agrarszektor.hu • 2024. augusztus 16. 16:32
Mozgalmas éveket tudhat maga mögött a hazai élelmiszeripar, ugyanakkor még mindig erősen heterogén képet fest úgy a tulajdoni viszonyok, a vállalatméretek, az alkalmazott technológia és a menedzsment ismeretek, vállalatirányítási rendszerek terén egyaránt. Giczi Gergely, Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az idei Portfolio Agrárszektor Konferencián is részt vesz majd Siófokon, ahol többek között ezzel a témával is foglalkozni fog. A szakember ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a fókusz egészen biztosan az exportfejlesztésen, annak fontosságán, illetve az ezt övező hazai és globális környezet bemutatásán lesz majd részéről. A világgazdaság és a globális népesedés dinamikái, valamint az ezzel párhuzamosan azonosítható hazai folyamatok megsokszorozzák az exportfejlesztés jelentőségét az élelmiszeriparban. A konferencia kiváló lehetőséget kínál arra, hogy az érintett cégeket első kézből tájékoztathassuk az aktuális lehetőségekről és az exportfejlesztési programunk további programjairól. Mindezen kívül az Agrárszektornak most arról is beszámolt, hogy hogyan áll jelenleg a magyar élelmiszeripar, miben sikerült fejlődnünk az elmúlt időkben, és mi az, amiben még mindenképpen kell.
Ha röviden szeretném kifejezni magam, akkor azt mondanám, hogy nagyon heterogén a kép, de mindenképpen javuló tendenciákat látok és pozitív várakozásokat, elsősorban a küszöbön álló pályázati források kapcsán. Ha pedig bővebben, akkor ki kell emelni, hogy a hazai élelmiszeripar még mindig erősen heterogén képet fest úgy a tulajdoni viszonyok, a vállalatméretek, az alkalmazott technológia és a menedzsment ismeretek, vállalatirányítási rendszerek terén egyaránt. Tudjuk, hogy a multik jelenléte és elsősorban az exportban betöltött szerepe jelentős, illetve az általuk alkalmazott tudás és döntéshozatali folyamatok is jellemzően professzionálisabbak, mint a hazai kkv-knál. Ugyanakkor jelentős fejlődés figyelhető meg a hazai tulajdonú vállalatok esetében is, elsősorban az alkalmazott technológiát illetően
- vélekedett Giczi Gergely a hazai élelmiszeripar helyzetéről.
A szakember egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy az előttünk álló fejlesztési hullámban most már valóban a világszínvonalú, legmodernebb technológiák alkalmazását tűzhetik ki célul, ami valódi hatékonysági és versenyképességi előrelépést jelent majd a szektor szereplői számára. Több élelmiszeripari alágazatban várható még további konszolidáció, koncentráció, amely tovább segítheti a versenyképes üzem- és piacméretek létrejöttét és a szektor fenntartható termelését.
Ebben nagyon vagyunk az EU-ban
Giczi Gergely elmondása szerint magyar élelmiszeripar minőségben általában véve jó, egyes esetekben kiváló, de mindenképpen az európai átlagot meghaladó minőségben képes termelni:
Ha ezt a fejlesztéseknek köszönhetően komoly nemzetközi versenyképességi ugrással tudjuk párosítani, akkor komoly reményeink lehetnek az export jövője kapcsán is. Ezzel azonban nemcsak lehetőség, de felelősség és feladat is adódik, hiszen a piacainkat tovább kell építenünk, diverzifikálnunk kell, mert az európai piacaink már most sem, és az előrejelzések alapján középtávon sem fognak kifejezetten jól teljesíteni. Összességében én tehát optimista vagyok a magyar élelmiszeripar következő évtizedeivel kapcsolatban.
Tarolhatnak a pályázatok
Fontos megemlíteni, hogy megjelentek az új ciklus első pályázati kiírásai 150+50 milliárd forint értékben, amelyekre szeptembertől már be is lehet adni a pályázatokat. Az összességében mintegy 750 milliárd forintnyi, kifejezetten az élelmiszeripar számára dedikált pályázati forrás azt jelenti, hogy 2029-ig 1500-2000 milliárd forint közötti beruházás valósulhat meg a szektorban. Történelmi lehetőség, hogy végre valóban „gatyába rázzuk” az élelmiszeripart Magyarországon.
Ki kell emelni, hogy az élelmiszer-gazdaság exportja továbbra is kiemelkedő, az agrár külkereskedelem többlete a teljes nemzetgazdasági többlet 32%-át biztosította 2023-ban. Az export szerkezete is folyamatosan javul, az alapanyagok felől egyre inkább a magasan feldolgozott termékek felé tolódik, utóbbi részaránya az exportban tavaly már elérte a 42%-ot. Fontos továbbá azt is megemlíteni, hogy a jelenlegi időjárási helyzet ismét súlyos aszályt vetít előre a hazai mezőgazdaságban, elsősorban a kukorica, de a napraforgó és a szója esetében is. Az alapanyag-termelésünk a saját szükségleteinket fedezi ugyan, de az exportra szánt többletet már biztosan kedvezőtlenül érinti az aszály az idei évben is.
A termelés biztonságára, az öntözésfejlesztés mellett a fajtaválasztásra és a nemesítésre igen komoly energiákat kell tehát mozgósítani annak érdekében, hogy a feldolgozóipar alapjául szolgáló mezőgazdasági termelés szintje fenntartható legyen a jövőben is. Meggyőződésem, hogy a 2022-es év sokkja, valamint az idei esztendő nehézségei után még egy hasonló évet nagyon sok termelő már nem bírna ki.
Kellenek a kampányok is az élelmiszeriparnak
Az Agrármarketing Centrum, felismerve a globális piaci folyamatokat, illetve a várható hazai fejlesztések következményeit, két éve kidolgozta és működteti Hungarian Food Business Program névre keresztelt exportfejlesztési koncepcióját. Ennek keretében professzionális nemzetközi kiállításokra, saját szervezésű B2B programokra viszi a hazai élelmiszeripari gyártókat, illetve üzemeltet egy valós idejű, digitális exportkatalógust is, amelynek köszönhetően a világ bármely pontján elérhető az aktuális exportképes magyar élelmiszeripari kínálat. Több száz hazai élelmiszeripari cég vesz részt a programban és él az exportfejlesztési eszközökkel, lehetőségekkel évről évre.