A TERA 2024-es évre vonatkozó adatai szerint Magyarországon 1755 hektáron termesztettek vöröshagymát (áttelelő és tavaszi összesen), ami jelentős bővülés a tavalyi év 1415 hektáros területéhez képest. Legjelentősebb hagymatermesztő megyéink az ország déli-délkeleti régiójában terülnek el:
- Békés (526 hektár) vármegye adja a teljes hazai terület csaknem harmadát,
- Bács-Kiskun (308 hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (226 hektár), Csongrád-Csanád (224 hektár) és Hajdú-Bihar (173 hektár) megyékkel együtt pedig az első öt megye adja a teljes hazai terület 85%-át.
Beálltak az árak Ausztriában: ennyibe kerül most a hagyma a piacokon
Stabil a hagymatermelésünk
Termésünk az előző évben 70 ezer tonna körül alakult, így az utóbbi 4-5 évben stabilnak mondható. A magyar hagymaexport nem túl jelentős, általában évi 1-2 ezer tonna között alakul. Messze a legnagyobb mennyiséget Romániába szállítjuk, a második-harmadik helyen Horvátország és Szlovákia található, de számottevő mennyiség jut Szlovéniába is
- tudtuk meg a FruitVeBtől.
Az import ezzel szemben három éve még meghaladta a 20 ezer tonnát, azonban azóta folyamatosan csökken, jelenleg a 15 ezer tonna közelében van. Ennek csaknem negyede Hollandiából érkezett a tavalyi évben, de Ausztria is régóta fontos partnerünk, és Spanyolországból, Olaszországból is sok hagymát importálunk.
A KSH adatai szerint Magyarország vöröshagymaimportja 24%-kal 9,73 ezer tonnára csökkent 2023 első hét hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Szlovákia 42%-kal (1,74 ezer tonna), Ausztria 61%-kal (974,6 tonna), Németország 82%-kal (556,1 tonna) kevesebb vöröshagymát szállított hazánkba. Ugyanakkor Hollandiából 34%-kal több (3,27 ezer tonna) vöröshagyma érkezett, illetve megjelent az Egyiptomból (996,7 tonna) és Szlovéniából (668,5 tonna) származó áru is. Magyarország vöröshagymaexportja éves szinten nem jelentős (1-2 ezer tonna). Az idei év első hét hónapjában 124%-kal 722,1 tonnára nőtt a kivitel, amelynek döntő hányada Romániába került.
Már alig veszik a hagymát ezeken a piacokon, pedig régen kapkodtak érte
Ami az EU-t illeti, tavaly év végén lapunk arról számolt be, hogy az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az unió belső piacán Hollandia volt a legjelentősebb vöröshagymaexportőr, majd Spanyolország következett a sorban. 2023 első fél évében Hollandia 39%-kal 397,6 ezer tonnára növelte, míg Spanyolország 1%-kal 84,9 ezer tonnára csökkentette szállításait az unió belső piacára. A legnagyobb vöröshagyma-importőr Németország (105,3 ezer tonna) volt a megfigyelt időszakban. Az unió vöröshagyma-külkereskedelmi egyenlege a harmadik országok irányába negatívra változott 2023 első hat hónapjában 2022 azonos időszakához képest. A behozatal 117%-kal, vagyis 326,7 ezer tonnára nőtt, a legnagyobb beszállító Egyiptom volt, ahonnan 111,5 ezer tonna (+169%) vöröshagyma érkezett. A közösség vöröshagyma-kivitele 41%-kal 296,9 ezer tonnára csökkent a megfigyelt periódusban.
Mi lesz veled, makói hagyma?
Még 2022-ben reppentek fel a hírek, miszerint eltűnhet a makói hagyma. Meg kell jegyezni, hogy hazánkban egyre jobban csökken a vöröshagyma termőterülete, mondhatni, hogy igen jelentősen, de legalább még másfél ezer hektáron folyik a termelése sokak kedvenc zöldségének. A világhírű makói hagymát már legfeljebb kiskertekben, nadrágszíj parcellákon termelnek - és ott sem sokáig.
Kész, vége? Teljesen eltűnhet ez a magyar zöldség a boltokból, piacokról?
A FruitVeB kérdésünkre kifejtette, hogy a makói vöröshagymát alapvetően a dughagyma termesztéssel lehet összefüggésbe hozni: a dughagymás termesztés jelenlegi területe valószínűleg 100 ha alatt van. A dughagyma a magyarországi filoxéra járvány után honosodott meg hazánkban.
A jelenlegi hanyatlás oka a drága szaporítóanyag, illetve a frisspiac nem fizeti meg a drágább termelési költségeket, kivéve egy-két feldolgozóipari szereplőt, például az Univert. Jelenleg Makó környékén, illetve Csongrád-Csanád vármegyében helyre vetett őszi, illetve tavaszi vöröshagyma termesztés történik, az utóbbi időben növekszik a termőterület.
