Míg 1990-ben még fejenként 105 liter sör fogyott Magyarországon, ez 2014-re 59 literre esett vissza. Az iparágban ugyanakkor egy technológiai és minőségi forradalom zajlott le, így a sörfogyasztás azóta 68 liter per főre emelkedett, bár ez a növekedés a koronavírus-járványt követően megtorpant, derült ki a Magyar Sörgyártók Szövetségének adataiból. A hazai sörfogyasztás 2023-ban az európai trendekhez hasonlóan csökkent: ez 2023-ban alig több, mint 5,4 millió hektoliter volt, ami 10%-os visszaesést jelentett a 2022-ben mért 6,01 millió hektoliteres szinthez képest. Idén ugyanakkor sikerülhet ennek a lemaradásnak egy részét ledolgozni, de hosszú távon a szakértők az alkoholfogyasztás visszaesésével párhuzamosan a sörfogyasztás trendszerű csökkenésével is számolnak.
Van azonban egy olyan szegmense az ágazatnak, ahol bizonyos szintű növekedés tapasztalható: ez a kézműves és kisüzemi sörfőzdék világa. Ezek a főzdék az elmúlt évtizedben sikeresen vetették meg a lábukat a hazai értékesítésben, ugyanakkor az utóbbi időszak költségnövekedései (alapanyagárak, energiaárak, bérköltségek) is erősebben sújtották őket. A kiterjesztett gyártói felelősség, valamint az azt részben felváltó kötelező visszaváltási rendszer komoly adminisztrációs és költségbeli nehézségeket okozott a kézműves sörfőzdéknek, amelyet nem, vagy csak részben tudtak érvényesíteni az áraikban. A kisüzemi szegmensben ráadásul a fesztiválszezon és a sportesemények sem jelentenek feltétlen növekedést a forgalomban, mert ezeknek a főzdéknek alapvetően nem célja a nagy volumenű értékesítés, inkább a kulturált sörfogyasztásra, az értőbb és a különlegességekre fogékonyabb vevőkre alapoznak.
Zajlik a kemény sörmeccs: a gólokat a nagyok rúgják
Komoly nehézségeket okozott a kisüzemi sörfőzdéknek a DRS rendszer bevezetése
Starcsevics Péter, a Stari Sörfőzde vezetője, aki egyben a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének (KSE) elnöke, kérdésünkre elmondta, hogy mint jószerével minden piaci szereplőnek, a kézműves sörfőzdéknek is nagy nehézséget okozott a DRS rendszer bevezetése. A szakember szerint az időzítés a lehető legrosszabb volt, mert bár idén januártól már élt a kötelező visszaváltási rendszer, csak július 1-jétől járt le a türelmi idő, éppen a nyári szezon közepén, amikor egyébként is leterheltebbek a sörfőzdék, ráadásul a vendéglátóipari egységek is nehezebben tudják kezelni az átállásokat.
A sör szezonja a nyár. Ezt az átállást jobb lett volna szezonon kívül csinálni
- szögezte le Starcsevics Péter.
A KSE elnöke szerint a sörfőzdéknek komoly adminisztrációs terhet jelentett az, hogy minden terméket regisztrálni kellett. A MOHU ragaszkodik a 45 napos regisztrációs időhöz, és most egyszerre sok főzde próbálta meg a termékeit bejegyeztetni. Emellett sokan nem csak állandó szortimenttel rendelkeznek, és ha például kitalálnak egy új receptet, amíg az nincs regisztrálva, nem tudják eladni. Ez pedig egy nagy akadály - mutatott rá a Stari Sörfőzde vezetője. Starcsevics Péter beszélt arról is, hogy DRS-díj fixen 50 forint, de azt külön kell számlázni, nem épül be az árba. Az EPR díjakat azonban a főzde nem tudta érvényesíteni az árakban. Az elmúlt évben egyébként is rendkívül magas költségnövekedések voltak, elég ha a maláta árára gondolunk, az energiaárakra, bérköltségekre, üzemanyagra - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a 400 forint körüli euróárfolyam is jelentősen megemeli a költségeket.
Bukovinszky László, a Szent András Sörfőzde ügyvezetője elmondta, hogy korábban is odafigyeltek a környezettudatos gondolkodásra, hiszen a kisüzemi sörfőzdék között szinte egyedüliként alkalmaztak eddig is visszaváltható palackokat, amiket a főzdében mosás után újra felhasználnak. Ennek az eljárásnak a karbonlábnyoma a legkisebb a lehetséges alternatívákhoz - mint például a visszagyűjtés esetén bezúzásra, újraöntésre kerülő palack vagy sörösdoboz - képest. A DRS rendszer a fogyasztó számára elfedi ezt a tényt, hiszen a laikus vásárló azt gondolhatja, hogy a rendszerben visszaváltott palack vagy italos doboz ugyanannyira „zöld” megoldás, mint a mosás után újrahasznosított visszaváltható palack. A szakember rámutatott, hogy a DRS rendszert a jelenlegi formájában a főzdénél környezetvédelmi szempontból visszalépésnek élik meg.
