agrarszektor.hu • 2024. szeptember 24. 16:31
Az Európai Unió azon törekvése, hogy zöldebbé tegye ellátási láncát, azzal a kockázattal jár, hogy a "felperzselt föld" politikájához vezet. Az erdőirtott területekről származó mezőgazdasági import tervezett tilalma olyan fejlődő országokat érint, amelyek olyan árucikkeket termelnek, mint a fa és a pálmaolaj. A lépés már most is máshová irányítja az exportot. Ha nem akarja elveszíteni a létfontosságú nyersanyagokat, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kénytelen lesz vagy segítséget nyújtani, vagy visszalépni a munkaügyi és környezetvédelmi politika terén - állítja a Reuters a helyzetet összefoglaló cikkében.
Az erdőirtás óriási csapás az éghajlatra nézve: az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint az erdőtüzek a második legnagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, 1959 és 2019 között a globális szén-dioxid-kibocsátás 19%-át tették ki - olvasható a Reuters oldalán megjelent elemzésben. A legtöbb monszun idején sűrű füst száll Délkelet-Ázsiában, ami veszélyes légszennyezettségi csúcsokat okoz, iskolák bezárására kényszeríti az embereket és károsítja a gazdaságot. A RAND Corporation kutatása szerint a 2015-ös erdőtüzek sorozata közel 2%-kal csökkentette Indonézia GDP-jét.
Az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR), amely 2024. december 30-án lép hatályba, megakadályozza, hogy a blokkba olyan áruk juthassanak be, amelyek nyomon követhetően erdőirtott területről származnak. A globális erdőirtás mintegy 90%-a a dél-amerikai és délkelet-ázsiai mezőgazdasági gyakorlatnak tudható be, ahol olyan termékeket, mint a pálmaolaj és a kávé, ipari méretekben termesztenek és szállítanak szerte a világon. A thaiföldi Krungsri bank jelentése szerint az Európába irányuló ilyen export tavaly 400 milliárd dollárt tett ki.
Az uniós szabályozást mind a Biden-kormányzat, mind Kína támadta, amely „biztonsági aggályokra” hivatkozva megtagadta az EUDR betartását. Brazília, amely tavaly 46,3 milliárd dollár értékben exportált érintett termékeket Európába, „büntetőeszköznek” minősítette az egyezményt. Az ausztrál és brazil bürokraták is vitatkoznak az EU-val arról, hogy kinek az erdészeti térképei a pontosabbak. Még néhány uniós ország, például Németország, Olaszország és Svédország is igyekezett elhalasztani az irányelv végrehajtását.
A leghangosabban azonban Indonézia és Malajzia ellenzik az EUDR-t, amelyek pálmaolaj-exportja együttesen a világ pálmaolaj-kínálatának 85%-át teszi ki, és az EU teljes pálmaolaj-behozatalának mintegy felét. Jakarta „szabályozási imperializmussal” vádolta Brüsszelt, egyes indonéz tisztviselők pedig azt állították, hogy a gazdáknak nincsenek okostelefonjaik és nincs megfelelő szakértelem a helykoordináták rögzítéséhez.
A pálmaolajra vonatkozó szabályozás több komoly következménnyel járhat
Az, hogy a közelmúltban 500 ezer fát pusztítottak el Berlin közelében, hogy helyet csináljanak egy Tesla-gyárnak, nem segíti Ursula von der Leyen ügyét. Az EUDR számára azonban az az igazi probléma, hogy egy olyan iparág szívét érinti, amely egyes fejlődő országok politikájában és gazdaságában egyaránt központi szerepet játszik.
A pálmaolaj-ágazat tavaly 2,7%-kal járult hozzá Malajzia GDP-jéhez, és nagyjából félmillió embert foglalkoztat, akik aránytalanul nagy befolyással bírnak a választási politikára. Indonéziában, a világ legnagyobb pálmaolajtermelőjében a Trase nonprofit szervezet által összeállított adatok szerint mindössze öt vállalat felelős a legtöbb erdőirtásért, és ezek a vállalatok csak lassan kezelik a problémát.
