Kemény a helyzet Európában: ezt nem sok termelő teszi zsebre

Az Európai Unió egy átlagos évben 11,5-12,0 millió tonna almát termel, melyből mintegy 7,5-8,0 millió tonna kerül az étkezési piacokra, 3,5-4,5 millió tonna pedig a feldolgozóiparba, mely utóbbi döntően a sűrítmény célú léalmát foglalja magában. Az EU az évek többségében 500-600 ezer tonna almasűrítményt állít elő, ami a világ termelésének 1/3-a - írja a FruitVeB. A magyar piaci lehetőségek és a hazai - elsősorban étkezési alma - árak szempontjából nagyon fontosak még a következők: Ausztriában 60-70% a terméskiesés mértéke (90 ezer tonna hiány), Csehországban 80-90% (100 ezer tonna hiány), vagyis e két országban mintegy 200 ezer tonna alma hiányzik a piacról, ami a hazai étkezési alma termés duplája. 

A legnagyobb mértékben azonban a lengyelek gyenge termése fogja meghatározni az ipari és az étkezési alma szegmens piaci folyamatait is. Az EU teljes almaterméséből mintegy 30%-ot Lengyelország egymaga tesz ki, mely egy átlagos évben most már 3,5-4,0 millió tonna alma előállítására képes, így meghatározóvá és ármeghatározóvá vált az Unión belül. Az étkezési alma piacán valamivel alacsonyabb Lengyelország részesedése (átlagosan 1,5-1,8 millió tonna mennyiségével 20-25%-os piaci részarányt képvisel), azonban az EU léalma-termésének és előállított sűrítményének 50-60%-át adja, amivel nemcsak az Unió, hanem az egész világ egyik meghatározó sűrítménygyártója.

Az utóbbi években a klímaváltozás és az időjárási káresemények (különösen a tavaszi fagyok) hatására megnövekedett a termelés hektikussága: 2014-ben 13,6 millió tonna, 2018-ban 14,0 millió tonna, 2017-ben viszont csak 9,9 millió tonna volt, ami nagy szórást jelent a 11,5-12,0 millió tonnás átlag körül. Ez a változékonyság, ami a piac számára is nehezen kezelhető, elsősorban Lengyelország erősen ingadozó terméseredményeinek következménye, minden más jelentős almatermelőnél (Olaszország ~2,2 millió tonna, Franciaország ~1,6 millió tonna, Németország ~1,0 millió tonna) sokkal stabilabbak a terméseredmények, és még a szélsőséges évjáratokban is sokkal kisebbek a pozitív vagy negatív irányú kilengéseik.

A 2024. év hazai terméskilátásai - termésmennyiség és -minőség

A 2024. évi hazai almatermés jócskán alulmúlja a tavalyi 472 ezer tonnát. Az idén mindössze 330 ezer tonna +/- 10% magasságában várható a szüretelhető mennyiség. Ezzel Magyarországon is az elmúlt tíz év második leggyengébb termése várható (2022: 280 ezer tonna, 2020: 358 ezer tonna). A ténylegesen betakarítható mennyiséget a szüreti időszak időjárásának alakulása fogja meghatározni. A FruitVeB prognózisainak beválási tapasztalatai alapján azonban elmondható, hogy 5 évből 3-4-szer a szezon elején prognosztizáltnál alacsonyabban alakul a tényleges termés, ami azzal van összefüggésben, hogy az időjárás gyakrabban alakul kedvezőtlenebbül, mintsem optimálisan. Jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, míg rossz esetben nem fogja elérni a 300 ezer tonnát sem.

Az étkezési alma termése kis mértékben marad el a tavalyi szinttől, az idei termésből várhatóan mintegy 90-100 ezer tonna lehet a piacra kerülő mennyiség. Az ipari alma esetében jóval nagyobb a kiesés mértéke, 230-240 ezer tonna ipari alma termésre számítunk (a nagyobb mértékű kiesés az ipari almát termő ültetvények idősebb életkorának, rosszabb kondíciójának és jellemzően extenzív vagy korszerűtlen művelési rendszerének tulajdonítható). Az érés az öntözött, jéghálós ültetvényekben mintegy 2 héttel van előrébb, az öntözetlen, főleg ipari célú ültetvényekben mintegy 3 hetes a koraiság. Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsméretek növekedése elmarad a szokásostól, így - főleg az eleve kisgyümölcsű fajtáknál - várhatóan egy kaliberrel kisebb lesz a gyümölcsméret, amit az étkezési alma piacnak idén tolerálnia kell.