Ennek fényében különösen fájdalmas, hogy a korábbiakhoz képest az EPR/DRS rendszerrel többlet költséget és váratlanul nagy többlet adminisztrációt kaptunk a nyakunkba
- emelte ki Bukovinszky László.
Maga az átállás is komoly átszervezési munkát igényelt, de a nagyobb problémát a folyamatos plusz munkák jelentik: egyes kiskereskedők - általában a hipermarketek - ugyanis nem fogadják el a visszaváltós csomagolást, az új rendszerben viszont folyamatosan kétféle címkével kell készletet tartania a sörfőzdének, a DRS-es és hozzájuk ténylegesen visszakerülő visszaváltós üvegeket is kezelniük kell. Az ezzel járó plusz munka természetesen költségnövekedést jelent a cégeknek - húzta alá az ügyvezető, hozzátéve, hogy az EPR-díj pedig egyértelmű többletköltség. A DRS díjat a főzde kiszámlázza a fogyasztónak - közvetlenül vagy a kereskedőkön keresztül. Ezért a MOHU-nak fizetett DRS díj önmagában nem jelent addicionális költséget. Azonban amíg a fogyasztók nagy része nem viszi vissza a DRS-es csomagolásokat - márpedig ez a helyzet -, addig az 50 forintos DRS-díjat árnövekedésként élik meg, ami már az első hetekben is érezhetően csökkentette a sörfőzde termékeinek forgalmát. Ez pedig rosszabb, mint egy kis többletköltség. Bukovinszky László az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy jelenlegi kereslet-hiányos gazdasági helyzetben nincs lehetőség arra, hogy ezeket a költségeket beépítsék az árakba, de a kereskedelmi partnereik többsége is a tényleges fogyasztói költések csökkenésére, a kereslet visszaesésére panaszkodik. Ilyen környezetben az árak csökkentésére lenne szükség, a piac nem bírja el az áremelést - mutatott rá a szakember.
A Fehér Nyúl Sörfőzde már jó előre elkezdett felkészülni az új rendszerre: Meiszner Péter, a vezetőség tagja kérdésünkre elmondta, hogy egy kollégájuk már tavaly novembertől tanulmányozni kezdte a kötelező visszaváltási rendszer szabályozását, hogy a majdani átállást minél zökkenőmentesebbé tegye. A szakember beszélt arról is, hogy a tavaly bevezetett EPR lényegében ugyanaz volt, mint a korábbi környezetvédelmi termékdíj, így annak kapcsán nagy változás nem volt. Meiszner Péter ugyanakkor elismerte, hogy
a DRS-re való átálláshoz jelentős mennyiségű plusz adminisztrációra volt szükség, címkéket és vonalkódokat kellett regisztrálni.
A szakember is rámutatott, hogy a DRS egy kötelező visszaváltási díj, amit nem lehet belépíteni az árakba. Vagyis akár egy multinak adják el a terméküket, akár közvetlenül a fogyasztónak a webshopon keresztül, az 50 forintos visszaváltási díjnak külön sorban kell megjelennie.
Husz Vivien, a Mad Scientist webshopért felelős munkatársa is elismerte, hogy az EPR és a DRS rendszerek bevezetése okozott nehézségeket a sörfőzdének. A regisztrációs folyamat például nagyon ijesztő volt, és mivel neki jóformán hetente van egy-két új sörük, a mindenkori raktárkészletük nagyon vegyes. Visszamenőleg kellett sok terméket regisztrálni, és még mindig van néhány olyan régebbi termékük, ami még nincs benne a rendszerben. Husz Vivien azonban rámutatott, hogy mivel július 1-jével hivatalosan is működésbe lépett a DRS-rendszer, mind a MOHU-nál, mind pedig az auditáló labornál nagyon segítőkészek, és igyekeznek felpörgetni a regisztrációkat, de még mindig nem könnyű a folyamat. A sörfőzde webshop guruja azt is elmondta, hogy a weboldalukon már hozzáadódik a termékekhez az üvegenkénti 50 forint, és a többi partnerüknek is így adják tovább.
Mivel ez külön díjtétel, nem nekünk probléma, mi viszonteladóknak és webshopon áruljuk a söreinket. A visszaváltás viszont már más lapra tartozik
- mondta Husz Vivien.
Rizmajer József, a csepeli Rizmajer Sörfőzde ügyvezetője az Agrárszektor kérdésére kifejtette, hogy az EPR és a DRS rendszerek bevezetése elég nagy mélyütés volt nekik, az adminisztrációs terhek emelkedését különösen rosszul fogadták, de a bevezetés és az ellenőrzés nehézkessége se tette kellemesebbé a dolgot. Az ügyvezető szerint az új rendszer egyébként nem lenne bonyolult, csak nincs olyan szakember, aki ezt a kézműves sörfőzdék igényeihez tudta volna igazítani. Így viszont, mivel fel akartak készülni az átállásra, különféle tanfolyamokra kellett beiratkozniuk, hogy maguk el tudják végezni az átállással járó munkákat.
