Az előszót Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője írta.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk 41. részében mindhárom beszélgetőtársunk különböző szakterületet képvisel, egy viszont közös bennük: rámutatnak arra, hogy a digitalizáció nem csupán egy újabb technológiai trend, hanem egy alapvetően szükséges átalakulás. Lehetővé teszi a termelés javítását és a hatékonyságának növelését, továbbá az Európai Unió szigorodó jogszabályainak való megfelelést. A jövő mezőgazdasága és környezetvédelme a digitális technológiákra épül, ennek a folyamatnak a gyakorlatba építése pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható és biztonságos élelmiszer-termelést valósítsunk meg. Ezek alkalmazása lehetővé teszi a termelési lánc minden egyes lépésének nyomon követését, az adatok valós idejű gyűjtését és elemzését. A termelés során ezért folyamatosan figyelemmel kísérjük az állatok, a növények és a talajok, tulajdonképpen minden egyes termelési tényező fejlettségét, kondícióját és egészségügyi állapotát. Fokozott figyelmet kell fordítani a friss tapasztalatokon, aktuális adatokon és információkon, illetve azok elemzésén alapuló okszerű döntéshozatalokra.
Ehhez a rendszeres monitoring nélkülözhetetlen. Nem elég az egyszeri mérés vagy mintavétel, trendeket is figyelembe kell venni a megfelelő következtetések levonásához.
Jó olvasást kívánunk cikksorozatunk 41. részéhez!
Különleges genetikával fejlesztenek jobb tejtermékeket Mágocson
Különleges tejelő szarvasmarha állomány és üzem található a Baranya vármegyei Mágocson. A Makrom cégcsoporthoz tartozó ZILDA tejfeldolgozó üzemvezetője, Mohai-László Viktória beszélt a részletekről.
A szakemberrel Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon találkoztunk, ott ismertük meg a technológiájuk alapjait és az enyhe tejfehérje allergiás és laktózintoleráns emberek által is fogyasztható tejtermékeiket.
Hogyan kerültél a szakmába?
Az alapdiplomámat dietetikus szakon szereztem meg, majd élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnök mesterképzést végeztem el Szegeden. Mágocstól nem messze voltam élelmezésvezető, mikor a diplomamunkám témájához kerestem olyan szarvasmarhatelepet, ahol szulfametazinnal kezelik az állatokat, hogy megvizsgálhassam, milyen hatása van annak a humán pajzsmirigy működésére. A helyben illetékes állatorvost is megkérdeztem, ő azt válaszolta, hogy nincs ilyen a környéken, helyette viszont ajánlott egy másik, nagyon érdekes telepet, ahol génmódosított takarmányoktól mentesen etetik az állatokat. Ez volt a Makrom cégcsoport mágocsi gazdasága, ahol a diplomamunkámhoz szükséges gyakorlati tudást és tapasztalatokat szereztem meg, a témám a GMO-mentes takarmányozás és tartástechnológia volt. Az itt töltött több hónap alatt megismertem a technológiát, a folyamatokat és a vezetőket, akik éppen munkatársat kerestek a tejüzem élére. Szerettem volna maradni, felvettek és immár 4,5 éve dolgozom itt, 20 kilométerre a lakóhelyemtől.
Már gyerekkoromtól kezdve mindig az érdekelt, hogyan lehetne az embereknek segíteni, ezért is indultam el az egészségügyi pályán, hogy valami pluszt adjak nekik. Itt ez úgy valósul meg, hogy a mezőgazdasági gyakorlathoz képest fordítva, az asztaltól a termőföldig visszavezetve gondolkodom a folyamaton és a fejlesztési lehetőségeken.
Ezt az elvet követve a következő diplomám az agrármérnöki kellene, hogy legyen, így válna teljessé a portfólió. Mágocson pedig úgy tudjuk az emberek életét egy kicsit jobbá tenni, hogy olyan táplálékot állítunk elő, ami sokaknak segít az egészségesebb étkezésben. Ez az egyik oka, hogy az első naptól kezdve úgy dolgozom az üzemben, mintha a sajátom lenne. Másként szerintem nem is érdemes.
