agrarszektor.hu • 2024. szeptember 3. 06:03
A körte az ősz egyik elengedhetetlen alapanyaga, mondhatni, szimbóluma is egyben. Az elmúlt idők nehézségei azonban ezt az ágazatot is megtépázták, nem voltak könnyű helyzetben a termelők. Az már látszik, hogy lesz elég körte idén Európában, de ez még így is az utóbbi 10 év egyik legkevesebbjének számít. Ami hazánkat illeti, jól látszik, hogy az elmúlt években visszaesett a termésmennyiség, ráadásul az átlagárak is emelkedtek évről évre. A hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - mely néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek
Ma több mint 4000 fajtát ismernek ebből a gyümölcsből a világon, Magyarországon is számos fajtát termesztenek, amelyek között van nyári, őszi és téli körte is. A téli körte elnevezés az utóérésre és az eltarthatóságra utal, ezeket a fajtákat ősszel takarítják be, majd hűtőtárolóban érlelik tovább. Az apróbb, puha, nyári körte már júniusban érik, a téliek közül több fajta a következő tavaszig eltartható, így a körte fogyasztási idénye az almáéhoz hasonlóan hosszú. A gondok azonban igencsak felütötték a fejüket mind Európában, mind itthon.
A tavalyi volumenhez képest nagyobb mennyiség szinte kizárólag Olaszországnak köszönhető, mivel az EU legnagyobb körtetermesztő országában a tavalyi katasztrofális termést (184 ezer tonna) követően idén várhatóan átlagos volumen várható (405 ezer tonna, +120%). Ugyanakkor az Unió második és harmadik legfontosabb termesztő országában, Hollandiában (327 ezer tonna, -8,7%) és Belgium (280 ezer tonna, -26,6%) nem várnak jó szezont, ahogy Spanyolországban sem (244 ezer tonna, -14,8%). A tavalyinál jobb termésre van kilátás Portugáliában (124 ezer tonna, +10%), Franciaországban (119 ezer tonna, +14,6%) és Görögországban (84 ezer tonna, +38%) - írtuk meg korábban. Nem rózsás a helyzet a lengyeleknél sem, hiszen a körtetermésre vonatkozó GUS előrejelzés 74,2 ezer tonnát valószínűsít, ami 6%-os csökkenést jelent az előző évhez képest (79 ezer tonna). A kedvezőtlen időjárási körülmények pedig csak tovább nehezítették az európai termelők dolgát - többek között ennek is köszönhető a gyenge termés a legtöbb országban.
Mi a helyzet itthon?
A gondok természetesen a magyar gazdákat sem kerülték el. Egyelőre 2024-re vonatkozóan nincsenek hivatalos adatok, az viszont az elmúlt évekből látszik, hogy jelentős csökkenésnek indult a körte termésmennyisége itthon. Mindezt a KSH adatai is alátámasztják:
- 2018-ban hektáronként még 9,1 tonna termett,
- 2019-ben közel 8 tonna,
- 2020-ban 7,7 tonna,
- 2021-ben 7,9 tonna,
- 2022-ben már csak 5,6 tonna,
- 2023-ban pedig 6,3 tonna.
A termésmennyiség csökken, az árak nőnek
Magyarországon 2021-ben 7 százalékkal több, 21,7 ezer tonna körtét takarítottak be, a WAPA adatai szerint 4 százalékkal nőtt a termés 2022-ben. A KSH adatai szerint Magyarország 6,29 ezer tonna friss körtét importált (elsősorban Hollandiából) 2022. január–október között, mely 17 százalékkal haladta meg a 2021 azonos időszakában behozott mennyiséget. A friss körte kivitele 760 százalékkal 690 tonnára nőtt ugyanekkor. A KSH adataiból rámutattak arra is, hogy évről évre csak nőnek a termelői átlagárak is a körte esetében:
- 2019-ben 536,00 forint volt egy kilogramm,
- 2020-ban a koronavírus-járvány miatt nem állnak rendelkezésre adatok,
- 2021-ben 639 forint volt,
- 2022-ben 675 forint,
- míg 2023-ban 810 forint.
Korábban Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke is beszélt az Agrárszektornak, aki elmondta, hogy a körtét - egyebek mellett - ugyan lehetne versenyképesen termeszteni Magyarországon, ám a magyar gyümölcságazat termelési színvonala az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel. A FruitVeB becslései szerint a hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - mely néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek.
Ahogy Apáti Ferenc említette, a magyarországi gyümölcsösöknek csak mintegy negyede-harmada öntözött, és mindössze 5%-án található jégháló, ami a jégvédelem fontos eszköze. A fagyvédelem technológiai spektruma igen széles, de hatékony fagyvédelmi technológia csak körülbelül az ültetvények 3-4%-án lehet. Mindez pedig nem kecsegtet sok jóval a jövőre nézve sem. Ha pedig árakat nézzük, jelenleg az alábbiakkal találkozhatunk a magyar piacokon, boltokban:
- a nagybani piacon a hazai II. osztályú körte kilója 380-500 forint között van,
- az import I. osztály 950-1050 forint között,
- a Tescoban fajtától függően 799 és 1399 forint között van egy kilogramm körte,
- a Kifli.hu-n 1849 és 1949 forint között érhető el,
- míg a Sparban 689 és 999 forint között.