agrarszektor.hu • 2024. augusztus 15. 15:28
Országszerte szenvednek a nyári növények a szárazságtól, aminek hatását az elmúlt napokban visszatért hőség csak tovább fokozza. Bár csütörtök reggelre virradóra a Dunántúlon nagyobb, a Duna-Tiszaközén kisebb területen frissítő záporok öntöztek, a július eleje óta lehullott csapadékösszeg jelentős elmaradásban van az ilyenkor szokásos mennyiségtől. Az ünnepi hétvégén összességében többfelé lehet számítani záporok, zivatarok kialakulására, az ezekből lehulló csapadék azonban csak kevés helyen enyhíti számottevően az aszályt. A forróság csak lassan és kis mértékben fog mérséklődni.
Az elmúlt egy hétben egyre melegebb, nagyrészt száraz időben volt része az országnak, záporok és zivatarok csak múlt csütörtökön és pénteken, valamint mára virradóan alakultak ki - derült ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. Főként a Dunántúlon illetve helyenként a Duna-Tisza közén és a keleti határ mentén esett, előbbi országrész északi tájain összességében többfelé 5-20 mm-t is lehetett mérni, míg máshol jellemzően 10 mm-nél kevesebb hullott, a Tiszántúl jelentős része és az Északi-középhegység térsége pedig teljesen szárazon maradt. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege csak egy-egy nagyobb felhőszakadás által érintett foltban haladja meg az 50 mm-t, jellemzően 10-30 mm között alakul, de a középső országrészben és a Tiszántúlon többfelé a 10 mm-t sem érte el. A sokéves átlaghoz képest az elmaradás 20 és 60 mm között van. A május közepe óta lehullott csapadék mennyisége is hiányt mutat az ország nagy részén, az ilyenkor szokásosnál jellemzően 30-100 mm-el esett kevesebb ezen időszak alatt.
Bár az éjszakai csapadékkal kissé átnedvesedett a felső talajréteg az ország középső tájain, a talaj felső egy méteres rétege hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz, az Alföldön és a Dunántúl déli tájain 30% alatt van a nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető vízmennyiség arányában. Nagyfokú vagy súlyos aszály tapasztalható a nyári növényekre vonatkozóan a Dunántúl nyugati tájai és az északkeleti országrész kivételével az ország túlnyomó részén.
A hőmérséklet csúcsértéke 30 fok fölött, vasárnap óta nagy területen 35 fok fölött alakult, és éjszakánként is csak 20 fok környékére mérséklődött a meleg. Az elmúlt öt nap középhőmérséklet csak északkeleten nem haladta meg a 25 fokot, máshol 26-29 fok között volt.
A vegetáció bő két héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok egyre nagyobb arányban a növényszáradás fenológiai fázisába léptek. A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálytól sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok. Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. Bár égető szükség lenne az esőre, a legtöbb táblában már egy kiadós csapadék sem segítene az állományokon. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiséget sem kapták meg, a tartós aszály és hőség miatt az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.
Az elmúlt héten alig-alig voltak vizes növényállományok, a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza (mely a harmatos időtartamot jellemzi) alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulásának a száraz idő nem kedvezett. A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a július végére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de egyre csökkenő tendenciát mutat. Az erdők kivételével a természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, és szántóföldi növények is száradni kezdtek már. A természetes száradást a nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget elsősorban az Alföldön és a Dunántúl keleti területein, ami az aszály következménye.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1260 és 1430 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, északkeleten 180-200, míg máshol 230-260 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 140-220 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben.
A folytatásban a hét végéig marad a forróság, de hétfőtől is csak kismértékű enyhülésre van kilátás, ugyanakkor záporok, zivatarok frissíthetik fel átmenetileg a levegőt. Pénteken száraz idő várható, és a hétvégén is csak kevés helyen alakul ki egy-egy zápor, zivatar, majd a jövő hét első felében lehet számítani többfelé záporokra, zivatarokra. A hét második felében ismét csökken a csapadékhajlam. A következő napokban jellemzően tovább száradnak a talajok, a hőségben a ma reggelre átnedvesedett felső réteg is hamar ki fog száradni. Az aszály várhatóan csak a jövő hét első napjaiban fog mérséklődni, de akkor is csak átmenetileg. A hőmérséklet csúcsértéke továbbra is sokfelé meghaladja a 35 fokot, enyhülés csak hétfőtől várható, akkortól nyugaton és a csapadékos tájakon 30 fok alatti, míg máshol 30-35 fok közötti maximumokra kell számítani. Éjszakánként továbbra is 20 fok körüli értékekre mérséklődik a meleg.