Egyre több tanulmány mutat rá arra a problémára, hogy Európa szerte számos invazív rovar pusztítja az erdőket - írja a HelloVidék. Áprilisban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) publikált arról, hogy a kártevők ellen miként lehet védekezni az erdővel borított területeken. A kiadványukban felhívták a figyelmet arra is, hogy az invazív rovarok évente több millió hektárnyi erdőt károsítanak meg. Ezek a károk pedig egyre csak fokozódnak az éghajlatváltozással és a nemzetközi kereskedelemmel együtt, megkönnyítve a pusztító rovarok elterjedését. A tanulmány szerint a legsúlyosabb problémát és a legnagyobb károkat jelenleg a csipkéspoloska okozza. Az Észak-Amerikából származó rovar tömeges megjelenését viszont nagyon hamar, már Nagy Britanniában, Szlovákiában és számos más európai országban is igazolták.

Hazai viszonylatban rengeteg településen elindultak az irtással, visszaszorítással kapcsolatos munkák. Van, ahol a platánfákat, a balkonokat, a száradó ruhákat lepték el a kellemetlen poloskák, egyes helyeken pedig a kertekben, ablakpárkányon, erdőkben jelentek meg. 

Mit mondanak a szakértők?

Leginkább az erdészetekben okoz jelentős kárt, mert a fő táplálékát a tölgyfélék levelének nedve jelenti. A kocsányos, valamint a kocsánytalan és a csertölgy egyaránt megfelelő neki, de más fafajokat, így a hársfát, a juhart és egyes gyümölcsfákat is kedveli. A levelek nedveinek szívásával lassan tönkreteszi azokat, hiszen jelentősen rontja a levél fotoszintetizáló, illetve párologtató képességét. Szélsőséges esetben egy-egy fa leveleinek jelentős része is tönkremehet. Magyarországon becslések szerint mintegy 600 ezer hektárnyi olyan erdő van, amelynek fajok szerinti összetétele olyan, hogy az áldozatául eshet a csipkéspoloskának. A faj ezzel nem csak a tölgyeseket veszélyezteti, hanem az ilyen erdőkben jellemző ökoszisztéma egészét is, azzal, hogy például a gubacsdarazsak természetes élőhelyét károsítja

- mondta a lapnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Hozzátette, mivel igazi természetes ellensége nincs, ezért arra kár alapozni, hogy majd valahogyan megtalálja a kiegyensúlyozott helyét az európai ökoszisztémában. Mesterséges védekezés egyelőre nem ismert, az erdészetek más területeken dolgozó szakemberek bevonásával jelenleg Európa-szerte igyekeznek megoldást találni a problémára.

Nehezíti a védekezés kidolgozását az is, hogy még ha lenne is rendelkezésre álló, környezetbarát és hatékony kémiai anyag ellene, akkor sem lenne egyszerű megoldani a többmillió hektárnyi érintett európai erdő kezelését. Ilyen anyag megléte esetén is legfeljebb a városi parkok, kisebb kirándulóerdők és egyedi fák kezelése tűnik elképzelhetőnek.

Ha ez nem lenne elég, még csípni is képes!

A csipkéspoloska képes apró csípésekre is. Azt nem lehet állítani, hogy veszélyes lenne, de érzékeny bőrű embereknél a csípés körül kipirosodást is eredményezhet. Miután más fákon nem él meg, a lakott területek, parkok, fasorok platánjainak tömeges károsítójaként van jelen évtizedek óta. Ahol az emberek jelentős számban érintkeznek velük, ott nagyon zavaró a jelenlétük, apró, szúrós csípésük ráadásul bőrgyulladást is előidézhet.