agrarszektor.hu • 2024. augusztus 15. 06:03
Sokat drágult az élet Magyarországon az elmúlt években, és ez alól az agrárium sem kivétel. A földárak egyenesen kilőttek, amit jól mutat az is, hogy 2023-ban kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára. Beszédes adat az is, hogy tavaly mintegy 29 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 3 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2022-ben. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2023-ra összességében már átlagosan 3,6-szorosára növelte árát.
A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el - írtuk meg korábban. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföld-tranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt.
A KSH adataiból kiderült, hogy hogyan alakult Magyarország mezőgazdasági területe művelési ágak szerint az elmúlt 3 évben:
- Szántó: 2022-ben 4 162,9; 2023-ban 4 154,6; míg 2024-ben 4132,3 ezer hektárra tehető.
- Konyhakert: 2022-ben 2,9 ezer hektár volt, 2023-ban 2,4; idén pedig tovább csökkent 2,3 ezer hektárra.
- Gyümölcsös: itt is csökkenés volt megfigyelhető, hiszen, míg 2022-ben 83,7 ezer hektár volt, tavaly 82,7 ezer hektár, idén pedig 81,9 ezer hektárra tehető.
- Szőlő: itt a stagnálás a jellemző, mivel 2022-ben 60,2 ezer hektár volt, 2023-ban 58,7 ezer hektár, idén már újra 60,2 ezer hektár.
- Gyep: 2022-ben 771,3 ezer hektár volt Magyarországon, tavaly 788,9 ezer hektár, idén pedig további növekedés volt megfigyelhető, hiszen már 794 ezer hektár szerepel az adatbázisban.
- Mezőgazdasági terület: 2022-ben 5 081,1 ezer hektár volt, 2023-ban 5 087,3 ezer hektár, 2024-ben 5 070,7 ezer hektár.
Nem olcsó dolog ma földet venni
Mondhatni, kifejezetten drága mulatság ma földterületeket venni Magyarországon. Bár az árak megyék, régiónként és művelési ágak szerint eltérnek, olcsónak sehol sem mondható: a szántók átlagára éves összevetésben 7,1%-kal nőtt, míg Közép-Magyarországon 5,5%-kal, Észak-Magyarországon pedig 1,7%-kal csökkent az átlagár, a többi régióban emelkedtek a hektáronként fizetendő összegek. A legnagyobb drágulást a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon mértek, mindkét esetben mintegy 7,3%-kal kellett többet fizetni a szántókért:
- a Dél-Dunántúlon 7%- körüli volt az emelkedés,
- míg a Dél- és az Észak-Alföldön 4,6-4,7%-kal nőttek az árak,
- a szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni,
- Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára.
Ha pedig megyék szerint vizsgáljuk az árakat, akkor elmondható, hogy Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, mintegy 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár. A járások közül a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen a maga hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagáraival.
2016 óta nőtt a saját tulajdonú mezőgazdasági területek aránya
KSH adatai rámutatnak arra is, hogy az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A 2020-ban végrehajtott összeírás adatai alapján 2020. június 1-jén hazánkban 216 ezer gazdaság használt mezőgazdasági területet, összesen 4,9 millió hektárt. A földhasználat jogcíme szerint a terület 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként és mintegy 5%-át egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) művelték a gazdaságok. A saját tulajdonú mezőgazdasági területek aránya 3 százalékponttal magasabb, a bérleményként művelt területek aránya 2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 4 évvel korábban, az Agrárium 2016 összeírás idején.
Érdekesség az is, hogy Magyarországon 2020. június 1-jén 216 ezer gazdaság mintegy 4,9 millió hektáron gazdálkodott. A mezőgazdasági terület 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként, 5%-át egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) használták. A szántó esetében volt a legmagasabb (53%) a bérelt területek aránya. A gyümölcsöst és szőlőt művelő gazdaságok alapvetően saját ültetvényeiket gondozták. A földek 61%-át művelő egyéni gazdaságok által használt terület 68%-a saját tulajdonban volt.