Farkas Alexandra • 2024. szeptember 27. 10:31
Egy 3 300-3 600 éves bronzkori sírban, a múmiák testére helyezve több rejtélyes fehér anyagot találtak a kutatók, amiről sokáig nem lehetett tudni, pontosan mik lehetnek. A titokzatos anyagról most lehullott a lepel: úgy tűnik, a régészek ősi kefirsajtot találtak.
Rejtélyes fehér anyagok kerültek elő néhány 3 300-3 600 éves bronzkori múmia fejénél és nyakánál a Kína északnyugati részén fekvő Tarim-medencében. A kutatók úgy vélték, hogy ezek az anyagok valamilyen fermentált tejtermékek lehetnek, pontos típusukat viszont korábban nem tudták meghatározni. Az ősi DNS-ek elemzéséhez szükséges technológiai eszközök fejlődése azonban most lehetővé tette, hogy megválaszolják a nyitva maradt kérdéseket.
Kiderült, hogy a bronzkori sírból származó minták tehén- és kecsketejből készültek, sőt sikerült azonosítani a bennük lévő Pichia kudriavzevii élesztőgombákat és a Lactobacillus kefiranofaciens mikroorganizmusokat is. Ezzel pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a rejtélyes fehér anyag valójában ősi kefirsajt maradványa lehet. Hazánkban ez a kifejezés kevéssé használatos, de kefirsajtról tulajdonképpen akkor beszélhetünk, ha a kefir leve teljesen kicsurog.
Az új eredmények alapján a kutatók azt is visszakövették, hogy miként fejlődtek a fermentációért felelős mikróbák az emberi történelem során. Bár korábban azt feltételezték, hogy a kefir az Észak-Kaukázus hegyvidéki régiójából terjedt el Európába és más régiókba, most felfedeztek egy új terjedési útvonalat, amely Kína Hszincsiang tartományából Kelet-Ázsia belső területei felé vezetett. Emellett arra is fény derült, hogy a Lactobacillus kefiranofaciens az idők folyamán javította genetikai stabilitását és fermentációs képességét.