Mik a feladataid és a fejlesztési lehetőségek Mágocson?
Főként a logisztika és a minőségirányítás, a megrendelések és a technológiai fejlesztések tartoznak hozzám. Ehhez tisztában kell lenni az üzem felépítésével, a gyártástechnológiával, meg kellett tanulni a sajtkészítés folyamatát és műszakilag is képben kell lenni. A továbblépés lehetőségein folyamatosan dolgozunk, a digitalizáció sok esetben megkönnyíti a dolgunkat. Nyilvántartást vezetünk a tejleadásról és az anyag beltartalmáról, tehát a hozamról és a minőségről a Riska program használatával, továbbá több egyetemmel egyeztettünk már az ivarzásmegfigyelésről és a takarmányozás optimalizálásáról, amit a viselkedés monitoringjával is támogatnánk.
Ezeket a jövőben tervezzük bevezetni, ahogy az üzemtakarítás, a technológiai folyamatok és az árukiadás digitalizálását is, hogy a munkaidő és a munkaerő hatékony szervezésével megkönnyítsük az életünket. Egyelőre még nincsenek fejőrobotok a telepen, Carousel rendszerrel dolgozunk, de tervezzük a robotfejés megvalósítását, mert sok kutatásból látjuk, hogy jobb az állatoknak, ha a saját igényeikhez igazíthatják a tejleadást és sokkal nagyobb tejhozamok érhetőek el ezzel. A cégcsoporton belül a Milkmen Kft. Paks közelében található telepén szuper eredmények vannak, ezek is megerősítik a szándékot.
Hogyan készülnek a ZILDA tejtermékek?
A tejfeldolgozó üzem mellett a gépműhely, 200 méterre pedig a nagyjából 450 holstein-fríz szarvasmarhát fejő tehenészet van, onnan a tej hűtőtartályba kerül, majd lehűtés után földvezetéken jön fel az üzembe, feldolgozásra. Az állatok optimális körülmények között, vízágyakon pihenve, az ízületeiket kímélve, kényelmesen kérődzenek, hogy minél jobb minőségű tejet adhassanak le.
Attól függetlenül, hogy saját telepről kapjuk az alapanyagot, sok ellensúly van a rendszerünkben, több oldalról igyekszünk megbizonyosodni róla, hogy rendben van a beérkező tej. Minőségi vizsgálatokat végzünk, gátlóanyagot, szomatikus sejtszámot és zsírtartalmat mérünk. Attól függően, hogy milyen terméktípust szeretnénk előállítani, hőkezeljük, ahol pedig szükséges, homogenizáljuk a tejet. Nálunk a gyúrt sajtok, a gomolyák, a joghurtok és a ricották is teljes tejből készülnek, nem fölözünk, így az élvezeti érték sokkal nagyobb a tejzsír beállításával készült termékekénél.
Törekszünk az állandó minőségre, változást a takarmányozás és az évszakok hatásai hozhatnak. Az este fejt tej valamivel koncentráltabb, magasabb zsírtartalmú, mint a reggeli, ezért a joghurtokat az esti tejből készítjük a jobb beltartalom elérése érdekében. Fontos, hogy a termékeink hosszú minőségmegőrzési idővel készülnek, ennek alapja a jól megtervezett üzem. A falakon nincs csempe, ezüst-kolloidos panelekből állnak, a légtechnika mikrobiális szűrőernyővel cseréli a levegőt az épületben, a lehető legtisztább a folyamat. Ennek egyik eredménye, hogy az adalékanyagok és tartósítószerek nélkül készült joghurtjaink akár 60 napig is eltarthatóak.
Amit pedig minden fórumon igyekszünk hangoztatni, hogy A2-es tejből gyártunk élelmiszert, ez az A2A2 genetikai jellemzőkkel rendelkező tehenektől származik. Ennél a mindkét szülőtől kapott gén A2 volt, melyek a ß-kazeinek aminosav sorrendjét kódolták.