Az idei gyenge hazai almatermés több okra vezethető vissza. Részben szerepet játszik az is, hogy 2023-ban egy relatíve jó termést szüreteltünk, így a fák leterheltebbek voltak, ami a gyengébb kondíciójú ültetvényekben idén egy eleve gyengébb virágzásban és termésben ütött vissza. Az alternancián kívül további, jelentős terméskiesést okozott az is, hogy ebben az évben (is) az időjárási károk szinte minden válfaját meg kellett tapasztalnunk:

• A tavasz (március-április) aszályos volt, ami - az öntözetlen ültetvényekben, vagyis a termőfelület ¾-én - látens módon már önmagában ronthatta a virágok minőségét. A tavaszi talaj- és légköri aszály éppen a virágzás időszakára (április közepe, második fele) csúcsosodott ki, ami érdemben rontotta a termékenyülést.
• Március-április folyamán több alkalommal alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, melyben a virágszervek „megfáztak”, majd a virágzás után, kisgyümölcs állapotban - főleg az ország észak-keleti régiójában - egyes körzetekben jelentősebb fagykárok is kialakultak.A virágzás lezárulta után, hűvösebb, csapadékos, fényszegény időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre.
• A rendkívüli szélsőségek között ingadozó tavaszi csapadék-, hőmérsékleti és fényviszonyok eredője az átlagosnál gyengébb terméskötődés és/vagy erőteljesebb május-júniusi tisztuló hullás lett.
• A május és június első fele meglehetősen csapadékos volt, ami miatt a varasodás fertőzés mértéke nagyobb az átlagosnál (emiatt bizonyos áruhányad az étkezésiből az ipari szegmensbe vándorol), illetve nagyon jelentős volt idén a tűzelhalás fertőzés mértéke is.
• Május-június folyamán lokálisan, de az átlagosnál sokkal nagyobb területen és intenzitással érték kisebb-nagyobb jégverések az almaültetvényeket, ami az étkezési kihozatalt csökkenti, az iparit növeli. Ez a legfőbb oka annak, hogy a jéghálós ültetvényekben relatíve stabil, tavalyihoz hasonló termést látunk, ellenben a jégháló nélküli ültetvényekben a jóval szerényebb lesz a szüretelhető étkezési alma mennyisége.
• Júniustól kezdve mostanáig gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, amelyek ráadásul erős aszállyal és UV-sugárzással párosultak. Ennek következtében - elsősorban az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon - nagyon erős napégési károkat tapasztalunk, extrémebb esetekben szinte rásült az alma a fára. A tavaszi hideghatásoknak, valamint a nyári aszálynak és hőségnek köszönhetően (elsősorban az öntözetlen ültetvényeken) nagyon korán beindult egy jelentősebb mértékű terméshullás.

A fentebb vázolt növényvédelmi és időjárási problémák az abszolút termésmennyiséget csökkentik, vagy „enyhébb esetben” egyébként étkezési almának szánt tételeket kényszerítenek a feldolgozóipari szegmensbe. Megjegyzendő, hogy ha 10-20 ezer tonna további alma mennyiség az étkezési szegmensből az ipari alma szegmensbe vándorol, az számottevő kiesés az étkezési piacunkból ugyanakkor nem ügydöntő mértékben növeli az ipari alma árualapot.

A kereslet-kínálat alakulása és az arra ható tényezők

Az almaágazatban mind EU-s, mind hazai szinten egyértelműen keresleti piacra lehet számítani az előttünk álló szezonban, az étkezési és ipari szegmensben egyaránt. Az EU almatermése mindössze 10,2 millió tonna, ami hozzávetőlegesen 1,0 millió tonnával marad el az egyensúlyi mennyiségtől. A várt 3,8-3,9 millió tonna ipari alma (beleértve a sűrítménycélú léalmát és más feldolgozóipari szegmens alapanyagát is) és 6,3-6,4 millió tonna étkezési alma sem elegendő teljes mértékben a piaci igények fedezéséhez.

