A technikai fejlődést követni kell(ene), de annak ára van

Csizmadia György a Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosával beszélgettünk a szakma helyzetéről és a várható jövőről. A szakember két TÉSZ-ben is érdekelt (BOTÉSZ, ALBA FRUCTUS), melyben közel 100 termelőt integrálnak. A kertészete Nagyvenyimen található, fő profiljuk a gyümölcstermesztés (eper, cseresznye, málna, alma, bodza), de egyre nagyobb területen termesztenek zöldségféléket is (uborka, paprika, paradicsom, kukorica és tökfélék). Saját gyümölcslé-feldolgozó gépsorral rendelkeznek mellyel almalevet, alma-homoktövis levet és bodzalevet gyártanak. A kertészet tulajdonosa rendszeresen részt vesz külföldi szakmai kiállításokon, így jó rálátása van a trendekre.

A jéghálók, esővédő fóliák és más installációk fejlődése figyelhető meg e rendezvényeken, hiszen világszinten fontos a verseny szempontjából, hogy a termelők adott területen minél kisebb költséggel minél többet és minél jobb minőségben tudjanak termelni. Egyik hasznos újdonság a belső esővédő fóliával rendelkező jégháló, mely a jégesők mellett a rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiégű csapadék kedvezőtlen hatását is képes kivédeni. Érdekesek a jéghálóval kombinált napelemek is, melyek a nagy UV sugárzás kivédésével egyben megfelelő árnyékolást is biztosítanak a gyümölcs ültetevényeknek. A jéghálóknak lassan az árnyékolásban fontosabb szerepük lesz, mint a jég elleni védekezésben

- mondta a szakember az Agrárszektornak. Hozzátette, új fajták is rendszeresen bemutatkoznak a nemzetközi kiállításokon, ahol nem csak a termesztési szempontból fontos tulajdonságok kerülnek előtérbe, hanem kóstolókat is tartanak. Továbbá a szedőrobotok is nagy fejlődésen mennek keresztül, illetve az olyan autonóm művelőeszközök, melyek GPS vezérléssel ellátottak

Nagyon sok minden változott eddig is, és fog ezután is

Az elmúlt 30 évben sok változás volt a gyümölcstermesztésben. Almánál például három évtizede nagyon távolinak tűntek a törpealanyos ültetvények és a síkfalmetszés technológiája, de ma már látható, hogy az ilyen ültetvények vannak a legjobb helyzetben, hiszen csak a metszést nézve a magas költségű élőmunka és a rá rakodó szintén magas köztehrek miatt a gépi metszés sokkal hatékonyabb és kisebb költségű. A napégés, a gyakori tavaszi fagykárok is megjelentek, mostanra az ezek elleni védekezés is alap egy modern ültetvényben. Az emiatt szükséges technikai felkészültség és ennek a magas beruházási igénye nem a kistermelőknek kedvez. Minél nagyobb tehát egy ültetvény, fajlagosan annál kisebb önköltséggel működtethető

- említette a szakember, aki egy másik példát is hozott a közelmúltból:

egy kilogramm almán 60 forint szedési költségem volt, ami nagyon magas, ebből is lászik, hogy a szedés hatékonysága rossz volt. A 180 forintos árból nem szabadna ennyi legyen a szedési költség, hiszen mire megtermeltük sok más egyéb költség is rakódott rá. 30 kilogramm volt az óránkénti szedési teljesítmény úgy, hogy alma is volt bőven a fán, tehát jól szedhető, haladós lehetett volna... A munkaerőhiány, és a munkaerő minősége miatt kényszerül minden termelő minél jobban gépesíteni, de itt lép be a mérethatékonyság, hogy bizonyos üzemméret alatt nem éri meg gépesíteni, mert akkor az nem kihasználható.