Ma azt feltételezzük, hogy eredetileg minden szarvasmarhafajta A2 genetikai anyagot hordozott, és az idők során egy spontán mutációnak köszönhetően (több ezer évvel ezelőtt, a háziasítással) alakult ki az A1 gén. Lassan az európai szarvasmarha fajták genetikai állománya A2A2-ből A1A2-re és A1A1-re változott. Ma mind a három genetikai kombináció előfordul. Ezért nevezik az A2 tejet gyakran „eredeti tejnek.”
Az a tej, amelyben több, mint 99 százalék az A2 ß-kazein aránya, A2 tejként azonosítható és értékesíthető. Ilyet termelnek az ázsiai és afrikai szarvasmarhák, valamint a juhok, a kecskék és a bivalyok is. Több kutatás talált összefüggést az A1 forma és egyes humán betegségek kialakulása között, melynek okát érdemes molekuláris szinten keresni.
A tenyésztési célunk, hogy olyan teheneket tartsunk, melyek csak A2A2 génnel rendelkeznek, így a megtermelt tej A2-es lesz. A kitűzött eredmények gyorsabb elérése érdekében molekuláris genetikai vizsgálatokat végeztetünk minden üszőborjú fülporcából. A vizsgálatokat végző laboratórium meghatározza az egyed genetikai állapotát, így az általa termelt tejben található ß-kazein típusát is, melyet tanúsítvány igazol.
A genetikai tesztet követő A1 allélt hordozó egyedeket selejtezzük, nem tenyésztjük tovább. A megmaradó üszőket csak ß-kazein A2A2 bikákkal párosítjuk, ugyanúgy, mint a jelenlegi teheneinket.
Az állományból először az A1A1 tehenek tűntek el, majd az A1A2 tehenek következnek és végül csak A2A2 ß-kazeint előállító teheneink lesznek. A megvalósításban a SEMEX kanadai genetikai cég magyar munkatársaival dolgozunk együtt. Az Immunity+ szarvasmarha örökítőanyagokból erősebb immunrendszerű állatok lesznek, a jó egészségügyi státuszuk miatt kevesebb antibiotikumos kezelésre van szükségük, kisebb a tőgygyulladás és egyéb betegségek kialakulásának esélye, ami egyszerre költségkímélő és eredményezhet táplálkozásegészségügyileg kedvezőbb, sokkal jobb minőségű tejet.
Az igazoltan A2A2 teheneinket külön csoportban tartjuk és fejjük. Az A2-es tej a tejfehérje allergiás emberekből kevesebb tünetet vált ki, vagy semmilyen immunreakciót nem adnak arra. Ezáltal a piac egy nagyobb szegmense is megnyílik, a tejhelyettesítő növényi italokat fogyasztók számára is elérhető lesz ez az élelmiszer. A megváltozott fehérjeszerkezetű tej könnyebben emésztődik, kevesebb gyulladásos mediátor keletkezhet a folyamat során, így nem, vagy kevesebb lesz az allergiás reakció a fogyasztás után. A laktózintoleranciával élőknek pedig már elérhetőek az A2-es laktózmentes tejtermékeink is – fogalmazott Mohai-László Viktória.
Mindenkinek jól jön egy kis térinformatikai tudás
Tiszteletbeli docensi címet adományozott a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara Dr. Szabó Emesének, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatójának. Vele beszélgettünk digitalizációról, szintvonalas és sávos művelésről, valamint a precíziós gazdálkodási rendszer fejlesztéseiről.
Dr. Szabó Emese, a KITE Zrt. rendszerfejlesztési igazgatója tiszteletbeli docens címet kapott
Mit szeretsz a mezőgazdaságban a legjobban?
Leginkább a komplexitása tetszik, ez fogott meg benne. Nem volt családi kötődésem vagy gyerekkori elhatározásom, a tudományterületeken átívelő, összetett gondolkodást igénylő jellege volt az egyik döntő ok.
