A teljes forráskeretből csaknem 2900 milliárd forint a vidékfejlesztés céljait szolgálja, a legfontosabb fejlesztési prioritás pedig az erőforráshatékony, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripar megerősítése - tette hozzá az államtitkár. Ennek érdekében fenntartják a stratégiai ágazatnak tekintett élelmiszeripar magas szintű támogatását, a kapcsolódó pályázati felhívásokat 200 milliárd forint keretösszeggel már megnyitották - jelezte, hozzátéve, hogy támogatják az állattartó telepek és a kertészeti üzemek fejlesztését is.
Támogatják továbbá a termelési együttműködéseket, az öntözővíz hatékony felhasználását, és kiemelt céljuk a generációváltás ösztönzése - mondta a parlamenti államtitkár. Farkas Sándor azt mondta, a magyar mezőgazdaság képes arra, hogy 2030-32-re több mint húszmillió embernek biztosítson élelmiszert. A szakember kitért arra is, hogy az aratási munkák július 24-ig érdemben befejeződtek, az ország kenyere biztosított.
A nyári aratású növényeknél a hazai szükségleten túl jelentős, több millió tonnás export árualap is képződött - hangoztatta Farkas Sándor, kiemelve, hogy "a hazai gabonapiacon zavarokat okozó tényezők hatása az elmúlt hónapokban csökkent". Hozzátette:
Magyarországra továbbra sem érkezhet közvetlenül ukrán áru semmilyen irányból.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari elnöke a minőségi tudás integrálását sürgette az ágazatba. Szerinte támogatásból nem lehet élni, a magyar agráriumnak versenyképesnek kell lennie a környezetével. Paradigmaváltást sürgetett a vízgazdálkodásban, "meg kell tartani a vizet a Kárpát-medencébe" - hangoztatta.