Az EU, Indonézia és Malajzia közös munkacsoportja tavaly augusztus óta ülésezik Brüsszelben, hogy megpróbálják tisztázni a nézeteltéréseket. A Bizottság szóvivője a Breakingviewsnak elmondta, hogy „a helyzetet folyamatosan felülvizsgálják”. A december 30-i határidő meghosszabbítása azonban valószínűtlennek tűnik. Ursula von der Leyennek így három fő problémával kell szembenéznie:
- Először is, a piac már most is széttöredezett. A legfrissebb exportadatok szerint az Európába irányuló indonéz pálmaolaj-kivitel az év eleje óta 37%-kal csökkent, míg a Kínába és Indiába irányuló kivitel 20-30%-kal nőtt. Kína és Malajzia új kereskedelmi megállapodásokat is aláírt, hogy közvetlenül kezeljék az EUDR hatását.
- A második probléma az, hogy az export visszaszorítására tett hasonló kísérletek nem kívánt következményekhez vezettek. Két évvel azután, hogy az EU szankciókat vezetett be Moszkva ellen az ukrajnai inváziót követően, az orosz gazdaság nagyrészt érintetlen maradt. A múlt hónapban az Oroszországgal közös szárazföldi határon fekvő országok azt mondták, hogy az EU-n belüli folyamatos szankciókkal szembeni fellépés megnehezítette számukra a tiltott áruk áramlásának ellenőrzését. És vannak arra utaló jelek, hogy az árucikkekkel kapcsolatos exportcsalások már most is zajlanak. A Stratas Advisors által készített tanulmány szerint a malajziai pálmaolaj exportját használt étolajnak álcázzák, amelyet Európában részben fenntartható repülőgép-üzemanyag előállítására használnak.
- A harmadik probléma az EU számára a kulcsfontosságú alapanyagok esetleges hiánya, bár a blokk az élelmiszerekben, biodízelben és energiában használt pálmaolajat fenntarthatóbb alternatívákkal, például repceolajjal helyettesíti. A Bloomberg mégis arról számolt be, hogy az európai kereskedők elkezdték felhalmozni a kávébabot, amely szintén az EUDR hatálya alá tartozik, ami növelheti a már most is magas árakat.
Óriási tétje van a tárgyalásoknak
Európa számára nagy a tét: Indonézia a világ legnagyobb nikkeltermelője, Malajziában pedig óriási felfutásban van a félvezetőipar. Ez a két ország láthatja el az EU-t a jövője szempontjából létfontosságú anyagokkal, és lehetővé teszi, hogy az ellátási láncokat Kínától távolabbra diverzifikálja. Az EU mindkét országgal szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni, és az EUDR-rel kapcsolatos vita arra kényszerítheti, hogy más kulcsfontosságú területeken - például a munkaügy és a környezetvédelem terén - engedményeket tegyen. A brüsszeli politikai döntéshozók nem feledkeznek meg a Latin-Amerikával folytatott kereskedelmi tárgyalások során elkövetett hibákról, amelyek részben az erdőirtás elleni előírásokkal kapcsolatos viták miatt omlottak össze.
A progresszív munkaügyi és fenntarthatósági követelmények felhígítása azonban alááshatja Európa gazdaságának zöldítésére irányuló erőfeszítéseit és az éghajlatváltozás lassítására irányuló globális kampányt. Ha Brüsszel nem hajlandó késleltetni egy olyan jogszabályt, amely már több mint egy éve készen áll, akkor lehet, hogy fizetnie kell.
Az EUDR által érintett fejlődő országok mezőgazdasági termelőinek nyújtott pénzügyi támogatás több százmillió euróba kerülhet, a Brüsszel által már felajánlott 70 millió eurón felül. De ez lehet Ursula von der Leyen legjobb lehetősége arra, hogy elkerülje az erdőirtással kapcsolatos felperzselt föld politikát.