A hazai vágóhidak közel 224 ezer tonna sertéshúst és mintegy 274 ezer tonna baromfihúst termeltek 2024 első fél évében – közölte vágóhídi statisztikájában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A darabszám változását vizsgálva kiderül, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,4 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,9 százalékkal több sertést és 11,9 százalékkal több baromfifélét vágtak 2024 első fél évében - olvasható a Világgazdaság cikkében.
A levágott szarvasmarhák élősúlya 20,4 ezer tonna, hasított súlya pedig 10,6 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 11,5, illetve 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A tehenek vágása 12,5 százalékkal, a bikáké 0,7, az üszők vágása pedig 17,5 százalékkal csökkent. Magyarország a közel 31 ezer tonnás export mellett 9 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált az első öt hónapban a KSH adatai szerint. Az import 3, az export pedig 11,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel 53 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Németországból és Olaszországból érkezett.
Meglepő hírek érkeztek a magyar húsokról: ezt te is észrevetted?
Nőtt a sertés exportja
Június végéig a hazai vágóhidakon 2 millió 335 ezer sertést vágtak le, ez pedig 151 ezerrel több mint a tavalyi első fél évben. A levágott állatok élősúlya 278 ezer tonna, hasított súlya pedig 224 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 8,3 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. Növekedett a sertésvágáson belül az anyakocák vágása, mégpedig az előző év első fél évi 29,6 ezerről közel 6 százalékkal, 31,4 ezer darabra. A külkereskedelmi adatokat tekintve csak az első öt hónap adatai elárhetőek, ezek alapján elmondható, hogy az élő sertés kivitele 39 százalékos, az import pedig 9 százalékos bővülést mutat. Az export 15 ezer tonna, az import 29 ezer tonna volt. Élő sertés leginkább Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult.
Hasít a magyar sertésexport, nagyot nőtt a kivitel
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 70 ezer tonnára emelkedett, ez 20 százalékos gyarapodást jelent, értéke pedig ezzel közel arányosan 19,2 százalékkal nőtt. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport mennyiségi növekedése 7,1 százalékos volt, amivel elérte a 60,8 ezer tonnát, értéke pedig 12,8 százalékkal emelkedett. A sertéssel szemben a juh vágása jelentősen visszaesett több mint 11 százalékkal, csak 22,2 ezer állatot vágtak le itthon. Anyajuhból több mint 3500 darabot vágtak. A KSH adatai szerint a juhállomány 917,9 ezer darab volt 2024. június 1-jén, 3,5 ezerrel 10,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2024 júniusában 696 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.
Hasít a csirke
2024 első félévében baromfiból 118,5 millió darabot vágtak, ez 11,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 365 ezer tonna, vágott súlya pedig 274 ezer tonna volt. Darabszám alapján a levágott baromfi 81 százaléka csirke volt, amelyből 95,9 milliót vágtak, 6,6 százalékkal többet mint 2023. január–júniusban.
Ötödével esett a csirke ára, eltűnik a termelők előnye
A pulykavágás 6,1 a kacsavágás pedig elsöprően, 59,7 százalékkal erősödött ebben az időszakban, míg a libavágás 9,2 százalékkal csökkent. A levágott kacsák száma 17,5 millió volt, ami, 59,7 százalékkal mint a 2023-as év azonos időszakában. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya elérte a 32,2 milliót 2024. június 1-jén, ami 917 ezerrel, 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
