agrarszektor.hu • 2024. július 31. 13:33
Egyiptom zöldítésbe kezdene sivatagos területein, melyhez azonban nagy mennyiségű vízre lenne szükség, a jelenlegi generáció akár el is hasznélhatja a jövő vízkészletét. Esz-Szíszi egyiptomi elnök a gazdaság kilábalását részben a termőföldteremtésben látja. Az Egyiptom jövője névre keresztelt kezdeményezés 9240 négyzetkilométeren, azaz nagyjából Ciprus szigetének megfelelő területen zöldítené ki az észak-afrikai országot. A megaprojekt keretein belül több száz, akár egy kilométeres átmérőjű, központilag öntözött szántóföldeket alakítanak ki. A rendszerhez egy 114 kilométer hosszú mesterséges folyót terveznek létrehozni, melynek értéke 5 milliárd dollár, ha elkészül, évente 3,5 milliárd köbméter vizet szállíthat a földekre.
A több milliárd dolláros megaprojekt keretében 9240 négyzetkilométer sivatagot alakítanának mezőgazdasági területté. Ez csupán fele az egyiptomi kormány 2027-ig szóló, 16 800 négyzetkilométer kizöldítési tervének. Abd el-Fattáh Szaíd Huszejn Halíl esz-Szíszi elnök ezt az ambiciózus tervet nem sokkal azután jelentette be, hogy 2014-ben puccsal hatalomra került. Az ENSZ adatai szerint az észak-afrikai ország már most is 7 milliárd köbméter éves vízhiánnyal küzd, ezért kérdéses, hogy megvalósítható-e az ambiciózus elképzelés. Ráadásul Sziszi kormánya hatalmas, GDP-arányosan több mint 90 százalékos államháztartási hiányt halmozott fel. A vezetés főként az infrastruktúrára és a fegyveres erők felszerelésére fordított pénzt - olvasható a VG cikkében.
Két és fél év van hátra 2027-ig, a kormány bejelentése szerint a rekultivációs célja ötödét, azaz 3400 négyzetkilométer kizöldítését már elérte. Saker El Nour agrárszociológus szerint azonban ezt túlzás kijelenteni, a valódi földterület sokkal kisebb és sokkal kevésbé lehet jövedelmező, mint amennyit a kormány közölt. Egyiptom élelmiszerexportja emelkedett: a 2021-es 5,6 millió tonnáról 2022-ben 6,4 millió tonnára, 2023-ban pedig a rekordot jelentő 7,5 millió tonnára. A növekedés jelentős része gyömülcsökből származott.
Sokan úgy vélik, hogy a látványos kizöldítés beruházása nem fog megtérülni. Ahhoz, hogy az itt található talaj termékennyé váljon, hatalmas mennyiségű vízre van szükség. Becslések szerint a Nílus partján a gazdák hétszer használják fel ugyanazt a vizet Egyiptom felső része és a Földközi-tenger között: a földekről leszivárgó víz a folyóba vagy a föld alatti víztározókba folyik, hogy aztán a folyó alsóbb szakaszán újra felhasználják. A sivatagban ez nem opció – mondta Richard Tutwiler, a kairói székhelyű Fenntartható Környezet Kutatóintézet korábbi igazgatója a The Guardiannek.
Az újjonan létrehozott földek öntözéséhez a víz jelentős részét a felszín alatti vízkészletből nyerik, amelytől az évszázadok óta ott éők és gazdálkodók függenek. A volt igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy műholdfelvételek alapján a nyugati sivatag alatti vízkészlet kimerülésének üteme a duplájára nőtt esz-Szíszi hivatalba lépése óta.
A szakértő attól tart, hogy a jelenlegi generáció elhasználja a jövő vízkészletét.
Serif Fajjad, a kormánynak tanácsot adó mezőgazdasági szakértő rámutatott, hogy a sivatagi körülményekből visszaalakított talaj termékenysége és termőképessége soha nem fogja elérni a Nílus menti földekét, amelyeket a folyó évezredek óta táplált. Az egyiptomiak számára fontos élelmiszernövények közül sok, így a búza és a hüvelyesek sem teremnek majd meg az új földterületen.
Esz-Szíszi úgy látja, hogy a búza helyett olyan növényeket érdemes exportra termelni, amelyek háromszor többet érnek. Az elnök szerint ez kulcsfontosságú annak érdekében, hogy csökkentsék a kereskedelmi deficitet, illetve hogy új devizaforrások csatornázzanak be. A stratégiai ágazatot, a katonai vezetés a kezében tartja, az államilag támogatott rekultivációs projekteken a fegyveres erők dominálnak. A hadsereg a gazdaság jelentős részét ellenőrzi.