A valóságban a dolgok soha nem fekete-fehérek. Azaz szó sincs arról, hogy meghatározható lenne egy konkrét határnap, ameddig a mezőgazdálkodás a hagyományos módszerekkel folytatható, utána pedig technológiát kell váltani, vagy be kell fejezni a gazdálkodást. Az átmenet folyamatos lesz és a gazda figyelmén és bölcsességén múlik majd, hogy a megfelelő időben megtegye a megfelelő válaszlépéseket a mezőgazdálkodási tevékenységének hosszabb távú biztonsága érdekében - írja a NAK.
Az Agrárminisztérium is számos új elemmel ösztönzi a víz megtartását az uniós keretek között kialakított hazai agrártámogatási rendszerében, a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló új időszakában. Ezek közül egyes konstrukciókban magasabb, másokban alacsonyabb a gazdálkodói részvétel. A lehetőség minden termelő számára adott és további növekedésükkel számol a Minisztérium is a megváltozott klimatikus viszonyok tükrében.
Az Agrárminisztérium tájékoztatásában is hangsúlyozza, hogy minden gazdálkodónak saját jól felfogott érdekében érdemes foglalkoznia a vízmegtartással, az ezt szolgáló gazdálkodási gyakorlatok elterjesztésében pedig fontos szerepe van az Agrárminisztérium által biztosított pénzügyi ösztönzőknek is.
A támogatási lehetőségek úgy kerültek kialakításra, hogy a gazdálkodó a maga lehetőségei és elképzelései alapján egyszerre többet is választhat, nem zárja ki az egyikben való részvétel a másikat. A fentiek szellemében a Minisztérium „Gazdálkodói részvétel a vízmegtartást ösztönző támogatási programokban” elnevezésű tájékoztatójában részletes bemutatja, hogy hogyan alakult a tavalyi évben újonnan elindult egyes támogatási konstrukciókban a gazdálkodói részvétel.