A hazai étkezési alma piaca (fogyasztása) 110 ezer tonnára becsülhető, így a várt 90-100 ezer tonna terméssel mintegy 10-20 ezer tonna hiányzik a belföldi kereslet kielégítéséhez, amit importból pótolhat a piac, valószínűsíthetően majd inkább a szezon végén a jövő tavaszi időszakban. Hozzá kell tenni, hogy az európai hiányhelyzet miatt valószínűleg nem lesz olcsón elérhető import alma sem. A hazai ipari alma szegmensben sokkal nagyobb a hiány mértéke: a hozzávetőlegesen 400 ezer tonna feldolgozó kapacitásunk mindössze 55-60%-ára van elegendő nyersanyag, feltéve, hogy nem fogunk egyetlen tonna ipari almát sem exportálni (ami ebben az évben szinte kizárt), és nem romlanak tovább a terméskilátások.

A kereslet-kínálati viszonyokat a következő tényezők határozzák meg leginkább az étkezési és ipari alma piacán, illetve módosíthatják majd a legnagyobb mértékben szezon közben is, hatást gyakorolva az árak rövid távú alakulására. E tényezők még szokatlanul nagy és jelenleg be nem látható bizonytalanságot okoznak a betakarítható mennyiségek és a piaci árak alakulása vonatkozásában:

• A WAPA/Prognosfruit adatai szerint 2024. július 01-én 423 ezer tonna étkezési alma volt készleten az EU-ban, ami az elmúlt négy év második legalacsonyabb készletszintje, és szeptember elejéig várhatóan kiürül a tárolókból. Magyarországon sincsenek már érdemi betárolt készletek.
• Jelenleg a lengyelek, az osztrákok és a csehek intenzív érdeklődést mutatnak a magyar étkezési almára, ami felfelé húzhatja az árakat. Amennyiben a hazai TÉSZ-ek és kereskedők nem tudják a lépést tartani a külföldi árakkal, fennáll a lehetősége, hogy jelentős mennyiségű étkezési alma távozik az országból. (Ausztriában és Csehországban mintegy 200 ezer tonna alma hiányzik a piacról, ami a magyar étkezési alma termés duplája. A lengyel kereslet pedig nagyságrendekkel nagyobb, mint az egész hazai almatermés.)
• A narancssűrítményből nagyon jelentős hány van az egész világon, az ára pedig csillagászati magasságokban van (a mintegy 2 évvel ezelőtti 2000-3000 USD/tonna helyett jelenleg 6000-8000 USD/tonna), de ennél sokkal nagyobb gond, hogy nincs a piac kiszolgálásához elegendő mennyiség. Ez az almasűrítmény iránti keresletet és az árát erősen növeli, mivel részben egymásnak helyettesítő termékei. Más gyümölcssűrítményekből is hiány van a piacon.
• Az ipari alma szegmensben nagyon élénk lengyel és osztrák érdeklődést tapasztalunk a magyar alma iránt. Nagy kérdés lesz, hogy mekkora mennyiséget és milyen áron akarnak kihúzni az országból: a meggyhez hasonlóan bekövetkezik-e olyan állapot, hogy a szezonnyitó árakat hétről hétre rohamosan húzzák felfelé az intenzív kereslet miatt.
• A WAPA/Prognosfruit információi szerint az európai uniós almasűrítmény-készletek is nagyon visszafogottak, az AJC- és NFC-készlet sosem volt ilyen alacsony szinten az elmúlt tíz évben.
• Az ipari alma szegmensben nagyon élénk lengyel és osztrák érdeklődést tapasztalunk a magyar alma iránt. Nagy kérdés lesz, hogy mekkora mennyiséget és milyen áron akarnak kihúzni az országból: a meggyhez hasonlóan bekövetkezik-e olyan állapot, hogy a szezonnyitó árakat hétről hétre rohamosan húzzák felfelé az intenzív kereslet miatt.
• A nagy hőség és szárazság miatt – főleg az öntözetlen ültetvényekben – már most is nagyon jelentős a gyümölcshullás mértéke. A korán lehullott gyümölcs a nagy meleg miatt hamar rohad, így pár nap után már ipari almának sem takarítható be. Nagy bizonytalanság rejlik abban, hogy a következő hetekben hogyan alakul a terméshullás mértéke, ami nem elhanyagolható mértékben csökkentheti – elsősorban az ipari – árualapot, de intenzív, étkezési célú ültetvényekben is okozhat kieséseket.
• További kedvezőtlen meglepetéseket okozhat, hogy a meleg időjárás miatt szokatlanul felgyorsultak az érési folyamatok. Amennyiben nem lesz jelentősebb lehűlés, gyorsan „vonulhat át” rajtunk az érés, ami miatt rohamos gyorsasággal túlérik az alma, és már nem szüretelhető le étkezési minőségben. Ez az étkezési alma mennyiséget – akár meglepetésszerűen jelentős mértékben – csökkentheti.
• Ha nagyon kedvezőek lesznek az ipari alma árak, akkor a „kettős hasznú” vagy nem totális minőségi kárt okozó jégverést elszenvedő ültetvények (amelyekben 30-60%-ban étkezési alma szüretelhető) teljes termését ipari almaként takaríthatják be, ami tovább csökkentheti az étkezési árualapot.
• Pontosan nem belátható, hogy milyen látens gondokat okozott, illetve okoz az idei száraz és nagyon meleg nyári időjárás, illetve a 2-3 hetes koraiság, ami miatt adott fajta teljesen más hőmérsékleti és fényviszonyok mellett „fejezi be” az érést. Ez különösen az étkezési alma tárolhatóságára hathat kedvezőtlenül, ami leginkább majd a késő téli és tavaszi időszakban fokozhatja az árualap-hiány mértékét.