Hogyan kerültél bele a szakmába?
A Debreceni Egyetem agrárkémikus agrármérnöki szakán végeztem, szakiránynak a növényvédelmet választottam, majd az agrokémia területén a doktori képzésben is részt vettem, a talajvizsgálati módszerekkel foglalkoztam behatóbban. Ezután tanársegéd voltam az Élelmiszertudományi Intézetben, aztán csatlakoztam a KITE fejlesztési csapatához. Egy speciális területre érkeztem, a tápoldatozási szaktanácsadás és rendszer kiépítését kaptam meg feladatként.
Innentől nem volt megállás, a kertészet mellett a szántóföldi kísérletek és az eredmények értékelése következett, valamint vizsgáltuk a biostimulátorok tápanyag-gazdálkodási aspektusait is. A kertészeti fejlesztések során leginkább az integrált növényvédelem fogott meg, akkoriban indultak el a saját kísérleti sátrainkban a vizsgálatok.
A KITE Zrt. egy saját kertészeti kísérleti teleppel rendelkezik Hajdú-Bihar vármegyében, Derecskén, ahol nagy légterű sátrakban dolgozunk, van talaj nélküli és talajjal végzett vizsgálatsorozat, továbbá egy modern, komplex szemléletű almaültetvény jéghálóval, csepegtető öntözéssel és tápoldatozással. 2023-ban egy intenzív meggy ültetvény telepítése is megtörtént, amely mellett természetesen szántóföldi zöldségkultúrák is helyet kapnak.
Miket kutatsz és fejlesztesz?
Akkor mélyedtem el a digitalizációban, amikor a KITE-nek már megvolt a szaktanácsadási rendszere. 2016-tól kapcsolódtam be a fejlesztésbe, főként a tápanyag-gazdálkodási szempontok, a hozam- és a termésbecslés témáival, valamint a talajvédelem elősegítésével töltöttem az időt.
A tudományterületeken átívelő fejlesztések sajátja, hogy például a tápanyag-gazdálkodás önmagában az alapok és az előfeltételek rendberakása nélkül nem használható jól, ezért indultunk el már a tápanyag-gazdálkodási rendszer fejlesztése kezdetén olyan talajjavítási eljárások kialakítása felé, mint a precíziós meszezés és gipszkijuttatás, tehát a savanyú és a szikes talajok precíz, differenciált kijuttatással megvalósított javítása. Nagy hangsúlyt helyezünk az erózió elleni védekezésre, valamint a talajok szénmegkötő képességének felmérésére. Ezekben is jelentős a digitalizáció szerepe, mert a precíziós adatgyűjtésre alapozva a számok a valóságot adják vissza. A talajvédelmi rendszert aztán sikerült kiegészíteni az öntözéssel is, itt is részt vehettem a szaktanácsadás folyamatainak fejlesztésében. A jövőben a növényvédelmi lábat kell és tervezzük erősíteni.
Hogyan látod a talajvédelem megvalósulását a gyakorlatban?
A 10 évvel ezelőtti állapothoz képest nagy az előrelépés, amit a jogszabályi háttér változása is ösztönzött. Azzal, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) elvárásait be kell tartani, egyre többeknek fontos a talaj ismerete, védelme és a helyi adottságoknak megfelelő művelése. Azt viszont lényeges leszögezni, hogy a jogszabályi megfelelés önmagában még nem jelent talajvédelmet, nem csökkenti a megengedhető szintig például az eróziót.
A KITE talajvédelmi rendszerével viszont komplex térinformatikai megoldást tudunk adni az igényekre, ráadásul automatizáltuk is azt. A fejlesztésekkel objektívvé, megismételhetővé és automatizálhatóvá váltak a tervezési folyamatok.
