Óriási veszélyt jelent egy szer, amit legálisan lehet használni az EU-ban

Óriási veszélyt jelent egy szer, amit legálisan lehet használni az EU-ban

Farkas Alexandra
Korábban nem ismert veszéllyel fenyegeti a házi méhek túlélését az Európai Unióban még legálisan használható neonikotinoid egy új tanulmány szerint. A széles körben használt acetamiprid rovarölő szer más hatóanyagokkal kombinálva ugyanis mind a méhlárvák, mind a kifejlett példányok élettartamát lerövidítheti, ami akár a szer használatával kapcsolatos szabályozások szigorításához is vezethet.

Korábban több kísérletsorozat eredményei is bizonyították, hogy a vetőmagok csávázására használt neonikotinoidok kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak. Ettől a virágokat látogató hasznos beporzók közvetlenül ugyan nem pusztulnak el, a szer okozta hatások sok esetben mégis halálos következményekkel járnak. Az érintett méhek természetes viselkedése ugyanis megváltozik, élettartamuk és termékenységük pedig lecsökken, ami végeredményben ugyanúgy jelentős egyedszám-csökkenésükhöz vezet.

EZ IS ÉRDEKELHET

A legális szerek is problémásak

A döntés nem tiltotta viszont egy népszerű neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szer, az acetamiprid használatát, holott erről is kiderült már, hogy befolyásolja a beporzók táplálkozási szokásait, rontja hosszú távú memóriájukat és közvetetten csökkenti az egyedek, és ezáltal végső soron a kolóniáik sikerességét.

A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a közelmúltban azt is igazolták, hogy a Mospilan acetamiprid-tartalmú rovarölő szer hatására a poszméhek később kezdenek el táplálékot keresni és kisebb valószínűséggel találják meg a virágillatot, ami túlélésük szempontjából szintén aggályos.

EZ IS ÉRDEKELHET

A csávázószerek bűnlajstroma most ismét bővült, német kutatók ugyanis kiderítették, hogy az acetamiprid két gombaölővel kombinálva szintén árt a beporzóknak, bár igen furcsán viselkedik.

A kevesebb több

Az Environmental Pollution szaklapban közölt kutatás során a szakemberek laboratóriumi körülmények között neveltek fel házi méheket, miközben az ételükbe a fenti szereket keverték bele külön-külön és különböző variációkban.

„Az egy viszonylag ismert dolog, hogy szinergista, vagyis egymást erősítő negatív hatása lehet két különböző növényvédő szernek, bár kétségtelen, hogy az ilyen típusú hatást sokkal kevésbé kutatják, ezért kevesebbet is tudunk róla, mint az egyes szerek egyedi hatásairól” – mondta lapunknak az új vizsgálat fontosságáról Dr. Sárospataki Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet méhekkel foglalkozó egyetemi docense. Hozzátette:

ugyanakkor a legmeglepőbb az eredményekben az, hogy az alacsonyabb koncentrációjú inszekticid-fungicid keverék mutatott erősebb negatív hatást, pedig nem ezt várnánk. Ez arra világít rá, hogy nagy hiányosságok vannak a tudásunkban a szinergista hatásmechanizmusokkal kapcsolatban. Ráadásul a jelen kísérleteket csak háziméhekkel végezték, holott fontos volna más méhfajokkal, illetve más nem célszervezetként működő rovarfajokkal is elvégezni hasonló méréseket, hiszen fajtól, rovarcsoporttól függően a hatások jelentősen eltérőek lehetnek.

Szigorodó szerhasználat?

Figyelembe véve, hogy a méhek repülési útvonalaik során számtalan növényvédő szerrel érintkeznek, az új eredmények valóban aggasztóak. Felmerült ráadásul még egy újdonság: a csak gombaölő szereket kapott példányok színe világosabb lett, erről viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy van-e jelentősége. A további vizsgálatok viszont várhatóan segítenek majd tisztább képet kapni a különféle keverékek egymást gyengítő és erősítő kölcsönhatásairól, ami pedig közelebb vihet a beporzók védelmét még hatékonyabban szolgáló szakpolitikai intézkedésekhez.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?