agrarszektor.hu • 2024. augusztus 19. 18:28
Egyre csökken a burgonyatermesztés nemcsak Európában, de Magyarországon is. Az alacsonyabb termésmennyiség miatt az utóbbi években már tavaszig sem elég a hazai krumpli, rendszerint már elfogy január végére, február közepére. Ahhoz, hogy a burgonya ma jóval kisebb jelentőségű az Európai Unió agráriumában, nagyban hozzájárult a fogyasztói szokások változása, a klímaváltozás, valamint a növényvédő szerek hatóanyagainak kivonása is.
Az utóbbi években folyamatosan csökkent a burgonyatermelés az EU-ban. A termesztés erős koncentráltságát jól mutatja, hogy az unióban tavaly az 1,3 millió hektáros, betakarított terület csaknem 70 százaléka mindössze öt uniós országban összpontosult - írja a VG. Németországban (19,9 százalék), Franciaországban (15,4 százalék), Lengyelországban (14,2 százalék), Hollandiában (11,7 százalék) és Belgiumban (7,1 százalék) termesztették a legtöbb burgonyát, ezen országok pedig együtt az összterület közel 70 százalékát adták.
Az ezredforduló és 2023 között a burgonyaterület kevesebb mint a mint felére, 3 millió hektárról 1,3 millió hektárra csökkent.
A termelés csökkenése összefüggésben van a klímaváltozás tényével, hiszen a burgonya a hűvösebb, csapadékosabb környezetet kedveli. Nehezíti a termelők dolgát az is, hogy az EU hatóanyag-kivonásai miatt a burgonya növényvédelme az utóbbi években nehezebbé vált. Eközben a fogyasztók - különösen a fiatalok - körében csökken a burgonya népszerűsége, nem tartják egészségesnek, és igyekeznek más, alternatív növényekkel kiváltani. Ráadásul a krumpli nem is számít bele a WHO által kívánatosnak tartott zöldségfogyasztásba, ugyanis nagyon magas a keményítő-, vagyis a szénhidráttartalma, vitaminokat és egyéb ásványi anyagokat viszont nagyon kis mennyiségben tartalmaz.
Mi a helyzet a burgonyatermeléssel Magyarországon?
A fogyasztói szokások változása meglátszik itthon is. A KSH adatai szerint a hazai fogyasztás a 2005-ös fejenkénti 66,8 kilóról, 2010-re 60,5 kilóra csökkent, majd 2017-ben érte el a mélypontját, 57,1 kilogrammal, majd 60 kilogramm körüli szintre emelkedett. A hazai fogyasztás nem éri el az EU28 átlagát, és a legalacsonyabb a V4-országok közül. A termelés is folyamatosan csökken itthon: egyes adatok szerint 1960-ban még 3 millió tonna burgonya termett, a 2000-es évek elejére ez a mennyiség 700-800 ezer tonnára apadt. A KSH szerint 2000-ben még 44 ezer hektár volt a termőterület, 2023-ban pedig már csak 8 ezer hektáron termesztettek burgonyát. Ennek megfelelően a termés mennyisége 2022-ben csak közelítette a 200 ezer tonnát, tavaly pedig ennél is kevesebb, 161,5 ezer tonna volt.
Az utóbbi években már tavaszig sem tart ki a hazai termés, hanem rendszerint elfogy január végére, február közepére. Ennek oka az alacsony termésmennyiség mellett a megfelelő tárolókapacitás hiánya és a gyengébb minőség.