Az előttünk álló kezdeti időszak legnagyobb kérdése talán mind az ipari alma, mind az étkezési alma szegmensben, hogy mekkora lesz az export mértéke. Más országokban is almahiány van, így húzhatják a magyar termést. Az étkezési alma piacunkon már 10-20 ezer tonna export is jelentős átrendeződést eredményezhet, de néhány tízezer tonna ipari alma export már a feldolgozóiparunk számára is okozhat kellemetlen meglepetéseket.

Az árak várható alakulása

A fentiekben levezetett tényezők miatt az ipari alma meghatározó szegmensében, a sűrítménycélú léalmában augusztus 20. után 80 Ft/kg fölötti szezonnyitó árakat várunk. Jelenleg - a nagy bizonytalanságok miatt - egyetlen szakértő sem mer jóslásokba bocsátkozni abban a kérdésben, hogy hol lesz a léalma árak „teteje, illetve hogyan alakulnak a szezonátlagárak. A WAPA/Prognosfruit konferencián 0,23-0,25 €/kg léalma árakat prognosztizáltak (jelenlegi árfolyamon 90-98 Ft/kg). A szezonnyitó árak további változását és annak mértékét az fogja meghatározni, hogy hogyan alakulnak majd a fentebb körbe írt kereslet-kínálati tényezők. Az már most biztos, hogy soha nem látott magasságban lesz az ipari alma ára.

Az étkezési alma esetében az árakat „kerti árakban” fejezzük ki: tárolás, válogatás, csomagolás és szállítás nélkül, azaz „fa alól” értékesített, tartályládás, lédig I. oszt. almára vonatkoztatva, 65+ mm mérettartományban, illetve kétszínű fajtáknál legalább 50%-os fedőszín-borítottsággal, továbbá hibátlan küllemi megjelenéssel.) Az étkezési alma esetében is egyértelmű és jelentős áremelkedést várunk az előző szezonhoz képest. A tavalyi - fajtától függő - nettó 120-150 Ft/kg termelő árak (kerti árak) 25-35%-os emelkedésére számítunk. A nagykereskedelmi (áruházlánci beszállítási) árakban 15-25%-os növekedést valószínűsítünk.

Várhatóan a fogyasztói árakban is bekövetkezik egy 10-15%-os emelkedés, és arra számítunk, hogy az előző szezon 350-400 Ft/kg-os akciós árai helyett (bruttó, fogyasztói árakat értve alatta) 450-500 Ft/kg árszint alatt akciók sem tudnak majd megvalósulni. Amennyiben ez vagy az ehhez hasonló mértékű áremelkedés nem megy végbe az étkezési alma belföldi piacán, akkor nagyon komoly a veszélye, hogy az étkezési alma szegmensünkben már most nagyon intenzíven jelen lévő osztrák, lengyel és cseh kereslet jelentős tételeket húz ki Magyarországról, és nem marad elegendő alma a hazai piac ellátására.