Az Agrárkamara korábban részletesen foglalkozott vele, mi is vis maior valójában, és a mezőgazdaságban mely körülmények együttes fennállásának kell teljesülnie ahhoz, hogy a termelő az őt ért kára mellett ne essen el a vállalt, de nem teljesített kötelezettségek után járó támogatásoktól. Ezek egyik esete az osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján történő osztatlan közös tulajdon megszüntetése miatti területméret-csökkenés, illetve a terület elhelyezkedésének megváltozása. Ez az alábbi esetekben minősíthető vis maiornak a közlemény szerint:
- nem az érintett gazdálkodó kezdeményezte az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti eljárást, függetlenül attól, hogy tett-e ajánlatot vagy nem
- a gazdálkodó az egyezséggel nem értett egyet, azonban mint tulajdonostársra az egyezség hatálya rá is kiterjedt;
- a gazdálkodó az osztatlan közös tulajdonban részesedéssel nem rendelkezik, az osztatlan közös tulajdonnal érintett területet kizárólag földhasználóként hasznosította és a földhasználata az új tulajdonosi szerkezet következtében megszűnik (pl. haszonbérlet felmondás, stb).
Amennyiben az eljárás lefolytatását követően az érintett gazdálkodó területének mérete lecsökkent, illetve a művelt területének elhelyezkedése megváltozott - így a többéves AKG/ÖKO támogatások esetében is - és az a fenti feltételeknek megfelel, akkor a vis maior kérelemhez az alábbi igazoló dokumentumokat kell csatolni: az egyezségi okiratot, illetve azt a dokumentumot, amely bizonyítja, hogy az egyezséggel a gazdálkodó nem értett egyet; valamint földhasználati szerződés módosítására, illetve a földhasználati jog megváltozására vonatkozó dokumentációt. Ezen dokumentumok hiánya esetén a hatóság a vis maior bejelentését el fogja utasítani.