PR • 2024. szeptember 11. 12:06
A repce vetésterülete drasztikusan csökken, nagyon száraz a talaj, nehéz magágyat készíteni és a rovarokkal szembeni megvédése is nagy kihívás. Azon területeken, ahol kevésbé biztonságos a nagyobb hozam elérése, egyelőre, game over a repcének! Természetesen hiányozni fog a vetésforgóból, de egyelőre nincs mit csinálni. Úgy gondolom, amint lesz felszívódó hosszú tartamhatású rovarölő szer, megint visszajöhet a termesztésbe.
Egy növény kilőve, melyik lesz a következő?
Valószínű a kukorica – az aszály és a nagyon nagy (több napon keresztüli 40 fok körüli hőséget) meleg igen megviseli a növényt, és sok helyen le fogják cserélni. Így már egy második növény esik ki a vetésforgóból, ami nagyon sok éven keresztül stabilan termeszthető volt.
A termőterület adottságai határozzák meg, hogy mit lehet behozni. Szóját? – sok helyen igen, de nem mindenütt.
Nagyon-nagyon észnél kell lenni, mert a vetésforgó drasztikus változásával, akár egy-két beruházás megtérülése is nagyon kérdésessé válik!
Szója: igen – nem?
Egy év alatt majdnem megduplázódott a szója vetésterülete. Miért? Menekülőben vannak a termelők – meggyőződésből vagy kényszerből a támogatás végett lett szója vetve. Az idei száraz év eldönti ki mennyire gondolja komolyan.
Az elsőéves szójatermesztőknek lehet csalódás, ha nincsenek rá felkészülve.
Néhány ötlet, miként lehet jobban szóját termeszteni.
A termesztés a talajművelésnél kezdődik, és ez éppen az előző növény aratása utánra tevődik. A szójának „asztal” egyenletes felszín szükséges. Egyenetlen felületen nagyon hamar ott hagyunk 3–5% termést a betakarításnál. Az elővetemény tarlóhántását minél nagyobb szögben (közelítsen a 45 fokhoz) végezzük, és kapás eszközzel. Ugyanis a kapa visz magával földet, és így egyenget.
A szója karógyökere ellenállásmentesen tudjon haladni a talajban! Ezért lazított, tömörödésmentes magágyra van szükségünk! A növényvédelemben a gyomirtásnál a preemergens gyomirtás kötelező! Ezért a magágykészítésnél arra kell odafigyelni, hogy minél morzsásabb talajszerkezet legyen, kerüljük a nagy hantokat!
A vetésben első körben teljesen mindegy, hogy gabonavetőgéppel vagy szemenkéntivel vetjük, minimális a terméskülönbség!
A sűrű sorban a szója hamarább fog borítani, jobb a gyomelnyomó képessége! Gyakran a gabonavetőgépekkel dupla vagy tripla sortávba vetik a szóját, itt már feltevődik a kérdés, hogy mennyire lesz jó! A széles sortáv nem egyenlő a széles sortávval. A szemenkénti vetőgép széles sortávban a magok távolsága precíz. Gabonavetőgépél olyan, amilyen. Amikor egymáshoz nagyon közel vannak a növények, akkor konkurálnak, azonban a nagyobb távolságokat kevésbé tudják termésben kompenzálni!
Szemenkénti vetőgéppel a vetőmagnormán is lehet csökkenteni, és ezen vetőgépek némileg kíméletesebbek is a vetőmaggal. A kettétört szója vetőmag már nem vetőmag!
Egy vetés előtti gyorsteszt hamar megmondja, hogy mennyire stabil a vetőmag, és mennyire kell óvatosan bánni vele! Tegyünk egy marék vetőmagot vízbe, kb. 10 perc és ezután, ha a magok kemények, akkor jó a vetőmag, ha puhák lesznek, akkor azt jelenti, hogy hajszálrepedések vannak a felületükön, így nagyon óvatosan kell bánni vele, mert könnyen szétpattanhat!
A vetésnél főleg, hogy pályázatok jönnek-mennek, aki nagyobb területen tervez szóját termeszteni, érdemes szemenkénti vetőgépbe beruházni, ahol a Horsch Maestro háza táján akár olyan kisebb, 8–12 soros vetőgépeket is lehet találni, amelyeknél már központi a vetőmagtartály, így a vetési időben a tankolási idő nagyon is csökkenthető, ezáltal pedig növeljük a termelékenységet úgy, hogy nem kell kinyomni a traktor szemét!
Egy fecske nem csinál tavaszt, de azért az a véleményem, hogy minden gazda minden parcellája mellé, minden évben ültessen egy csemetét!
Szász Zoltán, +36-30/743-0302, Horsch, Facebook
Fotó, videók: HORSCH
(x)