Eddig bírták a magyar termelők: sokaknak ez lehet az utolsó szezonja

Eddig bírták a magyar termelők: sokaknak ez lehet az utolsó szezonja

Nagy Z. Róbert
„Ez az utolsó szezon, hogy szenvedek” - ezzel a címmel tett ki posztot egy termelő az egyik kertészeti témájú Facebook-csoportban, és igen sok komment érkezett alá. Nem csoda: a statisztikák alapján hazánkban egyre többen hagyják abba a kertészeti termelést (is), melyek okai széles körben ismertek. E problémára próbálnak megoldásokat találni az agrár-szakigazgatásban, de ezek hatékonyságát eddig a statisztikák egyelőre még nem igazolták vissza.

Átalakultak a vásárlási szokások

A véleményekből jól kirajzolódik az is, hogyan alakultak át a vásárlási szokások. Régen volt sok zöldség-gyümölcs bolt, húsbolt, háztartási-vegyiáru üzlet, palackozott italok boltja, tehát különböző kisebb-nagyobb szakboltok. Budapesten a nagykörút is tele volt üzletekkel. Ám az egyre kevésbé lett vonzó, hogy alap dolgokért egyik üzletből menjenek az emberek a másikba, főleg autóval, a nehezen található és fizetős parkolóhelyek miatt. Erre nyújtanak megoldást a nagy hipermarketek és a plázák, ahol egymenetben minden megvásárolható, és utóbbiakban még légkondicionált környezetben ehet és szórakozhat is a betérő vásárló. Ez a koncentráció a vevőknek kényelmes, ám a kisebb termelők nem rendelkeznek akkora árualappal, hogy ilyen üzletekbe bekerülhetnének. Nekik marad a piac és a háztól árusítás, de a zöldség, gyümölcs termékek jelentős forgalma is már a nagy üzletekbe tevődött át. A nagyobb termelőkkel szemben a kisebbek szinte minden téren hátrányba kerültek (nincs igazán fix piacuk, drágábbak a fajlagos termelési költségeik), ezért is adják föl a termelést először azok, akik mellékállásban, kiegészítő keresetként, kisebb területen próbálkoztak ezzel.

Tanulságos hozzászólások

A Facebook egyik termelői csoportjában megjelent írás, jól jellemzi a helyzetet, melynek sajnos már a címe is elég pesszimista:

Ez az utolsó szezon, hogy szenvedek. Július-augusztusra el kell felejteni sajnos a termelést. Többször megfogadtam, most is csak július feléig volt árum, de jövőre akkor sem lesz! Ilyenkor már nem kell senkinek a termelői zöldség, amikor meg kereslet van az árura akkor az árától ájulnak el sokan

- írta egy termelő. Más így magyarázta a helyzetet:

július elsejéig kell és csak addig szabad dolgozni. Mert aztán két hónap pangás áll be, mivel ilyenkor indul a nyaralási szezon, az emberek nem otthon vannak, nem főznek. Szeptemberben meg októberben keresnék a friss paradicsomot.

Egy másik hozzászóló is kifejtette, hogy a kereslet teljesen átalakult.

A kínálat is követi majd ezt, csak lassabban. Nyáron majd nem termel senki, hiszen akkor a termelői árak is alacsonyok ráadásul a kereslet is csökken, sőt az időjárás is erre terel minket, hogy a nyári aszályos időszakot jobb kihagyni minden szempontból.

Más azt írta, hogy egyre többen kezdenek újra, ha csak kis méretben is de konyhakertet fenntartani, és ennek a fő termésérési szezonja is nyárra esik. Azaz, ha csak néhány paprika, paradicsom tő terem a kertekben, az is pont a nyári szezonban csökkenti a keresletet ezek iránt. És a gyerekek is hatalmas örömmel fedezik fel az otthon termő zöldségeket, gyümölcsöket. Többen írták, hogy az emberek a multikba járnak vásárolni. Ott mindent megkapnak egy helyen, nem beszélve a sokszor az őstermelői piacokon tapasztalt áraknál olcsóbban. A magyar őstermelői áru pedig hiába jó minőségű, sokan ár alapján kénytelenek választani.

