Előtte még fontos feladat a szármaradványok beforgatása a talajba. A növényi részek irányított mikrobiális lebontásával költséghatékonyan juttathatunk tápelemeket a talajba és még az aszály hatásától is védettebbé tehetjük vele a termőközeget. A szármaradványok visszaforgatásával növekszik a talaj szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége és csökken a műtrágyázás költsége. Mindent egybevetve a búza esetében 40 000–50 000 Ft/ha nyereséggel számolhatunk.

A cellulózbontót a termék címkéjén olvasható dózisban és vízmennyiséggel közvetlenül a felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. A talajmunkára javasolt eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba. A HMKÁ 6 előírásaihoz igazodva a maximum 10 cm mélységig való sekély, nyári tarlóbontás az AÖP-ben is elfogadott gyakorlat és a tarlóbontó mikrobiológiai készítmények használata 2 pontot ér!

Most pedig térjünk át a baktériumos talajoltásra, mely az őszi kalászosoknál vetéselőkészítéssel egy menetben javasolt elvégezni.

Talajoltó baktérium készítmény kijuttatása vetés előtt

A vetés előtti talajoltással többek között a tápanyag-utánpótlást támogatjuk (nitrogénkötő és kálium, foszforfeltáró törzsekkel), mégpedig a kutatások szerint éppen a növény igényei szerint és a vegetáció végéig. A talajoltó készítményekben ugyanis olyan törzsek vannak, amelyek képesek nitrogént kötni, a káliumot és a foszfort pedig felvehetővé tenni a növények számára, de biztosítanak egyéb tápelemeket is, pl. vasat, cinket meg vitaminokat. A talajvizsgálatok szerint sok esetben akár 20–25 évre elegendő kálium és foszfor áll rendelkezésre, csak éppen kötött formában.

A talajszerkezetet pedig az exopoliszacharidot termelő baktériumokkal javíthatjuk. A poliszacharid nyálkaszerű anyag, mely az agg­regátumképződést segíti, vagyis a morzsalékos talaj kialakulását. Ezért tapasztalják a gazdák, hogy a pár éve talajoltott területeket könnyebb művelni, jobb a szerkezet és kevesebb gázolaj fogy. A jó szerkezetű talaj jobb víz- és hőháztartással rendelkezik, így a növények jobban viselik az aszály okozta stresszt.

A talaj- és növényegészség védelmére megannyi biológiai megoldás van. A talajoltó mikrobiológiai készítményekben vannak sziderofort termelő törzsek is. A kórokozók (patogén gombák) elszaporodásának visszaszorítására az úgynevezett sziderofor hatás működik. A sziderofor képes a vasiont megkötni és a növénynek átadni. A vasionok hiányában azonban a patogén gombák elterjedése gátolt. A kis csíranövényt a betegségektől a sziderofort termelő törzsek védik.

Őszi búza

A talajoltó termékeket is alkalmazzuk a gyártó által javasolt technológia szerint. A baktériumtermékeket az adott dózisban és ajánlott vízmennyiséggel keverve permetezzük ki a talajra, majd lehetőleg rövid időn belül forgassuk be. Érdemes a műveletet a talajelőkészítéssel egy menetben végezni. A talajoltás az AÖP-ben szintén 2 pontot ér.

Ha a fentiek szerint alkalmazzuk a mikrobiológiai készítményeket a kalászosoknál, a következő eredményekkel számolhatunk:

• gazdaságosabb termelés (műtrágya-megtakarítás),
• jobb talajszerkezet, könnyebb művelhetőség,
• magasabb termésátlag, jobb minőség,
• nagyobb stressztűrés (hő- és szárazságstressz),
• egészségesebb növényállomány, kiegyenlített termésátlag,
• AÖP-támogatás.

Keresse a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetség Tagjainak megbízható, minőségi mikrobiológiai termékeit!

Szakmai együttműködő partnerek:

Magyar Talajtani Társaság

Magyar Mikrobiológiai Társaság Alapítványa

(x)