Hozzátette, a mezőgazdaságban ahogy öregednek ki a termelők úgy hagyják abba a gyümölcstermesztést, és ez nem csak nálunk, hanem Ausztriában is így van. A fiatalok inkább elmennek alkalmazottnak más szektorokba, például ahol szakmunkásként megkeresik a 3500 eurót, és ott nincs kockázat, nem kell befektetni csak a munkaidejét adja. Ausztriában is van már falusi vendégasztal meg minden a kistermelőknél, mert egyre fontosabb a több lábon állás, mivel a jövedelmezőség csökken.

Kényszerű visszafejlődés is jöhet

A munkaerő költség és annak szakmai hatékonysága az egyik legfontosabb tényező a gyümölcstermesztésben. Vagy visszafejlődik egy gazdaság arra a szintre, amit a humánerőforrása el tud látni, azaz sajnos a „merjünk kicsik lenni” is lehet az egyik új mottója a kertészeti ágazatnak, ekkor a területet a munkában részt vevő családtagok számához csökkentik. De nem lehet mindenben kicsinek lenni. Három hektár almát egy család meg tud termelni, de azt csak közvetlen fogyasztónak lehet értékesíteni, tehát akkor erre kell ráállni (piacolás, szedd magad, házhozszállítás), vagy csinálni kell 100 hektárt integrációban, gépesítve, csápos almaszedő gépekkel, ebben az esetben a költségeket olyan mértékben kell leszorítani, hogy a gyümölcs 120 forintos áron, de nagyon nagy mennyiségben eladva is tudjon hasznot termelni. Piaci szempontból egy magyar áruházláncot egész évben el kell látni almával. És ez még nem elég, mert lehet, hogy egy kereskedést is csinálni kell, például hagymával kiegészítve, hogy a kamion tele legyen, amikor elindítjuk az áruházláncba, lévén az áruházlánc azzal revolverez, hogy a lengyelek és ukránok mit, mennyivel olcsóbban adnak éppen

- közölte Csizmadia György. Hangsúlyozta, a hazánkban rendelkezésre álló munkaerővel jelenleg nem lehet minőségi szedést csinálni főleg nem napi 8 órában. Lengyelországban már hosszú évek óta rengeteg ukrán dolgozik, ám Magyarországon a belső munkaerő forrás rendszerint a szociálisan hátrányos helyzetű, sokszor mentális problémákkal küzdő egyénekből kerül ki, tehát már itt hazánk hátrányban van például Lengyelországhoz képest. Ott van egy ukrán menekült aki teljesíteni és beilleszkedni akar, Lengyelországban ehhez egy nagyon egyszerű adminisztráció társul, így ott hatékonyan tudják alkalmazni ezeket az embereket.

Valami miatt mindig hátrányból indulunk

A termelő elmondta, hogy amikor elszálltak az energia árak, akkor Lengyelországban nem csak a lakosságnál maximalizálták az árat, ezért ott megérte a hűtőházakban gyümölcsöt tárolni. Hazánkban nem, tehát egyből betakarításkor kellett értékesíteni, de akkor mivel nagy mennyiség volt egyszerre a kínálati oldalon, azon csak nyomott áron lehetett túladni. Akkor emiatt volt hátrányban a magyar gyümölcságazat. Az energia árak azóta konszolidálódtak, ám mindig újabb és újabb adóterhek jönnek, és van nekünk a rekord magas ÁFÁ is.

Egyszerűen versenyképtelenek lettünk, drága energia, drága és rossz minőségű munkaerő és erre van egy olyan közgazdasági környezet melyben dívik az ÁFA csalás.

A távolabbi országokból bejövő árunál sem akkora költségnövelő tényező a szállítás, mint amennyivel olcsóbban beszerezhető onnan a termény. Marokkóban és Egyiptomban a dolgozóknak olyan alacsony a napi bére, amivel lehetetlen versenyezni. A zöldség-gyümölcs bejön valahol onnan az unióba, utána már szabadon mozog az áru az országok között is tehát simán megérkezik hazánkba is.

