agrarszektor.hu • 2024. szeptember 4. 13:01
Az Európai Unió a 387 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási rendszer felülvizsgálatát sürgeti. Egy jelentésben azt javasolják, hogy a Közös Agrárpolitika kifizetéseit a gazdák jövedelmére alapozzák, ne pedig vetésterület és méret alapján osszák ki. Emellett felszólítanának a hústermelés visszaszorítására - írja a Financial Times.
Az elmúlt időszak gazdatüntetéseire válaszul készült jelentés, amely szerint az EU-nak alaposan át kellene dolgoznia a 387 milliárd eurós Közös Agrárpolitika rendszerét úgy, hogy a gazdálkodók a jövedelmük, ne pedig a gazdaságuk mérete alapján kapjanak támogatást. Az ajánlásokat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd azt követően, hogy több napon át tárgyaltak a gazdákkal, civil szervezetekkel, élelmiszer-kiskereskedőkkel.
Minden szinten merész és gyors fellépésre van szükség a gazdálkodókat sújtó „többszörös válság” leküzdéséhez, beleértve a szélsőséges időjárási hatásokat, a szárazságot vagy akár az inflációt
- áll az úgynevezett Stratégiai párbeszédek az EU mezőgazdaságának jövőjéről című jelentés tervezetében, amelyet a Financial Times szúrt ki. A jelentés ajánlásai között olyan programok szerepelnek, amelyek például ösztönzik a fogyasztókat a húsfogyasztás csökkentésére, és segítik a gazdálkodókat az állattenyésztéstől való elszakadásban. A legjelentősebb javaslat az EU KAP-támogatási rendszerének alapos átalakítása, amely úgy osztaná ki a támogatásokat, hogy azt „kizárólag a leginkább rászoruló gazdálkodók kapják meg”.
A Bizottság ideiglenesen elvetette a KAP-on belüli jelenlegi környezetvédelmi szabványokat azt követően, hogy idén tavasszal a gazdák gumiabroncsok égetésével, szobrok leöntésével tiltakoztak az Európai Parlament előtt, és trágyát szórtak ki az EU fővárosainak utcáin. A jelentés azt javasolja, hogy a gazdálkodók kapjanak ösztönzőket a KAP keretein belül azért, hogy környezetbarátabbá tegyék gyakorlataikat.
A klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület szerint a mért kritériumoktól függően az üvegházhatású gázok kibocsátásának 21-37 százalékáért az élelmiszertermelés és -elosztás felelős. A kibocsátás több mint fele az állattenyésztésből származik. Ennek ellenére a mezőgazdaság továbbra is az egyik utolsó ágazat az EU-ban, ahol nincs átfogó cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.