A vállalások között szerepelhet a 3 év alatt legalább egyszer középmély lazítás elvégzése, a szármaradványok talajba dolgozása, s legalább még egyszer - egyszer ugye kötelező, ha a területen nem mindvégig évelő szálas kultúra van - istállótrágya, vagy zöldtrágya kijuttatása, talajba dolgozása. Ezen vállalások csak akkor kerülnek elfogadásra, ha a meghatározott feltételek teljesülnek - írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). De melyek is ezek a feltételek?

• Mindegyikre igaz, hogy az elvégzést követő 15 napon belül be kell jelenteni a Magyar Államkincstár (MÁK) felületén elektronikus formában.
• A középmély lazítást a feltételességi rendelet szerint, ha tarlóval takarja az ember a talajt szeptember 30-ig, csak azt követően teheti meg, illetve hamarabb csak akkor, ha a következő évi vetés előtt az agronómiailag indokolt időn belül - 30 nap - végzi el.
• A szármaradványok talajba dolgozása is csak a fentiek szerint lehetséges az AM állásfoglalása értelmében.
• A zöldtrágyázás választása esetén a zöldtrágya növényeknek a pályázati felhívás melléklete szerinti növényekből kell állnia és legalább 60 napig a területen kell tartani. A zöldtrágyázás ténye a talajba dolgozással valósul meg. E zöldtrágya növény a feltételességben a talajtakarás biztosítását is lehetővé teszi az érzékeny, szeptember 30-ig tartó időszakban. Azonban nyári vetést csak akkor érdemes megvalósítani, ha a növény bírja a szárazságot, illetve várható némi csapadék a keléshez. Öko másodvetésként is funkcionálhat, melyet október 1-ig el kell vetni legalább 2 féle növényből álló keverékkel, de ekkor növényvédőszer használata nem megengedett. Itt figyelni kell a megengedett összetevőkre. AKG vonatkozásában egy évben csak egytípusú trágyázást fogadható el, tehát ha ez évben istállótrágyázott és zöldtrágyázott is az ember, abból csak az egyik kerülhet jóváírásra. A zöldtrágyázás nem teljesíthető zöldugar vagy évelő szálas talajba forgatásával/dolgozásával.
• Az istállótrágyázás csak akkor fogadható el VPAKG teljesítésnek - a bejelentésen túl -, ha a tápanyaggazdálkodási tervben a növény számára kiszámolt nitrogénhatóanyagnak legalább a 75%-át a szervestrágya hasznosuló nitrogéntartalma adja. Ha például egy növény számára 100 kg/hektár nitrogén hatóanyag szükséges, úgy 75 kg/hektár nitrogént a szervestrágya hasznosuló nitrogénjéből kellene fedezni. Azonban az AKG területeken kötelező betartani a Nitrátrendelet előírásait, függetlenül attól, hogy a terület nitrátérzékeny-e. A nitrátrendelet szerint maximálisan 170 kg/hektár szerves eredetű nitrogén juttatható ki adott területre évente. A szervestrágya hasznosulását csak a kijuttatás évében kell nézni, ami 40%-ox. A 170 kg/hektár összes szerves nitrogénból a hasznosuló tehát 68 kg/hektár. Ez azonban nem éri el az AKG-ban elvárt 75%-os szabályt. Ez ilyenkor nem baj, hiszen a magasabb rendű előírást nem lehet megsérteni - azaz a max 170 kg/hektár/év összes szerveseredetű nitrogén kijuttatási korlátot - ezáltal az AKG istállótrágyázás ténye ekkor is elfogadásra kerül. Persze, ha a növény igénye 80 kg/ha, úgy annak 75%-a 60 kg, ekkor mindkét szabály teljesül.

Amennyiben istállótrágyázást választja az ember, nem szabad elfelejtenie, hogy annak a talajba dolgozását a nitrátrendelet szerint 4 órán belül el kell végezni a trágya nitrogénveszteségének, a levegő terhelésének csökkentése érdekében. A nitrátrendelet kötelező az AKG területeken, s ha ezt valaki megsérti, azt az adott táblára jutó AKG támogatási összege bánhatja.