agrarszektor.hu • 2024. szeptember 5. 12:02
Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője címmel tartotta meg az idei, immár XXVII. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozást a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete. A szakmai rendezvényen elhangzott: idén a kukorica- és a napraforgótermés is jelentősen elmarad a tavalyi mennyiségtől.
Az ország aszállyal sújtott alföldi területein 160-200 mm csapadék hiányzik a talajréteg felső 100 centiméteréből, az átlaghőmérséklet pedig júniusban és júliusban 3 Celsius fokkal haladta meg az előző évek átlagát. Ezen körülmények súlyos veszteséget okoztak az idei kukorica- és napraforgótermésben. A termelők számára további nehézséget jelenthet, hogy a vetésforgóban a napraforgó nem tudja átvenni a kukorica helyét, ezért előtérbe kerülhet az alternatív növények termesztése
- mondta a tanácskozás megnyitóján Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója. A kukorica esetében a tavalyi termésátlag hektáronként 8,2-8,3 tonna körül alakult, idén ettől jelentősen elmarad a várható termés, átlagosan hektáronként 6 tonnára számítanak a termelők. A napraforgó esetében a tavalyi 3 tonna/ha helyett ebben az évben 2,5- 2,6 tonna körül alakul a termés - írja a hirek.unideb.hu.
Az utóbbi három évben a hazai növénytermesztés többet változott, mint az elmúlt három évtizedben. Ennek azonban csak az egyik oka a klímaváltozás. A hazai mezőgazdaság folyamatosan keresi a megoldást, egyre több tényező sürgeti a mihamarabbi válaszok megtalálását. A kukorica- és napraforgótermesztésben éppen ezért változtatnunk kell a termesztéstechnológia több elemén. Magyarországon korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a korszerű kukoricahibridek. A termelőknek a megfelelő fajta kiválasztásánál azonban figyelembe kell venniük, hogy a termesztési műveleteket a hibridek igényeihez kell igazítani, személyre kell szabni
- hangsúlyozta Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára. A kukorica a legaszályérzékenyebb növények közé sorolható, termesztése éppen ezért az egyik legnehezebb a tavaszi kapáskultúrák közül.
Hazánkban a kukorica termesztési korlátja a víz. Az agrotechnikákat a megváltozott környezethez kell igazítanunk mind a tápanyaggazdálkodás, a talajművelés vagy éppen a vetés területén. A talajművelés területén például a forgatás nélküli, illetve a minimális bolygatással járó művelés révén a föld akár 20-25 százalékkal több hasznosítható vizet képes megtartani a növény számára
- tette hozzá Futó Zoltán.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense úgy fogalmazott: a jelenlegi időjárási körülmények között át kell gondolni a hazai kukoricatermelés lehetőségeit. A jelentős kukorica termelőterületeken, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már 100 ezer hektárral csökkent a vetésterület nagysága.
A jelenleg használt hagyományos agrotechnikák nem tudják ellensúlyozni a növények megnövekedett párologtatását. A hőmérséklet növekedésével egyidőben ugyanis exponenciálisan nő a párolgás, a növény vízháztartásának felborulásával pedig csökken a gyökérképződés. Éppen ezért a talaj vízmegkötő, illetve -megtartó képességének növelése létfontosságú az ágazat számára. Ennek eszköze a talajművelés, mivel a termőréteg felső 100 centimétere évente csaknem 30-35 köbkilométer vizet tud tárolni. Ezt a lehetőséget, képességet kell jobban hasznosítani, illetve javítani
- fejtette ki Futó Zoltán.