A kommentelők közül volt, aki a problémát nem csak a nyaralási szezonnak a számlájára írta: az átalakuló kereslet oka szerinte, hogy egész évben egyre kevesebbet főznek az emberek, így kevesebb alapanyag is kell ehhez a háztartásoknak. A készételekhez való alapanyagot meg nem a kisebb termelőktől szerzi be az élelmiszeripar. Volt kereskedő, aki azt írta, hogy ez a helyzet nem csak a termelőket, hanem a kereskedőket is megtizedeli, amit a statisztikák szintén alátámasztanak. Egyik termelő abban látta a megoldást, hogy ilyenkor visszatöri a paprikát, így szeptembertől indítja újra a termelést, bár a növényeket addig is gondozni kell, csak így nem kell betakarítani, és eladni nyáron akkor, amikor nincs rá vevő. Voltak optimistább hozzászólók is, például valaki megjegyezte, hogy az emberek csak pár gyümölcsöt vesznek, ám a friss hideg paradicsomlére és smoothie-ra nem sajnálnak ott hagyni 1-2 ezer forintokat. Ehhez persze meg kell találni a fizetőképes keresletet, és ezt nem nyáron, hiszen akkor ez a réteg nyaral. Vagy olyan helyen kell árusítani, ami turisztikai szempontból kiemelt. Volt aki röviden lerendezte a témát:

Jó hogy megöregedtem, van múltam de jövőnk nem sok

- írta. Felvetődött a sokszorosan ÁFA-csalt zöldségek gyümölcsök jelenléte is a kereskedelemben, ami szintén nem segíti a tisztán termelők, kereskedők boldogulását. Az egyik hozzászóló termelő arra figyelmeztet, hogy korábban bejött az olcsó import fokhagyma, az tönkretette a hazai termelést, majd amikor a termelők feladták, akkortól már nem volt olcsó az import fokhagyma sem.

Kicsinek nagy, de nagynak kicsi

Érdekes kérdés adott növénykultúráknál az ideális gazdaság méretének a meghatározása. Családi gazdaság esetén jó, ha ez akkora, amit a családtagok meg tudnak művelni, hiszen alkalmi munkára embert találni nem egyszerű feladat. De ha a család munkaerőbírása lekorlátozza a területet, ám emiatt lehet, hogy a termelés nem lesz majd nyereséges, hiszen minél nagyobb a terület annál kisebb a fajlagos költség rajta. Egy 7 hektáron mellékállásban gyümölcsöt termelő gazda elmondta, hogy az ő területe nem számít kicsinek, de ahhoz kicsi, hogy erre gépparkot tartson fenn. Így mindent bármunkával old meg, ami rendszerint működik, de a betakarítás időszaka egy káosz. A meggyhez rázógépet, görgőskocsit, traktorokat, rakodógépet és ládákat kell szerezni a megfelelő napokra, amikor érik a gyümölcs, ehhez munkaerőt találni már művészet, és mindezt még össze kell hangolni, hogy estére ott legyen a hűtőkamion és a feldolgozó is fogadja a gyümölcsöt.

Sok rossz év után az idei jó lett, de ez egyáltalán nem ad okot reményre. Az meggyet jó áron vették, de ennek csak az az oka, hogy a környező országokban kevés termett. Tehát ha jövőre mindenhol jó termés lesz, akkor az ár újra bezuhanhat a szokásos mértékűre. A feldolgozásra szánt cseresznye is jól jövedelmezett az idén, de ennek az átvételi ára ugyanannyi volt, mint öt évvel ezelőtt, tehát itt is a megtermett mennyiségnek volt köszönhető, hogy nem lett ismét veszteséges, mint például tavaly, amikor a tavaszi fagyok miatt kevés gyümölcs lett

- említette a termelő.

Azt mondják kertészet esetén az időjárási és más tényezők bizonytalansága miatt öt év átlagát kell venni, és úgy lehet meghatározni, hogy a termelés nyereséges, vagy veszteséges. Csak épp 3-4 veszteséges év után elég nagy optimizmus kell ahhoz, hogy a következő éveknek is nekiinduljon az ember, hátha majd az kijavítja a statisztikát

- véli a gazda.

