Megvoltak a lehetőségek, de tudott élni velük a magyar mezőgazdaság?

agrarszektor.hu2024. szeptember 12. 11:31

Az első Agrárszektor konferencián, 2013-ban már világos volt a résztvevők számára, hogy az akkoriban megújuló, 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika által biztosított nemzeti mozgástér nagyban meghatározta Magyarország helyzetét, és bár ebben komoly lehetőségek rejlettek, a nem megfelelő döntések jelentős kockázatot jelentettek. Az agrárfinanszírozás területén is vegyes képet mutatott az időszak, hiszen miközben a növénytermesztés stabilizálódott, az élelmiszeripar és az állattenyésztés továbbra is küzdött a finanszírozási nehézségekkel. Parázs vitát eredményezett az akkor megújuló és sok érzelmet kiváltó földtörvény értékelése is.

Tizenegy évvel később, idén is megrendezzük az Agrárszektor konferenciát Siófokon.

A korábbiakhoz képest ugyanis a változás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) jelentős mozgásteret biztosított a nemzeti politikák számára, de ez egyúttal komoly felelősséggel is járt.

Nagyobb mozgástér – nagyobb felelősség

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a KAP szerepét hangsúlyozta a magyar gazdaságban, rámutatva, hogy az új rendszer számos lehetőséget kínál, de bonyolultabb lett az előzőeknél. Magyarország pozíciója akkor a csökkenő EU-s keret ellenére nem változott számottevően, és a közvetlen támogatások nagyságrendje is stabil maradt. A megújuló KAP-ban jelentkező nemzeti rugalmasság lehetővé tette, hogy az ország saját prioritásait jobban érvényesítse, így a zöldítés, a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatása előtérbe kerülhet.

A konferencián számos szakértő kifejtette véleményét arról, hogy melyik modell lenne a legelőnyösebb az ország számára, azonban egyértelmű konszenzus nem alakult ki. A résztvevők többsége a SAPS-ról a BSP rendszerre történő átállást 2018-ra vagy 2020-ra tette, attól függően, hogy milyen erőforrások állnak majd rendelkezésre.

Földtörvény: nem volt egyetértés

Az agrárszakértők egy része szerint a törvény különösen a nagyüzemi állattartást hozta nehéz helyzetbe, mivel a benne foglalt korlátozások gátolták a vertikális integráció és a hatékonyságnövelés lehetőségeit. Raskó György agrárközgazdász az eseményen rámutatott, hogy a földtörvény hosszú távon komoly károkat okozhat a magyar gazdaságnak, különösen a mezőgazdaság teljesítményére vonatkozóan. Mások, mint Kurucz Mihály, az ELTE Agrárjogi Tanszékének képviselője, úgy vélték, hogy a földnek nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jelentősége is van, és a szabályozás célja éppen az, hogy megvédje a magyar gazdákat a külföldi befektetőkkel szemben.

Bizonytalan, de érdeklődő bankok

Az agrárszektor finanszírozása akkoriban a banki szereplők megítélése szerint szintén kihívásokkal nézett szembe, különösen az élelmiszeripar területén.

Az élelmiszeriparban tapasztalható szabályozási és adózási bizonytalanságok miatt sok bank nehezen tudta megítélni a cégek hitelképességét, ami megnehezítette a finanszírozást. Ennek ellenére a szántóföldi növénytermesztés területén stabilizálódás volt megfigyelhető, és a bankok is egyre nagyobb érdeklődést mutattak a kisebb agrárvállalkozások iránt.

Az események visszatekintéséből látszik, hogy a magyar agrárium számára a 2014-2020 közötti időszakban meghozott döntések jelentősége egyértelmű volt a szakmai szereplőknek az első Agrárszektor konferencián. Az agrárium és az élelmiszeripar finanszírozási helyzete akkoriban jelentős kihívásokkal nézett szembe, különösen a jogszabályi és piaci környezet változékonysága miatt. A földtörvény és a KAP reformja jelentős vitákat váltott ki, de abban egyetértés volt, hogy hosszú távú siker csak átgondolt döntések révén érhető el.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
kap, földtörvény, földforgalom, földforgalmi-törvény, portfolio, agrárkonferencia, kap-magyarország, agrárszektor-konferencia, közös agrárpolitika,