Az elmúlt hónapok aszályos időjárása alaposan megnehezítette a termelők helyzetét, és sajnos vannak olyan területek, ahol tönkre is tett mindent. Máshol a napraforgót szárítják, vagy a szóját, cirkot, sőt a kukoricát, már ahol egyáltalán kell - jelezte Speiser Ferenc Péter. A precíziós szárítás szakértője szerint a csapadékos időjárás megtöri a betakarítás folyamatosságát. A szárítók üzemeltetői pedig nehéz helyzetben vannak, mert nem tudják, mikor folytatódhat a betakarítás, ezért gyakran a toronyban hagyják a terményt, nem ürítik le. Ez akkor is veszélyes, ha ügyelnek arra, hogy a felső nedves tömeg is megszáradjon. Sok helyen már néhány napja áll a termény a toronyban, sőt az előrejelzések szerint még napokig nem is indulhat újra a betakarítás - olvasható a DryerDoctor Kft. közleményében.
A napraforgó ugyanis a több napi állás során betömörödik, az olajtartalma és a maghéj érdessége miatt könnyen összetapad, felboltozódik a szárító belsejében. Emiatt viszont fennáll a veszélye, hogy be fog gyulladni, ha ismét beindítják a szárítót. A cirok szárítása még veszélyesebb, mivel nem egyszerre érik meg a mag, az érett magnál megnyílik a magház, ezt könnyen kicsépeli a kombájn, azonban a többi a magházba zárva, kis szárcsonkkal levél- és szárdarabokkal keverve érkezik a szárítóhoz, ami szintén is könnyen összeállhat, azaz boltozódhat a szárítóban.
Az elakadást segíti, hogy a legelterjedtebb keresztáramú szárítóknál többszáz háztető formájú légcsatorna van a szekciókban egymástól 5-8 centiméterre. Ez nem azt jelenti, hogy a “más rendszerű” szárítókban nem keletkezhet elakadásból tűz, például a gyűrűaknás, vagy egyéb zárt terményoszlopos szárítókban.
Hogyan csökkenthető a begyulladás kockázata?
- A kockázat minimálisra csökkentéséhez le kell üríteni a szárítót és felülről lefelé haladva átvizsgálni, és megszüntetni az esetleges boltozódásokat. Nem elég mindennap megmozgatni egy kicsit, azaz bekapcsolni az ürítést egy rövid időre.
- Ha újra indulhat a betakarítás, a leürített tömeget visszatöltjük a toronyba.
- Minden terményre érvényes, hogy legjobb a folyamatos 24 órás üzemeltetés. Ha mégis le kell állni, akkor először a gázégőt és az ürítést kell lekapcsolni, a ventilátorokat viszont még 20 percig járatni kell. A cél, hogy a korábbi melegítés hatására magfelszínre törő nedvességet is elpárologtassa az ember, csökkentve ezzel az összetapadás esélyét.
- Nagyon fontos, hogy a szárítót a kukorica szárítás megkezdése előtt is tüzetesen át kell vizsgálni. Nem maradhat benne napraforgópor, egyéb maradvány, mert be fog gyulladni.
A szakértő szerint kifizetődő döntés lehet, ha szezon közben 10-14 naponként a kukoricát is leürítik, mert a felső részen csapdába esett könnyű fajsúlyú szemét csak így távolítható el, gázégő és vantilátor használata nélkül. Speiser Ferenc Péter szerint a cirok szárítása különösen veszélyes, ezért külön kell foglalkozni vele. Ennél a terménynél kiemelten fontos a folyamatos üzemeltetés. Ha bármilyen okból csak egy műszakban tudnak szárítani, akkor reggel töltsék fel a tornyot, leálláskor pedig ürítsék le minden nap.
Mi a teendő, ha mégis begyullad a termény?
A szakember szerint a szárító kezelője az összes érzékszervével szárít. A kisebb méretű szárítókon is 100 ezer m3 levegő halad át óránként, ami a kezdeti fázisban lévő öklömnyi méretű beizzás által keltett füst észlelését nehezíti. A szárítót kezelő, kiszolgáló szakemberek gyakran a toronyba telepített hőérzékelőket is megelőzve, előbb érzik meg a füstöt, így még hamarabb kezdhetik meg a beavatkozást. Ilyenkor a legfontosabb teendők:
- a gázégőt, ventilátort azonnal leállítani, plusz levegő nélkül az öngerjesztő égési folyamat lassul;
- meggyőződni a veszély nagyságáról, kisebb gócot ki is lehet dobni a toronyból, ha elérhető helyen van;
- ha nagyobb a baj, azonnal megkezdeni a torony leürítését (megfelelő, ha 2-5 percen belül kiürül);
- és ha maradtak fenn izzó darabok, azokat is el kell távolítani.