Elkészült az akcióterv, ami a magyar vizekben is változásokat hozhat

Farkas Alexandra2024. szeptember 28. 14:31

Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét a szakterület legelismertebb kutatói. A legfőbb cél az, hogy úgy maximalizálják az ágazathoz kapcsolódó társadalmi előnyöket, hogy közben minimalizálják az érintett fajokra és élőhelyekre gyakorolt káros hatásokat, alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz és elősegítsék a már sérült élőhelyek rekonstrukcióját.

A piaci szereplők által hosszú ideje széles körben alkalmazott szabályrendszerek olyan megközelítéssel próbálják a globális halászatot fenntarthatóvá tenni, hogy annak volumenét próbálják egy bizonyos mennyiségi határ, a maximális fenntartható hozam alatt tartani. A szakértők szerint ugyanakkor ez a megközelítés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a tengeri ökoszisztémák komplexitását, a különböző fajok közti kölcsönhatásokat, az élőhelyeket ért negatív hatásokat és a túlhalászott halállományok kritikus helyzetét.

Bár az elmúlt időszakban a túlhalászat veszélyeire figyelmeztető és az ökoszisztéma egészének védelmét fókuszba helyező tudományos eredmények és iránymutatások egyre gyarapodtak, ezek hatása idáig igen csekély maradt. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva született meg az a tizenegy javaslat, amely radikális reformot jelentene az ágazatban.

Át kell állnuk arra a szemléletre, hogy a halászatra ne jogként, hanem kiváltságként tekintsünk. A közös halászati erőforrások kihasználásakor a magánhalászoknak és vállalatoknak is etikai felelősséggel kell eljárniuk, hogy minimalizálják a környezeti károkat és társadalmi hasznot hozzanak

– fogalmazták a szakértők az npj Ocean Sustainibility szaklap hasábjain megjelent tanulmányukban.

A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a tengerek és óceánok állapotát nagymértékben befolyásolják a szárazföldi forrásból származó szennyeződések, mint például a kezeletlen lakossági hulladék, az ipari szennyvíz, a túlzott műtrágyahasználat és a haszonállattartás szerves hulladéka. Emellett a vízhőmérséklet klímaváltozással összefüggő emelkedésével együtt jár az oldott oxigén mennyiségének csökkenése is, ami a 2000-es évek közepe óta egyre aggasztóbb méreteket ölt. A helyzet súlyosságát mi sem érzékelteti „jobban”, minthogy egyre gyakoribbak a tengerekben az olyan oxigénhiányos események, melyek során halak, rákok és más szervezetek populációi tömegesen pusztulnak el vagy kénytelenek oxigénben gazdagabb területekre vándorolni.

Az átlagos halfogyasztás globális léptékben nézve 1998 és 2018 között 15,6 kg/főről 20,4 kg/főre emelkedett, a növekvő népesség alapján kalkulált kereslet pedig a halak élősúlyát tekintve 93,6 millió tonnáról 152 millió tonnára nőtt. Emellett egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tenger gyümölcseinek fogyasztása is: az irántuk való kereslet kétszeresésre emelkedett a 21. század fordulója óta, az előrejelzések szerint pedig 2050-re ismét megduplázódhat.

Ehhez képest Európában 2021-ben 10,6 millió tonna fogyott a halászati és akvakultúra termékekből, az egy főre jutó fogyasztás pedig 23,71 kg/fő volt. Magyarországon ennek még a felét sem fogyasztjuk el, bár jó jelnek vehetjük, hogy 2013 és 2021 között 5,4 kg/fő-ről 6,5 kg/főre, azaz több mint 20 százalékkal emelkedett az egy főre jutó hazai halfogyasztás, melynek kb. 70-80%-a tengeri eredetű.

Az európai országok közül érhető okokból a mediterrán térségben fogyasztják a legtöbb halat és tenger gyümölcsei terméket, melyek közül Portugáliában kimagasló 56,52 kg/fő, Spanyolországban 42,98 kg/fő, Franciaországban pedig 32,18 kg/fő volt az éves átlagfogyasztás 2021-ben. Termékcsoportonként nézve fenéklakó halakból 5,59 kg/fő, lazacból 3,13 kg/fő, tonhalfélékből és makrélaalakúakból 2,95 kg/fő, rákfélékből 1,92 kg/fő, kagylókból és egyéb puhatestűekből pedig 2,16 kg/fő volt az európai átlagfogyasztás.

Fontos megjegyezni, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közlése szerint a tenyésztett víziállatok termelése idén először meghaladta a hagyományos halászatból származó fogásokat, így a kutatók által felvázolt új szabályrendszer a globális termelés nagyjából felét érintené. Ha viszont az új fenntarthatósági alapelveket ténylegesen bevezetik, az más ágazatokra, így az akvakultúrára is kihathat, az átállási periódusban pedig a technológiai újítások szükségessége miatt áremelkedéssel is járhat.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
szennyezés, halászat, környezetszennyezés, halgazdaság, vízszennyezés, akvakultúra, klímaváltozás, halgazdálkodás, tengerpart, globális-felmelegedés, tengeri-élelmiszer, élőhelykezelés, akcióterv, globális-ökológiai-lábnyom, oxigénhiány, tenger, óceán, rák, klímacélok, klímaválság, halászati-ágazat, kagyló,