Azt látni kell, hogy az Európai Unióban nem állt meg a talajközpontú gondolkodás az új KAP elfogadásával. Az új „talajegészség” rendelettel egyértelművé vált, hogy a talajmonitoring előtérbe kerülése és az állapotfelmérések után további lépések várhatóak. Ma már kereshető online térképek vannak arról, milyen talajdegradációs problémák vannak egyes országok egyes területein. Erre a magyar jogszabályalkotóknak is reagálniuk kell, amihez először országos szintű jelentések szükségesek, aztán később nem lehet kikerülni, hogy a termelők is követni tudják és kövessék is a talajdegradációs folyamatokat. Cél még, hogy a megfelelő megoldásokkal beavatkozzanak és megállítsák ezeket.
A gazdák többsége nyilván ismeri a tábláit, ám azt eldönteni, hogy az adott tábla egyes részein hogyan, mivel és mikor avatkozzon be, komoly feladat. Ezt sokkal pontosabban lehet az adatok alapján végrehajtani, le kell menni tábla és menedzsmentzóna szintre a feltérképezés és a megismert információkra adott reakciók szintjén is. Erre tart az EU szabályozása is.
Hogyan működik együtt a talajvédelmi fejlesztésekben a KITE és a Debreceni Egyetem?
Több évtizedes kapcsolat van az egyetem és a cég szakemberei között, közös kísérletekben, projektekben és pályázatokban dolgozunk együtt, az Innovációs Főigazgatóságunk a DE-MÉK kihelyezett tanszéke, így az oktatásba is aktívan bekapcsolódunk.
A közös mesterséges intelligencia fejlesztések szorosan kapcsolódnak az Informatikai karhoz, amellyel az idén kötöttünk együttműködési megállapodást. Ennek előzménye, hogy a Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet részéről Nagy János professzor már korábban elindított a karral közös együttműködést, hogy az ott meglévő tudásanyag fel legyen dolgozva a nagy nyelvi modellek segítségével, könnyebben kereshető és szintetizált legyen. A meteorológiai adatok feldolgozásában is kérték a kar segítségét, ez adta a kapcsolatot, így találkoztunk mi is a fejlesztésekkel.
Beazonosítottuk a területeket, amelyek 1-2 éven belül mesterséges intelligencia fejlesztésekért kiáltanak, ilyen például a talajmintavételi zónák kialakítása is. A folyamat sztenderdizálható, gyorsítható és objektívebbé tehető a gépi tanulás segítségével.
További kiemelt terület a képfeldolgozásé, amellyel szeretnénk automatizáltabbá tenni a növényvédelmi megfigyeléseket, hogy a feldolgozás után számszerűsítsük és értékelhessük a mért adatokat.
Mivel lehet még csökkenteni a talajok károsodását?
Több mint 250 ezer hektár talajvizsgálati eredménye alapján sajnos látjuk, hogy a magyar talajok többsége leromlott állapotban van, ez ellen pedig tenni kell.
A talajrombolás fontos eleme a taposás, amit a kontrollált művelőnyomos művelés (Controlled Traffic Farming – CTF) alkalmazásával lehet minimalizálni. A dombvidékeken különösen fontos, hogy ezt együtt kell használni a rétegvonalas műveléssel, tehát előre kell tervezni a művelőnyomokat a lejtésirány figyelembe vételével. Ha a gazda nem akarja a tábláit túl nagy mértékben taposni, talajvédő művelési eljárásokat használ, a sávos művelés (Strip-till) tipikusan ilyen. Ennél ugyan mélyen, de nem teljes felületen végezzük a beavatkozást és csak a szükséges sávokban. A tábla többi részén, a sorközökben megfelelő borítottságot biztosítunk vele az erózió ellen. Így a talaj szénkészlete gazdagabb lesz, védjük a talajfelszínt a defláció ellen, miközben a vízkészletet is megóvjuk. Érdemes megfontolni a vertikális talajművelést (Vertical tillage), valamint az egyenes késes lazítók alkalmazását, ezeknél is vannak remek fejlesztések.
Milyen kísérleteket végeztek?
