Az ázsiai régió, különösen Kína, az elmúlt évtizedekben gazdasági csodának lehetett szemtanúja. A World Bank adatai szerint 1990 és 2020 között Kína GDP-je 37-szeresére nőtt, és ezzel párhuzamosan a középosztály is robbanásszerűen bővült.
Ez a gazdasági fejlődés lehetővé tette, hogy több százmillió ember emelkedjen ki a szegénységből, és nagyobb vásárlóerővel rendelkező középosztályt alkosson.
A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban a városi háztartások középosztálybeli jövedelme meghaladta a 100 ezer jüant, vagy a 15 ezer dollárt, a társadalmi csoport jelentőse része ráadásul lényegesen több jövedelemmel rendelkezett, akár 200-400 ezer jüannal is. Ez a növekedés a fogyasztási szokások átalakulásához vezetett, különös tekintettel az élelmiszerekre és italokra. A fogyasztók egyre inkább minőségi, egészséges és prémium termékeket keresnek, ami a globális piacokat is megmozgatja.
Tehetősek és elvárásaik vannak
A középosztály bővülésével párhuzamosan az élelmiszerfogyasztás is egyre inkább a minőségi termékek irányába tolódik. A korábban alapvetően helyi, olcsó termékekre támaszkodó piacok ma már egyre inkább nyitottak a magasabb kategóriájú, importált élelmiszerek iránt.
Vagyis Kína nem csupán hatalmas népessége, hanem az utóbbi évtizedekben egyre inkább fizetőképes középosztálya miatt is óriási élelmiszer-importőrré nőtte ki magát.
A McKinsey & Company 2021-es tanulmánya szerint az ázsiai középosztály tagjai körében az egészséges életmód és a prémium termékek iránti kereslet exponenciálisan nő. Ázsián belül természetesen Kína a legnagyobb felvevőpiac, ahol a prémium tejtermékek, húsok, borok és különleges élelmiszerek iránti kereslet ugrásszerűen megnövekedett. A kínai tejtermék-piac például évente több mint 20 százalékkal nőtt 2015 és 2020 között, és a prémium kategóriájú termékek a legdinamikusabban növekvő szegmens.
Tönkrevághatja a magyar sertéspiacot is Kína keménykedése
Divat lett minden, ami nyugati
A növekedés ráadásul nem csupán mennyiségi, a kereslet közben a divatok hatására jelentősen át is alakult. Az ázsiai fogyasztók egyre inkább keresik a nyugati termékeket, ami részben a globális média és a kulturális hatások következménye.
Az európai élelmiszerek és borok különleges státuszszimbólumokká váltak a középosztály számára. Francia és olasz borok, belga csokoládék, valamint holland sajtok mind nagy népszerűségnek örvendenek a régióban.
Ezen termékek iránti keresletet tovább növelik az olyan trendek, mint a wellness és egészséges életmód iránti érdeklődés. A bio- és organikus termékek, gluténmentes és vegán élelmiszerek egyre nagyobb teret nyernek az ázsiai piacokon is. Japánban és Dél-Koreában például a fogyasztók tehetősebb része az élelmiszerek eredetét, minőségét és egészségügyi előnyeit figyeli, amikor vásárlási döntést hoz.
Folyik a versengés a piacért
A növekvő ázsiai kereslet az elmúlt évtizedekben felkeltette a nyugati országok figyelmét is. Az Egyesült Államok, Európa és Ausztrália aktívan törekednek arra, hogy pozíciót szerezzenek a régióban. Az exportáló országok különböző stratégiákat alkalmaznak, beleértve a minőség garanciáját, a fenntarthatóság hangsúlyozását, valamint a helyi ízlésekhez való alkalmazkodást.
Európa például főként a helyi eredetvédett termékeire, mint például a francia sajtokra és borokra, építi marketingkampányait. Az európai élelmiszeripari cégek különleges hangsúlyt fektetnek a termékek eredetére és minőségére, ami az ázsiai piacokon is megkülönböztető tényezővé vált. Az USA és Ausztrália pedig az olyan prémium húsokra és tejtermékekre összpontosítanak, amelyek megfelelnek az ázsiai fogyasztók igényeinek.
Kína már fenyegetésre is használja a pozícióját
Mindez nem jelenti azt, hogy a nyugati beszállító országok és Kína viszonya felhőtlen lenne. A globális élelmiszeripari vállalatok fokozott készenlétben állnak a Kínából érkező esetleges büntető vámok miatt, miután az Európai Unió szubvencióellenes vámokat vetett ki a kínai gyártású elektromos járművekre.
A kínai állami média a közelmúltban arról számolt be, hogy a hazai vállalatok szubvenció- vagy dömpingellenes aggodalmak miatt készülnek vizsgálatot kérni egyes EU-s tej- és sertéshús-importtal kapcsolatban. A kínai kereskedelmi minisztérium, valamint a külügyminisztérium pedig kifogásolta és élesen bírálta az Európai Uniónak a kínai elektromos autógyártókra vonatkozó büntetővám-tervezetét, egyben ellenintézkedéseket ígért.
Indul a kereskedelmi háború: Kína fájó ponton vág vissza
Az USA és Kína viszonyában is vannak olyan diplomáciai feszültségek, amelyek kihatnak az üzletre is. Az Egyesült Államokban elsősorban Donald Trump elnöksége alatt vált egyre inkább kimondott politikai irányvonallá az, hogy meg kellene törni a kínai importdömpinget, amire válaszul Kína is kilátásba helyezte az amerikai szállítások megnehezítését célzó intézkedéseit.
Ha a novemberben esedékes választásokon ismét Trump nyer, a feszültség fokozódhat, amely hosszabb távon az amerikai élelmiszeripar exportlehetőségeit is korlátozhatja.
Nincs megállás, legfeljebb megtorpanás
Az ázsiai élelmiszerpiac növekedése tehát nemcsak lehetőségeket, hanem kihívásokat is rejt magában. Az exportáló országoknak alkalmazkodniuk kell a helyi szabályozásokhoz, ízlésbeli különbségekhez, valamint a növekvő versenyhez, valamint igyekezniük kell elkerülni a más területeken jelentkező érdeksérelmek eszkalálódását.
A felívelés ráadásul nem is ért véget: bár a kínai fogyasztás a háztartások jövedelme és a jelentős eladósodás, valamint az egyéb szerkezeti problémák miatt újabban gyengélkedik, a trend azért tartós maradhat. A következő évtizedben az ázsiai középosztály további növekedése várható, ami tovább fokozza a minőségi élelmiszerek iránti keresletet.
Az olyan ágazatok, mint a prémium húsok, borok és tejtermékek, továbbra is kedvező növekedési kilátásokkal rendelkeznek, és a nyugati cégeknek érdemes folyamatosan figyelniük a régió változó fogyasztási szokásait és preferenciáit.
