Szászi Zoltán • 2024. július 25. 05:59
A madárinfluenza kapcsán Magyarország és Európa egyelőre úgy tűnik, fellélegezhet. Ám a veszély nem múlt el, és egyes szakértők már egy következő világjárványra készülnek.
A madárinfluenza évről évre egyre nagyobb kockázatot jelent a természetes élővilágra és a mezőgazdaságra egyaránt, az agrárgazdaságban pedig hatalmas károkat tud okozni. Az emberi influenzajárványokkal ellentétben, amik évente 700 ezer ember haláláért felelősek, a betegség, amit az influenzavírus okoz, csak nagyon ritkán terjed át emberre és ember és ember között sosem volt dokumentálva a terjedése. A magas patogenitású H5N1 törzs először Hong Kongban jelent meg 1996 és 1997 között, és a járvány később 2003/2004-ben újra megjelent.
Globális gazdasági károk és veszélyek
A madárinfluenza minden más kockázata mellett komoly kiesést jelent a baromfiágazatnak világszerte. Idén tavasszal számoltak be a kór élelmiszeripari hatásairól. Csak az Egyesült Államokban, a 2015-ös járványban 50 millió szárnyast kellett levágni, 2023-ban pedig több, mint 500 millió dollárt (Kb. 180 milliárd forint) fizetett ki az ország agrárminisztériuma a gazdáknak a betegség miatt levágott pulykák, csirkék, tojótyúkok után.
A betegség vízimadarakból származik, azonban a ma világszintű problémákat okozó variánsa, a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI), egy továbbfejlődött változat, aminek egyre nagyobb a fertőzőképessége és a megbetegítő képessége. Ez a sok ázsiai országban alkalmazott vakcinázás és a nagyüzemi baromfitermesztés eredménye, magyarázza a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, ami hatalmas evolúciós nyomást helyezett a vírusra.
A madárinfluenzát eddig több, mint 26 állatfajnál azonosították. 2020-ban több millió nyércet kellett Dániában leölni a madárinfluenza miatt. Medvét is fertőzött már meg a betegség, Kanadában vadon élőket, Franciaországban fogságban élő medvét. A vadonélő állatok közül különösen a dögevők és a tengeri emlősök között pusztított a kór, és több ezer fóka pusztult el Észak- és Dél-Amerikában, Québectől Chilén és Argentinán át Peruig. Az Egyesült Államokban macskában is megtalálták, és most tejhasznú szarvasmarhák közt terjed a betegség. Idén pedig először találták meg a kórt rozmárban és alpakában is. Madárinfluenzás macskát Magyarországon is találtak.
Amerikában rohamosan terjed a szarvasmarhák közt is a betegség
Arról nemrég mi is beszámoltunk, hogy tavasszal Amerikában a világon elsőként megerősítették a madárinfluenza szarvasmarhára terjedését. Michiganben eddig négy esetben emberre is átterjedt a kór. Március végétől június végéig 12 államban, 120 tejtermelő gazdaságba tört be a madárinfluenza, júliusban pedig Oklahoma volt a 13. tagállam, ahol megtalálták a kórokozót tehenekben, és a fertőzött gazdaságok száma már 150-re nőtt. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) most azt vizsgálja, hogy a tej hőkezelése tényleg megöli-e a madárinfluenza vírust. Bár a veszély a lakosságra továbbra is alacsony, az ország szövetségi Járványügyi Központja (CDC) eddig 690 embert figyelt meg, akik fertőzött állatokkal érintkeztek és influenzaszerű tüneteket produkáltak.
A most már marhák közt is terjedő járvány kezelése nehéz kérdés, mivel a gazdák nem szívesen jelentik az eseteket. A termelőket ugyanis megriasztja a többletköltségek felmerülésének lehetősége, és a COVID-járvány rossz emlékei is felbukkannak. Ezért az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) új programot indított, amiben a fertőzött tehenek miatt kieső tejtermelés 90 százalékát kompenzálják, így próbálva ösztönözni a gazdákat, hogy jelentsék a fertőzéses eseteket.
Az Egyesült Államokban ma 24 cég foglalkozik különösen szarvasmarháknak szánt madárinfluenza-vakcina kifejlesztésén, ám maga a mezőgazdasági minisztérium is kutatja egy vakcina életképességét egy Iowa állambeli laborban. A vakcina-előkészítésen, a hőkezelt tej vizsgálatán, és a gazdákat támogató ösztönző programon kívül az amerikai hatóságok azt is vizsgálják, hogy lehetséges-e a légúton való terjedése a vírusnak szarvasmarhák között.
Már egy lehetséges emberi járványra készülnek fel
Idén nyáron a Nature és a Reuters is beszámolt róla, hogy a fejlett országok kormányai kezdenek komoly lépéseket fontolgatni a madárinfluenza emberek közti terjedésének megakadályozására. Az ABC News július elején tudósított róla, hogy Finnországban a kormány mezőgazdaságban dolgozóknak biztosítja a madárinfluenza-vakcinát, és szakértők Amerikában hasonlóra bíztatják a tagállami és szövetségi hatóságokat is. Júniusban a WHO arról számolt be, hogy idén tavasszal Mexikóban a madárinfluenza H5N2 típusának első halálos áldozatát dokumentálták.