Két multifaktoriális kísérletünk is sok éve tart, ahol négy blokkot kezelünk eltérő talajművelési rendszerrel. Van hagyományos szántott rész, van intenzív, de forgatás nélküli, van megfelelő talajborítottságú mulcshagyó művelés és van egy biológiai szemléletű blokk, ahol a mulcsművelésen túl a takarónövények szerepét is vizsgáljuk, mert azt gondoljuk, hogy önmagában fizikai eszközök segítségével az évtizedek alatt leromlott szerkezetet nem fogjuk tudni helyreállítani. Ehhez szükség van a szerves anyagokra, a növényekkel együtt élő mikrobákra, a rhizomikrobiomra.
Mekkora a térinformatika szerepe a talajvédelemben?
A KITE Precíziós Gazdálkodási Rendszerének (PGR) fejlesztésében a térinformatikai alapokat az ESRI GIS szoftverei adják. Az elérhető dobozos termékek viszont nem használhatóak megfelelő képzettség nélkül. Ezért a PGR-en belül minden eszközt úgy alakítunk ki, hogy a szaktanácsadó segítségével elsajátítható legyen a használatuk, sőt, a végcél az, hogy autodidakta módon, önállóan is megtanulhatóak legyenek.
Így az eredményekből a gazda egyedül tud előírás térképeket készíteni, vagy döntést hozni az öntözés időzítéséről és mennyiségéről. Mindenkinek jól jön egy kis térinformatikai tudás. Érdemes tanulni és időt fordítani a tanulásra, mert hatékonyabban lehet gazdálkodni vele.
A hagyomány és a fejlesztés is fontos a hajdúnánási agrárvilágban
Hajdúnánáson él és dolgozik Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke, aki a Debreceni Egyetemen végzett agrármérnök, növényorvos és szaktanácsadó. Aktívan részt vesz a saját családi gazdaságuk működtetésében, valamint a városi tulajdonban lévő Kendereskert biogazdaság vezetésében is. Vele beszélgettünk ökológiai gazdálkodásról, digitalizációról, minőségi élelmiszerekről és tudatos táplálkozásról.
Hogyan kapcsolódsz az agrárvilághoz?
Beleszülettem a mezőgazdaságba, hárman vagyunk testvérek, mindannyian agrármérnökök. Az életünk részét képezi, el sem tudnám képzelni magam más szerepben. Szerencsés vagyok, hogy az a szakmám, ami egyben a feltöltődést is jelenti. A családi gazdaságunk Hajdúnánáson 300 hektáron alapvetően szántóföldi, konvencionális növénytermesztést folytat. Sajnos már a szüleink nélkül dolgozunk, a vállalatot a bátyám vezeti, részemről az adminisztrációt, az üzemeltetést, a szakmai gondolkodást és a pályázati lehetőségek megtalálását végzem. Elkészült a vetőmagüzemünk, valamint bérmunkát is vállalunk, hogy a cég több lábon álljon.
Az elmúlt években alpolgármesterként is több mezőgazdasági feladatban vehettem részt, az önkormányzat tulajdonában lévő Kendereskert területén 2012 óta folytatunk ökológiai gazdálkodást, magas hozzáadott értékű biotermékek előállításával, állattenyésztést és növénytermesztést is végezve. Kendereskerten 24 hektár szántóföld, 4200 m2 fóliasátor, 6 hektár gyümölcsös és több őshonos állatfaj található meg. Az alapcélunk a rövid ellátási lánc (REL) kiépítése és működtetése, amivel élelmiszer-önrendelkezést valósítunk meg. Egészséges élelmiszert állítunk elő ellenőrzött körülmények között, hogy az a közétkeztetésben hasznosuljon és lehetőség szerint minden hajdúnánási polgár számára elérhető legyen. A gazdaság másodlagos célja a profitszerzés, amit a közeli biopiacokon és Budapesten, vagy a Dunántúlon történő értékesítésből érünk el.
