agrarszektor.hu • 2024. július 30. 14:32
Az idei évben a természet folyamatosan 2-3 héttel előrébb tart, mint általában szokott. Ennek köszönhetően lassan kezdődik a szőlő szüretének időszaka is. De vajon mire számíthatnak a termelők? Hogyan befolyásolta az elmúlt hetek hektikus időjárása a növény fejlődését? Milyen betegségek ellen kell most védekezni? Ezekre a kérdésekre gyűjtötte össze a válaszokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Továbbra is tombol a kánikula az országban: az átlaghőmérséklet az elmúlt 10 napban 25-28 Celsius-fok volt, mely 4-6 Celsius-fokkal melegebb az ezidőben mért átlaghoz képest. Sorra dőltek meg a melegrekordok: július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi rekord született; a mérések szerint július 11-től hat napon át minden nap megdőlt a melegrekord. A nappali maximum elérte a 41,6 Celsius-fokot, és az éjjeli minimumok sem estek tartósan 20 fok alá. A csapadék mennyisége ugyanezen időben 0-73 mm között alakult. Helyi záporok, zivatarok alakultak ki, melyekből rövid idő leforgása alatt gyakran nagyobb mennyiségű eső hullott. A 30 napos eltérés az átlaghoz képest mínusz 15-50 mm, de vannak olyan területek is, ahol június 14-e óta nem volt eső, mindemellett a párolgás 3-5 mm naponta.
A szőlő jelenleg az érés-zsendülés időszakában van Magyarországon: a korai fajták szépen cukrosodnak, a szüretük várhatóan augusztus elején kezdődik. Ültetvényben és fürtön belül is eltérő az érettségi állapot. Gyakoriak a heterogén fürtök, mely eredményeképp van olyan bogyó, amely már nem fogékony a betegségekre, míg a mellette lévő még az lehet.
A csonkázások, sorköz művelése/zúzása, soraljak tisztítása már megtörtént a legtöbb ültetvényben. A csapadék hiánya miatt a szőlő lombtömege lassan növekszik, gyakoriak a hiánytünetek. A permetezéseket többen felfüggesztették akár 2-3 hétre is, révén a kánikulai melegben nem tartották a védelmet szükségesnek.
De mi a helyzet a növényvédelem terén?
Néhány borvidéken jelentősebb mértékű kártételt okoz a lisztharmat, másutt sikerült megfékezni. Érdemes figyelni a Defenso betegség-modelljét, ezen belül is a lisztharmat kaliforniai modellt. Eszerint a kánikula és a csapadékhiány ellenére is csak néhány napra esett vissza a 100%-ról mintegy 60% körüli értékre a fertőzésveszély mértéke. Erre esély akkor van, mikor tartósan 30 Celsius-fok feletti a nappali és 20 Celsius-fok feletti az éjjeli maximum: ilyenkor ugyanis elmaradhat a reggeli harmatképződés. Viszont ahogy esik 1-2 fokot a hőmérséklet, vagy hullik valamennyi eső, a fertőzésveszély ismét 100%-ra nő.
Azokon a területeken, ahol nem esett csapadék, alacsony a peronoszpóra megjelenési valószínűsége. De ahol volt eső, ott is kérdéses, hiszen a száraz kánikulában az olajfoltok többnyire beszáradtak. Az új hajtásokon, leveleken megjelenhet, de kárt közvetlenül bogyón már nem okoz. A kocsányok viszont még megfertőződhetnek. Érdekes, hogy a forró melegben is előfordultak azért elvétve új tünetek, virágzó olajfoltok. Valószínűleg elegendő volt az a kevés levélnedvesség/pára, ami hajnalban kialakult ahhoz, hogy sporuláljon a gomba.
Lassan eljön az botrítisz ideje is, ám az ellene való védekezés alapja a megelőzés. Hogy lehetséges mindez, mikor csapadék-függő a kártétel? Az embernek igyekezni kell mindent megtenni, hogy elkerülje a gombabetegség elterjedését. Ehhez lazán kell tartani a lombfalat, tisztán a sorközt, sor alját. Figyelni kell a levelek magas kalciumszintjére. Fontos továbbá, hogy az ember megpróbálja jól időzíteni a molyok elleni védelmet, elkerülve ezzel a bogyók szúrását, sérülését! Azt azonban meg kell azonban fontolni, megéri-e a védekezés, vagy érdemes-e korábbra teni a szüretet. A botriticidek használatakor azok hatékonyságát segíteni lehet a fenti eszközökkel, de mindig oda kell figyelni az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre.
A szőlő kártevői se pihennek
A tarka szőlőmoly rajzása az idén meglehetősen hektikusan alakult: van, ahol a már a harmadik generációról érkeznek jelzések. A rajzások elhúzódtak, a rovarokat megzavarta a fagy és a kánikula. Emiatt viszont nehéz volt eltalálni a megfelelő időpontot a védekezéshez. A levélatkák elleni védelem aktuális lehet ott, ahol az indokolt. Az aszállyal párhuzamosan a hiánytünetek is látványosabbak: éréskor érdemes levélanalízist végeztetni és eszerint tervezni majd az őszi tápanyag-pótlást. Addig is a lombon keresztül főleg a fiatal ültetvényekben vagy a szárazság-stressztől jobban szenvedő területeken lehet tápanyagot kijuttatni.
A szüret közeledtével fokozott figyelmet kell szentelni a várakozási időknek, azokat betartva kell növényvédő szereket választani. Nem szabad elfeledni: a termés megóvása az elsődleges cél, de a lombozatra is ügyelni kell - mivel a tartalék tápanyagok mennyiségét és a betegségek jövő évi esélyeit is befolyásolja a lomb egészségi állapota. Korai fajták esetében megfontolandó a szüret utáni védelem. Minél kevesebb áttelelő képlet képződik az ültetvényben, annál egyszerűbb dolga lesz az embernek 2025-ben.