Rengeteg magyar településen megjelent ez a poloskafajta: csípni is képes

agrarszektor.hu2024. szeptember 3. 17:33

A klímaváltozás miatt nem csak az időjárásban, de a minket körülölelő természetben is észlelhetünk változásokat. Az utóbbi időszakban rengeteg új bogár és rovar ütötte fel fejét hazánkban, amelyek az egyre melegebb időjárási viszonyoknak örvendve, hegyre-halomra szaporodtak tovább, ezzel kárt okozva a magyar földek növényvilágában. Az agráriumban lehetett elsőként észrevenni a változásokat, de egyre többet hallani az erdőkben pusztítást végző új, invazív rovarokról is. Jelenleg a legnagyobb problémát a csipkéspoloska okozza, ugyanis ez a faj, fokozatosan szürkíti el a tölgyfák levelét, ezzel egyenesen a pusztulásba taszítva azt. 

Egyre több tanulmány mutat rá arra a problémára, hogy Európa szerte számos invazív rovar pusztítja az erdőket - írja a HelloVidék. Áprilisban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) publikált arról, hogy a kártevők ellen miként lehet védekezni az erdővel borított területeken. A kiadványukban felhívták a figyelmet arra is, hogy az invazív rovarok évente több millió hektárnyi erdőt károsítanak meg. Ezek a károk pedig egyre csak fokozódnak az éghajlatváltozással és a nemzetközi kereskedelemmel együtt, megkönnyítve a pusztító rovarok elterjedését. A tanulmány szerint a legsúlyosabb problémát és a legnagyobb károkat jelenleg a csipkéspoloska okozza. Az Észak-Amerikából származó rovar tömeges megjelenését viszont nagyon hamar, már Nagy Britanniában, Szlovákiában és számos más európai országban is igazolták.

Mit mondanak a szakértők?

Leginkább az erdészetekben okoz jelentős kárt, mert a fő táplálékát a tölgyfélék levelének nedve jelenti. A kocsányos, valamint a kocsánytalan és a csertölgy egyaránt megfelelő neki, de más fafajokat, így a hársfát, a juhart és egyes gyümölcsfákat is kedveli. A levelek nedveinek szívásával lassan tönkreteszi azokat, hiszen jelentősen rontja a levél fotoszintetizáló, illetve párologtató képességét. Szélsőséges esetben egy-egy fa leveleinek jelentős része is tönkremehet. Magyarországon becslések szerint mintegy 600 ezer hektárnyi olyan erdő van, amelynek fajok szerinti összetétele olyan, hogy az áldozatául eshet a csipkéspoloskának. A faj ezzel nem csak a tölgyeseket veszélyezteti, hanem az ilyen erdőkben jellemző ökoszisztéma egészét is, azzal, hogy például a gubacsdarazsak természetes élőhelyét károsítja

- mondta a lapnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Hozzátette, mivel igazi természetes ellensége nincs, ezért arra kár alapozni, hogy majd valahogyan megtalálja a kiegyensúlyozott helyét az európai ökoszisztémában. Mesterséges védekezés egyelőre nem ismert, az erdészetek más területeken dolgozó szakemberek bevonásával jelenleg Európa-szerte igyekeznek megoldást találni a problémára.

Nehezíti a védekezés kidolgozását az is, hogy még ha lenne is rendelkezésre álló, környezetbarát és hatékony kémiai anyag ellene, akkor sem lenne egyszerű megoldani a többmillió hektárnyi érintett európai erdő kezelését. Ilyen anyag megléte esetén is legfeljebb a városi parkok, kisebb kirándulóerdők és egyedi fák kezelése tűnik elképzelhetőnek.

Ha ez nem lenne elég, még csípni is képes!

A csipkéspoloska képes apró csípésekre is. Azt nem lehet állítani, hogy veszélyes lenne, de érzékeny bőrű embereknél a csípés körül kipirosodást is eredményezhet. Miután más fákon nem él meg, a lakott területek, parkok, fasorok platánjainak tömeges károsítójaként van jelen évtizedek óta. Ahol az emberek jelentős számban érintkeznek velük, ott nagyon zavaró a jelenlétük, apró, szúrós csípésük ráadásul bőrgyulladást is előidézhet.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
erdő, rovar, éghajlatváltozás, védekezés, poloska, kert, kiskert, kártevő, károsító, invazív, invazív-rovar,