A város életében kiemelten fontos a közétkeztetés, az élelmiszer-önrendelkezés és a tudatos táplálkozás. Sajnos a legtöbbször addig nem lényeges az egészségünk, míg nincs baj vele, sőt, szinte mindent elkövetünk, hogy ártsunk neki, aztán pedig bármit megadnánk, hogy mentsük, ami menthető.
A jó minőségű ételek tudatos fogyasztásának gyakorlatát szeretnénk átadni minél több gyereknek, hogy ismerjék meg, mit esznek, az étel honnan származik. Ha így élik az életüket, ha ez már gyerekkorban megszokottá válik, már sokat tettünk a jövő nemzedékéért és az egészséges étkezésért.
Emelett fontos még a mezőgazdasághoz köthető hagyományok megélése, az élelmiszer-előállítás megbecsülése, valamint az állattartás genetikai értékeinek megőrzése, ezért tartunk többek között szürkemarhákat, bivalyokat, mangalicákat és egyéb őshonos állatokat Kendereskerten.
Milyen szerepe van az agrárdigitalizációnak a gazdaságokban?
A családi gazdaság esetében azt gondolom, hogy enélkül már nagyon kockázatos a termelés. Persze az idősebb korosztálynak nehezebb az agrárdigitalizáció bevezetése, de még a fiataloknak sem mindig könnyű az újabb technológiák elsajátítása. Ám az idő azt igazolja, hogy a technológiai fejlesztések nélkül szinte elképzelhetetlen a biztonságos, jól megtervezett gazdálkodás. A talajok naprakész ismerete, a tápanyag-ellátottság követése, a technológiai tudás és a szükséges beavatkozások elvégzése fontos egy olyan rendszer kialakításában, amire lehet építkezni.
Elsőként a talajtérképezés történt meg, majd lehatároltuk a menedzsmentzónákat, néhány éve pedig a differenciált tápanyag- és a vetőmag-kijuttatás a technológiánk része, a következő lépcső a precíziós növényvédelem lesz.
A legújabb fejlesztésünk a Climate FieldView program bevezetése, amivel hozammérést és tőszámtervezést hajtunk végre, továbbá differenciáltan tudunk vetni. Ahhoz tudjuk igazítani a gyakorlatot, hogy milyen terméseredményeket szeretnénk elérni a területi adottságok és a kijuttatott inputanyagok függvényében. A témában fontos saját magunk folyamatos képzése, továbbá a szaktanácsadói segítség használata.
Az önkormányzat ökológiai gazdálkodásában még ennél is nagyobb jelentősége van a talajélet ismeretének és a lehető legkevesebb inputanyag felhasználásának. Ez is az egyik célja az agrárdigitalizációnak, hogy okszerűbben, az adatokat ismerve történjen meg a tápanyagok visszapótlása.
Az előrejelzéseknek látjuk még nagyobb szerepét, mert a gyommentesítés, a kártevők elleni védekezés sikeressége később nagyban befolyásolja a biogazdálkodás eredményességét. Egyelőre a mechanikai gyomirtás területén léptünk előre, egy szenzoros, kamerás sorközművelő kultivátort szereztünk be Kendereskertre. Alapvetően Magyarországon mindenkinek el kellene jutni a naprakész táblaszintű ismeretekhez, továbbá olyan gazdaságirányítási rendszerek használatához, amelyek dokumentálhatóvá, jól átláthatóvá és tervezhetővé teszik a termelést. A változó jogszabályi, támogatási és klimatikus feltételek minket is rákényszerítenek a változtatásra.
Milyen kapcsolat van Kendereskert és a Debreceni Egyetem között?
Idén május végén döntöttünk arról, hogy Ökológiai és Regeneratív Gazdálkodási Kihelyezett Tanszéket hoz létre a Debreceni Egyetem Hajdúnánás-Kendereskertben. Ez azért különösen nagy jelentőségű, mert a gyakorlati tanulás mindennél fontosabb, rengeteg pluszt ad minden szereplő számára. Azok közül, akik ide járnak majd és a Debreceni Egyetemmel vannak kapcsolatban, sokan a térségből származnak. Itt pedig olyan tudást szereznek, ami a térségre jellemző, így nagyobb a város lakosság- és szakember-megtartó ereje. Ez hatalmas előny, ahogy az is, hogy az egyetem a csúcstechnológiákat ismerő és alkalmazó szakembereket hoz el Hajdúnánásra, ami nagyon jó hatással lesz a helyi agrártársadalomra is.
