13 éve él velünk a népegészségügyi termékadó, becenevén a chipsadó, amelyet az állam az adóbevételeinek növelésén túl azzal a szándékkal vezetett be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztását csökkentse a lakosság körében. A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai megvizsgálták, hogy az adó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. A csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90%-át tették ki az adó bevezetése előtt - írja közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem.
A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó eleinte csökkentette a fogyasztást, viszont ezt idővel ellensúlyozta, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt.
Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt. Vagyis az adó nem tudta elérni fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.
Nagy döntés az élelmiszeróriásnál: leszámolnak az egészségtelen ételekkel
Komplex intézkedések szükségesek
A Health Policy szakfolyóirat idei augusztusi számában megjelent tanulmány arra is rámutat, hogy az adó társadalmi károkat okozott.
Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak
- magyarázza Berezvai Zombor, a Corvinus kutatója.
Itt a gyorsétel-forradalom: ezt eszi a városi ember
A kutatás tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem elegendő. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint a hosszú távú kedvező hatás elérése érdekében komplex intézkedésekre van szükség, például elérhetőbbé és megfizethetőbbé kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, illetve növelni kell a fogyasztói tudatosságot oktatási programokon keresztül.
