A miniszterhelyettes hangsúlyozta, az ökologikus szemlélettel működő zöldfelület-gazdálkodás alapja a hazai faiskolai termelés. Hazánkban tavaly 335 díszfaiskola működött, amelyek 2500 hektárnyi területen gazdálkodtak: 60 százalékuk a Dunántúlon, 40 százalékuk a keleti országrészben. A díszfaiskolák legalább 1500 család állandó vagy időszakos megélhetését biztosítják. Ezen kisvállalkozások árbevétele 2023-ban meghaladta a 14 milliárd forintot - írja közleményében az Agrárminisztérium.
A magyar kert- és tájépítő mérnöki szakma nagy hagyományokkal rendelkezik és világszerte elismert. Erre szükség is van, hiszen manapság például komoly ingatlanfejlesztés elképzelhetetlen az épülethez méltó színvonalban elkészült kertépítészeti terv nélkül
- húzta alá a miniszterhelyettes.
A szélsőséges időjárási viszonyok, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére a növényzet jótékony hatással van. Teszi mindezt úgy, hogy az urbanizációs és a klimatikus hatások egyidejű szabályozásával javítja a városok élhetőségét is. A közparkok, tetőkertek, zöld falak létesítése a lakóterületeinken gyors, specifikus és mérhető megoldást is képesek nyújtani az európai városok sok problémájára, ezért is kiemelten szükség van az ágazat jól képzett szakembereinek munkájára. Az sem mellékes, hogy a zöldfelületek a biodiverzitás növelésével és szénmegkötő képességükkel jelentős mértékben képesek kompenzálni több mezőgazdasági ágazat szén-dioxid-kibocsátását is - hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Farkas Sándor hozzátette, a KAP pályázati forrásai között üzemfejlesztési, innovációs, öntözésfejlesztési, génmegőrzési pályázati felhívások jelennek meg. A zöldfelület-gazdálkodásban érintett cégeknek jelent segítséget az, hogy azok a kertépítő kisvállalkozások is támogatáshoz juthatnak, amelyek nem minősülnek mezőgazdasági termelőnek. A 470 milliárd forint éves árbevételt felmutató díszkertész ágazat több mint 100 ezer családnak biztosít megélhetést.