Zöldségtermesztésben a termálenergiával fűtött üvegházakban valamivel jobb a versenyképesség, de ott is már csak akkor, ha távolkeleti munkaerőt alkalmaznak, aki kétszer annyit teljesít mint a magyar, tehát fele annyi embert kell foglalkoztatni. Üvegházban ez megoldható, hogy minden hónapban minden nap tudnak munkát adni a dolgozónak, ezt egy gyümölcstermesztő nem tudja megtenni, ezért marad neki a hazai idénymunkás. A gyümölcstermesztés másik nehézsége, hogy bármilyenek is a piaci viszonyok az ültetvényt hosszú évekig fenn kell tartani. Ha valaki termesztőházban, vagy szántóföldön zöldséget termel, azok egy éves vagy annál rövidebb kultúrák, tehát ha a piaci helyzet úgy kívánja van lehetősége váltani, a gyümölcstermesztésben ez nem opció. Zöldségtermesztés esetén a szabadföldi teljesen gépesített, hagyma, kukorica stb. versenyképes, ha van piac, tárolás, csomagolási és technikai háttér. És ami még megváltozott az utóbbi pár évtizedben az, hogy öntözés nélkül már nem lehet termelni, sem zöldséget, sem gyümölcsöt, valamint a termőhely talaj adottságok felértékelődnek a klíma változása tükrében

- említette Csizmadia György. A szakember kiemelte, hogy az is gond, hogy a vevők az AKG és egyéb támogatásokat is beleszámolja már a termelői árba, azt mondja a termelőnek, te erre meg arra kaptál támogatást tudod olcsóbban is adni, csak így épp a fejlesztések maradnak el a nyomott árak miatt.

A nagy méretben van lehetőség, de őrületes befektetést igényel

A meggyben van perspektíva, mert jól gépesíthető, de ez így csak 100-200 hektáron éri meg meggykombájnnal, hűtőházzal, magozással, feldolgozással, piaccal, tehát a teljes vertikumot kézben kell tartani. Művelés, metszés minden gépesítve öntözve, tápoldatozva. Kiszámítható jövedelemre csak a legmagasabb minőségi színvonalon van, és alacsony önköltség mellet lehet számítani. A néhány hektáros meggyültetvényeket rázógéppel be lehet takarítani, ám ott 8-10 emberrel egy nap alatt lehet jó esetben egy kamiont megtölteni áruval. A meggykombájn nem olcsó 60-70 millió forint, de ehhez csak három ember kell, nem kell ponyvázni és nem egy nap alatt, hanem három óra alatt megvan egy kamion, hiszen 400 méter/óra sebességgel dolgozik. A meggykombájn hatékonysága körülbelül a tízszerese a rázógépes betakarításhoz viszonyítva, de ehhez meg nagy terület kell, hogy megérje a beruházás

- mondta a gyümölcstermesztő.

Csizmadia György szerint most úgy látszik, hogy az unió eldöntötte, hogy nem stratégia kérdés az élelmiszer ágazat olyan szempontból, hogy nem fontos, hogy mi termeljük meg a saját élelmiszereink alapanyagait. A szabadkereskedelmi megállapodás miatt hamarosan bejöhet majd Dél-Amerikából a termény, ami ki fogja fektetni az uniós gazdákat. Ezt a vámmentességi megállapodást már 2019-ben megkötötték, ha pedig ratifikálják, akkor átrendeződik a mezőgazdaság világpiaca. A híradások szerint a szabadkereskedelmi megállapodás alapelveit nagyon hosszú tárgyalások végeztével fektették le, az elhúzódás oka egy Brüsszel által szorgalmazott, környezetvédelmi előírásokat tartalmazó, Brazíliát és Argentínát érintő függelék volt. De mostanra a tárgyalások az utolsó szakaszba érkeztek, így a megállapodás rövid időn belül megszülethet.