Fontos célunk, hogy Debrecenbe juttassuk a gyerekeket tanulni, mert ha elkerülnek innen, nehezebb hazahívni és az itteni gondolkodásra, tervezésre és életre biztatni őket. Nagyon örülünk az együttműködésnek.
Jövőbemutató együttműködés az ökológiai gazdálkodás területén
Azt gondolom, hogy a magyar mezőgazdaságban egy különleges időszak következik, várhatóan olyan gyakorlatokat és olyan növények termesztését kell megismernünk, amiben kevés tapasztalatunk van. Nem alapozhatunk csak a búza, kukorica és napraforgó hármasra, az adottságok megváltozásával, a szárazság hosszának és mértékének növekedésével készülni kell az új irányok és lehetőségek felvételére.
Ehhez kapcsolódik, hogy idén szeptember 12-én és 13-án lesz az V. ÖKO-EXPO Kiállítás és Konferencia Hajdúnánáson. Itt minden évben olyan innovatív technológiák bemutatása a cél, amelyek segítenek a gazdáknak a megfelelésben. Az elmúlt években zseniális megoldásokat és gépeket láthattunk, volt itt szenzorokkal és kamerákkal támogatott sorközművelés, perzseléses gyomirtás és még sok más olyan fejlesztés, amely nem bonyolult, de hatékony és elérhető a gazdáknak.
Mit szeretsz a legjobban a mezőgazdaságban?
Talán azt, amikor határszemléket, területbejárásokat tartunk, mert ez az év bármelyik időszakában kikapcsolódást és szakmai élményt nyújt. Ráadásul a gyerekkorom hangulatát idézi fel, amikor még édesapánkkal és édesanyánkkal jártuk a földeket. Valamennyire pedig azért is, mert az elmúlt években erre volt a legkevesebb lehetőségem. Azt is szeretem, ha egy beruházás eredményesen lezárul, legyen az egy öntözőrendszer beszerelése, egy gépbeszerzés, vagy bármilyen pályázat sikeres befejezése és megvalósulása.
Kiemelem még a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöki feladatait is, mert hatalmas és felemelő élmény az elhivatott, jó szakemberekkel végzett közös munka. A közel 1000 fős, minden megyében képviselettel rendelkező szervezetben remek elgondolások, javaslatok, megoldások és példák vannak, sokat dolgozunk a mezőgazdaság fejlesztéséért. Igyekszünk nagy hangsúlyt helyezni a jótékonyságra is, aktívan segítjük a Magyarok Kenyere programot és a rászorulókat is.
Úgy gondoljuk, hogy a fejlesztések mellett a hagyományokat is gyakorolni kell, mert a magyar mezőgazdaság nagy értékekkel rendelkezik, ezeket meg kell őrizni, szinten kell tartani. Sokat dolgozunk azért, hogy eredményesen lehessen rájuk építkezni és remélem, lesz hozadéka a jövőben, mert építkezni csak jó alapokkal lehet. Nekünk pedig ezek megvannak.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 42. részében Dr. Márton Aliz, az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Állattenyésztési csoportvezetője beszél az általuk végzett kísérletekről, melyekben biztató eredményeket és fontos következtetéseket találtak. Érdemes lesz akkor is velünk tartani!
Az Ezért kincs az agráradat sorozat korábbi cikkei itt megtekinthetők
Szerkesztette:Csurja Zsolt gödöllői gazdász, 2009, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport
Fotók: KITE Zrt., Mohai-László Viktória, Nagyné Legény Ildikó és Csurja Zsolt
(x)