Kis magyar horror: ezért is fordulnak el sokan a kertészeti termesztéstől

Míg pár évtizede a kertészkedés jó kiegészítő tevékenységnek számított akár főállás mellett, ilyen formában termelni ma már nem kifizetődő. A fiatalok többségének sem vonzó ez a pálya. Az egyértelmű, hogy a szabadföldön termelők időjárási kitettsége mindig nagy bizonytalansági tényező. Gyümölcstermesztésben egy késő tavaszi fagy, vagy egy betakarítás előtti jégkár nem csak a profitot csökkentheti, hanem teljes veszteségbe fordíthatja az egész évet

- említette egy középkorú termelő. A nyilatkozó kertészek egybehangzóan állítják, hogy a szabályozás állandó változásaival kapcsolatos kiszámíthatatlanságok és a nem megfelelő gondossággal előkészített újítások sokat rontanak a gazdák hangulatán, pedig ez nem pénzkérdés. Példaként említették a pár évig húzódó kutak bejelentésével kapcsolatos huzavonát, amikor hol olyan szabály volt érvényben, hogy a kutakat szakemberrel felmérés után be kell jelenteni határidőre, aztán a határidő tolódott, aztán az egészet eltörölték. Ez jó példa volt arra, hogy aki az első időpontra megcsináltatta a szükséges papírokat, az később rájött, hogy erre teljesen feleslegesen dobott ki pénzt. Az ilyen módosítások pedig pont nem a szabálykövetésre motiválják az embereket, ha később kiderül, hogy aki az első határidőt betartotta, az e jogkövetésével magának ártott anyagilag.

Hasonló volt a mobilgazda applikáció tavalyi bevezetése is, ami eleinte rengetegszer működött hibásan. Ezt követte az e-gazdálkodási napló idei év eleji bevezetése, ami szintén produkált érdekes anomáliákat. Hetekig, ha valaki a mentés gombra kattintott, azzal törölte a beírt adatot, tehát ez is jó példa volt arra, hogy feleslegesnek tűnik időben elkezdeni valamely kötelezettség teljesítését, mert az azokhoz szükséges informatikai alapok eleinte nem nagyon működnek

 - emelte ki az egyik kertész.

Az eGN kötelezettségre nyár elején került fel a korona, amikor pár óra alatt éveket lehetett öregedni a rendszernek köszönhetően. Történt, hogy reggel érkezett egy elektronikus határozat sok termelőhöz, melyben a Magyar Államkincstár közölte, több százezer, vagy milliós összeg visszafizetésére kötelezi a termelőket az AÖP programban tiltott vegyszerhasználat miatt. Indoklás, konkrét szer megjelölés nem volt a határozatban, tehát a napi betakarítási munka mellett lehetett telefonálgatni a növényvédő szakmérnöknek, meg a falugazdásznak, hogy mi indokolhatja a büntetést. Később érkezett egy email, hogy lehet, hogy a határozat megállapításai tévesek, majd két nap múlva érkezett egy a büntetést visszavonó határozat. Csak addig két nap tömény idegeskedés, és három embernek összeadva 11 munkaórája ment rá erre. Kiderült, hogy a hiba ott történt, hogy bizonyos szereket maximum két alkalommal lehet használni az adott kultúrában egy vegetációs időszakban, a harmadik kezelés már tiltott. Az informatikai adatelemzésekbe pedig hiba csúszott, mert az ilyen szereket, melyek többedik alkalommal már tiltottak, az engedélyezett kezelés mértékéig is tiltottnak vette a rendszer, és ez a hiba annyira nem derült ki, hogy a büntetést megállapító határozatokat is kiküldték. Később ugyan ezt visszavonták, csak az ilyen gazdaidegesítő dolgoknak nem sok értelme van

- mondta egy gyümölcsültetvény tulajdonos.

Szolgálunk és védünk?

Egy másik gazda elmesélte egy tavalyi esetét, amikor nagy nehezen összeszervezte a betakarításra a gépeket alvállalkozóktól és kibérelve és a több, mint 20 fős személyzetet annak érdekében, hogy a közel öt hektárnyi gyümölcsben lehetőleg - ha az időjárás is engedi - két nap alatt végezzenek a betakarítással. Az idő engedte volna. Csak épp megjelent a rendőrség, hogy elviszik tanúkihallgatásra az egyik traktorost mert két héttel korábban valahol hétvégi munkát vállalt és az akkori munkaadói feltehetően egy lopott traktort adtak neki munkaeszközként.

Két hétig nem volt sürgős a kihallgatás, de akkor, amikor nálunk ment a betakarítás akkor azonnal el kellett vinni kihallgatni. Annyi emberség nem volt a rendőrökben, hogy várjanak, amíg egy másik traktorost kerítünk valahonnan. Végül 40 percbe tellett, hogy pótoljuk a traktorost, de addig állt a munka, az embereket és a gépek bérleti díját pedig fizetni kellett erre az időre is, ami valamivel több, mint 80 ezer forintos veszteség volt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?