A bevallások és nyilvántartások már készülnek, de csak reméljük, hogy jól csináltuk meg őket
- fogalmazott Rizmajer József.
A Rizmajer Sörfőzde ügyvezetője arról is beszélt, hogy nem nagyon tudták beépíteni a megnövekedett költséget az áraikba. Az alapanyagok árainak emelkedését az energiaárak csökkenése ugyan kompenzálta, de ezek mellett még ott volt a bérköltségek és az üzemanyagárak növekedése is, amelyet csak részben tudtak érvényesíteni. A DRS rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az még csak most kezdődött, így nem tudják, mekkora lesz annak a tényleges költségvonzata. Még zajlik a régi címkék kifuttatása, úgyhogy az csak később fog kiderülni, hogy végül is mekkora költséggel jár az újak bevezetése - mondta.
Egyre tudatosabbak a magyar sörfogyasztók
Starcsevics Péter szerint megfigyelhető egy elköteleződés a magyarok körében a minőségi sörök irányába. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a szuperprémium és prémium szegmensek aránya idén már a teljes sörforgalom harmadát teszi ki, szemben a 4-5 évvel ezelőtti 25 százalékkal, emellett a kedvező árú sörök iránti kereslet is növekedni látszik. A KSE elnöke szerint azonban van egy lélektani határ: egy olyan árszint, ami fölé a sörfőzdék nem mehetnek, mert a fogyasztók azon az áron már nem veszik meg a termékeiket. Ha azonban ezt a szintet nem érik el az árak, akkor a magyarok szívesen fogyasztják a kisüzemi söröket, az látható, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, és kifejezetten szeretik a hosszabb érlelésű söröket. A Stari Sörfőzde vezetője szerint a jó idő és a fesztiválszezon is jót tett a hazai sörfogyasztásnak, és most augusztus végéig mindenképpen jó időszaka lesz a hazai kisüzemi főzdéknek.
Bukovinszky László szerint az utóbbi időszak gazdasági mélyrepülése ellenére is rengeteg olyan tudatos sörfogyasztó van Magyarországon, akik a mennyiség helyett a minőség felé orientálódnak. A Szent András Sörfőzde több fronton is jelen van a hagyományos prémium sörök piacától az extrémitásba hajló kraft sörökig. Vannak örökzöld típusok, mint a könnyen iható lagerek, de a legtöbb kraft főzde inkább az ale sörökre pozícionálta magát, bár gyártanak egy-két lagert is. Az utóbbi időszakban az IPA sörök is töretlen népszerűségnek örvendenek, de a legutóbbi trend az alacsony alkoholtartalmú és az alkoholmentes sörök térhódítása, legyen szó városi vagy vidéki sörfogyasztásról. Ez nem csak az országban, de az egész világon megfigyelhető, ezért is készítették el Békésszentandráson az ország első hazai gyártású alkoholmentes sörcsaládját, ami egyelőre négy típusból áll. Ezeknél arra törekedtek, hogy a gyengébb minőségű nagyüzemi mentes változatokkal ellentétben a söreik tényleg típusuk majdnem tökéletes másai legyenek.
Meiszner Péter úgy látja, hogy a hazai sörfogyasztási trendek kedvezőek, a magyar fogyasztók körében évek óta töretlen a hazai kézműves sörök népszerűsége. Az emberek szeretnek hazai termékeket fogyasztani, és a multiknál, vendéglátóipari egységekben megjelenő, emellett webshopokban is kapható sörök egyre több fogyasztóhoz jutnak el. Husz Vivien is úgy látja, hogy Magyarországon töretlen a kézműves sörök sikere, és a kisüzemi sörfőzdék termékei egyre népszerűbbek. A szakember szerint még várható egy kisebb növekedés jövőben, de az is megfigyelhető már, hogy a piac nem növekszik olyan ütemben, mint a gyártók. A Mad Scientist is próbál újabb piacok és vásárlók felé nyitni, és együtt dolgozni hipermarketekkel. Manapság ugyanis, ha valaki nem kerül be ezekhez, akkor nem tud megélni - tette hozzá Husz Vivien, aki azt azonban nem tudná megmondani, hogy hosszú távon mi lesz az ágazatban.
Rizmajer József szerint ha jól pörög a gazdaság, ha jönnek a külföldiek, az sokat segít a hazai sörfogyasztáson. Ahogy a rendezvények is, bár ezek főleg a nyári időszakra koncentrálódnak. A szakember úgy látja, hogy a városi éttermek rendelései nagyon fluktuálnak, mivel ezek nagyon érzékenyek a költségekre. A főzde az éttermek mellett saját boltjaiban és webshopon is értékesíti a termékeit. A Rizmajer Sörfőzde ügyvezetője rámutatott, hogy a kézműves sörfőzdék árakban nem tudnak versenyezni a nagyokkal.
