Óriási összegeket kapott a magyar élelmiszer-előállítás

agrarszektor.hu2024. szeptember 18. 13:31

A hatékonyság növelése és a megfelelő támogatási rendszerek kialakítása alapvetően meghatározza az ágazat versenyképességét – hangzott el egy évtizeddel ezelőtt az Agrárszektor konferencián. 2014-ben az agrárszereplők számára az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy a nagy- és kisvállalatok egyaránt részesüljenek a támogatásokból, és a nemzetközi piaci versenyben is helytálljanak. A kérdés annál is inkább időszerű volt, mert az akkor induló forrásdömping elosztásának jelentőségét világosan látta a szakma, ahogy azt is, hogy ebben a folyamatban a nagyoknak is szerepet kellene kapniuk. Idén az Agrárszektor konferencia elmúlt évtizedére tekintünk vissza.

A 2014-es Portfolio Agrárszektor Konferencia több kulcsfontosságú kérdést érintett a hazai agrár- és élelmiszeripar jövőbeli kilátásaival kapcsolatban. A rendezvény egyik központi témája a hatékonyság növelése volt, amely a szakértők szerint a hazai állattenyésztés és az erre épülő élelmiszeripar legfőbb kitörési pontja lehetett.

Nem elég növekedni, hatékonyabbnak kell lenni

Fórián Zoltán, akkor a Takarékbank Agrár Központjának szakértőjeként kiemelte: a hatékonyság növelése mellett a teljes integráció kiépítése is elengedhetetlen a hazai mezőgazdaság versenyképességének javításához. A 212 milliárd forintos plusztámogatás a nemzeti költségvetésből és a 300 milliárd forintos élelmiszeripari fejlesztési program komoly lehetőséget kínált az ágazat számára.

Feldolgozva többet ér

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként rámutatott, hogy a fejlesztési források jelentős részét a feldolgozóiparra kell fordítani, hogy Magyarország ne élőállatot és gabonát, hanem lehetőleg minél inkább feldolgozott termékeket exportáljon.

Az uniós támogatási rendszerben azonban több ágazat, így a sertés- és baromfiágazat is kimarad a támogatási körből. Feldman Zsolt ugyanakkor megnyugtatta a résztvevőket, hogy a támogatási rendszer véglegesítésekor még lesz lehetőség a módosításokra, így a nagyvállalatok is a programok kedvezményezettjeivé válhatnak.

A tenyészállatok fontossága

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a tenyészállat-előállítás kérdése kevés figyelmet kapott, pedig ennek fejlesztése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Magyarország ne legyen kiszolgáltatva a külföldi piacoknak. A tenyésztés-szervezésre és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére is jelentős forrásokat kellett volna biztosítani.

A nagyokra is gondolni kellene

A nagyvállalatok képviselői, mint Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója, és Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója, arra figyelmeztettek, hogy az élelmiszeripari fejlesztési programok és pályázatok strukturálása nem kedvez a nagyvállalatoknak, amelyek így hátrányba kerülhetnek a versenytársakkal szemben.

Ehhez kapcsolódott Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az akkor bejelentett támogatások példátlan mértékűek, de a nagyvállalatok és a kkv-k közötti támogatási különbségek kezelése továbbra is megoldandó kérdés maradt. Az ágazat szereplői szerint az integráció, a termelés és a feldolgozás összhangjának megőrzése kiemelt fontosságú a sikeres jövő érdekében – hangzott el egy évtizeddel ezelőtt.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
élelmiszer, élelmiszeripar, fejlesztés, rendezvény, támogatások, agrárkonferencia, hatékonyságnövelés, hatékonyság, ágazati-támogatás, agrárszektor-konferencia, rendezvénysorozat, agrár-élelmiszeripar,