Ugyanis, az idén tavasszal, Amerikában szarvasmarhák közt felbukkanó kór aggodalomra adhat okot. Míg a madárinfluenza jellemzően nehezen terjed emlősök között, a H5N1 marhákban talált variánsa egy új, a Nature-ben júliusban publikált kutatás eredményei szerint sokkal könnyebben terjedhet emlősök, így emberek között is. Ezért az amerikai szakértők az 1976-os sertésinfluenza, illetve az 1918-as H1N1 influenza, hétköznapi nevén spanyolnátha-járvány tapasztalatai alapján a vakcinák fejlesztését, és az érintettek felé eljuttatását sürgetik. Szakemberek szerint a 2009-es, H1N1 influenzajárvány intő példa volt, ugyanis a járvány éveken keresztül az állatok közt terjedt, és nagyobb felügyelettel az egészségügyi hatóságok jobban fel tudtak volna készülni az emberi járványra.
Arról tavaly tavasszal írt az Agrárszektor, hogy a tudományos világban 2022 novembere óta kering az influenza-vírusok ellen kidolgozandó mRNS-vakcina híre. Pár hete viszont a BBC már arról számolt be, hogy az Egyesült Államok kormánya 176 millió dollárt fizetett a COVID-vakcinákat is gyártó Modernának, hogy madárinfluenza elleni mRNS-alapú vakcinát dolgozzon ki, mert bár egyelőre nem várják egy emberi járvány kirobbanását, a szövetségi hatóságok felkészültebbek akarnak lenni egy közegészségügyi krízisre a COVID-világjárvány tapasztalatai után.
Európa is készül a veszélyre
A WHO tájékoztatása szerint az európai kontinensen 2021 októbere és 2023 szeptembere közt több millió vadon élő madár pusztult el a betegségben, illetve 37 országban körülbelül 2500 kitörést dokumentáltak baromfitelepeken. Arról júniusban érkezett hír, hogy az Európai Bizottság Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósága (HERA) az EU tagállamok és partner államok egy csoportjának nevében 665 ezer dózis madárinfluenza-vakcinát vásárolt, és a négyéves szerződés lehetőséget teremt további 40 millió vakcina rendelésére. A kezdeményezésben az EU és az Európai Gazdasági Térség 15 tagállama vesz részt, és első sorban a betegségnek legjobban kitett embereknek szánják az oltást, mint a baromfitelepeken dolgozók, illetve állatorvosok.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2024 március-június közötti időszakáról szóló madárinfluenza jelentése szerint, 2019-2020 óta most azonosították a legkevesebb számú madárinfluenzás esetet, 13 országban az influenzavírius A H5 törzséből 42 esetet azonosítottak az időszakban, ebből 15 domesztikált, és 27 eset vadonélő madarakat érintett. Azonban a magas patogenitású vírus tovább kering az európai vadmadarak között. Július elején pedig eddig soha nem látott törzs, a H7N5 magas patogenitású madárinfluenza jelent meg Németországban, a holland határ mentén - számolt be a Reuters. A járványt Alsó-Szászországban azonosították, és egy kilencvenezres állományú baromfitelepen hatezer madár pusztult el a betegségtől.
Mindeközben Hollandiában új madárinfluenza oltásokat teszteltek májusban. A Wageningeni Egyetem tájékoztatása szerint a két vakcina ígéretes eredményeket mutatott a tojótyúkok számára biztosított immunvédelemben. Franciaországban pedig zajlik a tavaly októberben megkezdett oltási kampány, aminek keretein belül a kacsákat kell kötelezően beoltani. Június végére 41,6 millió kacsát oltottak át az ország agrárminisztériuma szerint.
Magyarországi helyzet
Magyarország nincs könnyű helyzetben a madárinfluenza elleni védekezésben, ugyanis a madarak globális migrációs útvonalaiba beleesik az ország, és a vándormadarak gyakran terjesztik a betegséget. Tavaly ősszel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adott hírt róla, hogy több tízezer vonuló daru hullott el a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Ezt követően, novembertől idén januárig másfél millió baromfit kellett leölni Magyarországon a vírus terjedése miatt. Jellemzően vadmadaraktól fertőződnek meg a szárnyasokat tartó telepek, ezért is különösen fontos a járványvédelmi előírások betartása.
Arról július elején írtunk, hogy a termelők, miközben az import ukrán áruval versenyeznek, komoly károkat szenvedtek el a madárinfluenzától az elmúlt időszakban. Idén nőtt a vágások száma, és az árak csökkentek. Az AKI adatai alapján élősúlyban 244,3 ezer tonna baromfit vágtak le 2024-ben január és április között, ez 18,8 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a vágócsirke 130,4 ezer tonna (13,1 százalék növekedés), a vágópulyka 17,7 ezer tonna (4,7 százalék növekedés) volt. Az AKI PÁIR adatai szerint a vágócsirke termelői ára 19,1 százalékkal zuhant.
Mindenesetre, idén nyáron kedvezően alakult az itthoni helyzet. Június 24-én dr. Pásztor Szabolcs főállatorvos visszavonta a baromfik zártan tartására vonatkozó előírást. A NÉBIH pedig július 18-án közölte, hogy Magyarország visszanyerte a magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A besorolás július 3-ra visszamenőleg érvényes, tehát az ezt követően készült baromfi termékekre már kedvezőbb szabályozás alá esnek.
Azonban a NÉBIH azt is közölte, hogy a járványvédelmi fegyelmen nem lehet ezután sem lazítani, és a 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van. Az abban leírt feltételek teljesítése kötelező, tehát például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy fóliával letakarni, ennek az a célja, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.