között szerepelnek a mezőgazdasági gyakorlatok és technológiák fejlesztése, valamint a fenntartható gazdálkodás elterjedése. Az egyik ilyen megoldás a precíziós mezőgazdaság, amely lehetővé teszi a termelők számára, hogy pontosabban szabályozzák a növények tápanyag- és vízellátását, ezáltal növelve a terméshozamot, egyúttal csökkentve a környezeti terhelést.
Továbbá a genetikai módosítás és a hagyományos nemesítési technikák révén olyan növényfajtákat fejlesztenek világszerte, amelyek jobban ellenállnak a szélsőséges időjárási körülményeknek és kártevőknek.
Az ilyen növények termesztése hozzájárulhat a termésbiztonság javításához, különösen a klímaváltozás által sújtott régiókban. Számos szakértő rámutat arra is, hogy nem csupán új fajtákban, hanem új fajokban is kellene gondolkodni: a már megszokott növények helyett más, a szélsőségeket jobban tűrő fajokat kellene választani. Utóbbira jó példa a cirok, amely mára Európa számos délebbi területén váltotta le a korábban jellemző kukorica termesztését.