Ha a nemesítői oldalról nézzük, akkor azt kell elmondani, hogy Magyarország szinte az összes európai ország közül a legfényesebb és a legidősebb nemesítési históriával, történettel rendelkezik. A rendszerváltás a hazai növénynemesítésben jelentős változást és diszharmóniát indított el
- fogalmazott lapunknak Pauk János. Hozzátette: Magyarország már 1989 előtt is nyitott volt a nemesítési piacon, de a nyugati cégek a fordulat évei után hatalmas tőkével és marketinggel léptek a piacra, ami jelentős diszharmóniát okozott a magyar és külföldi nemesítő házak piaci helyzeteiben. A régi szisztémából átjött nemesítő intézményeink nem tudtak lépést tartani a nyugati vállalatok marketing- és piaci stratégiáival, így kevésbé vagyunk versenyképesek a globális piacon. Az úgynevezett állami növénynemesítő házak a pénzügyi erőforrások és a korszerű technológia hiánya miatt kerültek hátrányba, különösen a marketing és piacra jutás terén. Mára ezek a nemesítő házak - az átszervezés évében vagyunk - leginkább az egyetemek, különösen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) alá tartoznak.
A fő probléma az, hogy míg a nemesítés szakmai része tartotta a lépést, a piacra jutás és marketing területén jelentős diszharmónia alakult ki, emiatt pedig lemaradást szenvedtek a magyar cégek a nyugataikkal szemben.
A nemesítési programok jól működnek hazánkban, de mára növényfajonként óriási különbségek alakultak ki - vélekedett a szakértő.
A repce és a napraforgó esetén a magyar genotípusok szinte teljesen kiszorultak, ezért mondhatni, hogy a magyar fajták nemesítése e két növény tekintetében szinte teljesen megszűnt és más fajoknál is negatív tendencia látható
- közölte az Agrárszektorral Pauk János. Hozzátette: nemesítési vonalon még mindig vannak remek eredmények. A Nébih elismerései és a posztregisztrációs kísérletek adatai alapján a gabonáknál - még kukoricánál is - nem állunk olyan rosszul, mint azt a piaci helyzet mutatja. A fajták szereplése és eredménye sokkal jobb, mint a piaci helyzetük.
A magán- és „állami” növénynemesítők kihívásai
A szakértő úgy véli, a szuverenitásról gyakran politikai kontextusban beszélünk, de ez genetikai értelemben is nagyon fontos mezőgazdaságunk jövője szempontjából. Ha Magyarország elveszíti egy adott növényfaj magyar genetikai hátterét - vagyis a hazai fajták kiszorulnak a piacról, és leáll a nemesítésük - az a nemzeti önállóság jelentős csorbulását jelenti, egy idő után pedig elvesztését. Ebben az értelemben a mezőgazdaság genetikai hátterének elvesztése éppúgy a szuverenitásunk elvesztését jelentheti, mintha a politikai vagy gazdasági befolyást veszítenénk el.
Így fulladnak vízbe a növények a földeken: hamar súlyos lesz a helyzet
A magyar kertészet bizonyos ágazataiban - mint például paprika esetében - magánnemesítő cégek jöttek létre az elmúlt 20-30 évben és egyre jobbak az eredményeik. Ugyanakkor az intenzív fejlődéshez nekik is komoly fejlesztésekre, ráfordításokra lenne szükségünk, mert a versenyt komoly szellemi és anyagi potenciállal szemben kell tartaniuk. Az elnök úgy véli, mind az „állami” és magánszektorból jelentős a szakember elszívás. Az egyetemeinken és nemesítő intézeteinkben képzett szakemberek közül néhányan elhagyták az országot, vagy a magyarországi székhelyű, nyugati cégeknél helyezkedtek, ahol többszörös fizetést kapnak. Ekkora sokkot, jelentős veszteség nélkül nem bír el a magyar növénynemesítés. Legvégül a probléma az, hogy a nyugati cégek által itt termelt profit jelentős része kimegy az országból, így a hazai gazdaság nem olyan mértékben gyarapszik, mintha a vetőmagból szerzett profit itt maradna.
A növénynemesítés folyamatos tevékenység, amelyet nem lehet csak úgy megszakítani. Hullámvölgyek és csúcsok növényfajonként természetesen előfordulhatnak, de a munkát állandóan folytatni szükséges, mert a folyamat megszakítása súlyos következményekkel jár. Ha leáll egy faj nemesítése, még kiváló génbanki lehetőségeink ellenére is, a rendszer újjáépítése rendkívül nehéz, mert elvesztjük a faj infrastrukturális-, genetikai- és szellemei pilléreit. Ez hasonló az oktatáshoz: nem lehet évekre szüneteltetni egy vagy két évfolyam oktatását, mert a tudás megszerzése folyamatos. A nemesítés leállása egy adott növényfaj esetében akár annak hazai termesztési végét is jelentheti – vélekedett Dr. Pauk János.
Most már biztos: csak így lehet sikeres a magyar növénytermesztés
Régebben Magyarországon több, mint harminc növénynemesítő központ működött. Azóta ezek száma jelentősen csökkent, és most a legtöbb nemesítő hely a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez (MATE) tartozik. Abban bízunk, hogy a MATE irányítása alatt új életre kel a nemesítési tevékenység. Új irányok, nemzeti támogatás és a hagyományok felragyogtatása, erre van szükség! Ehhez van tradíciónk és Kárpát-medencei adottságunk
- fogalmazott az Agrárszektornak az elnök.
A helyi nemesítés rendkívül fontos
Az aszály kérdése egyre nagyobb figyelmet kap. Drámai változásokat láthatunk a termesztés és a növénytermesztés terén is. Az elmúlt több mint két évtizedben, nagyjából 2000 óta szinte minden év egyre szárazabb volt. Bár néhány évben sok eső esett, ez kivételes volt, az átlagos csapadékmennyiség folyamatosan csökken és csökkent. A meteorológiai adatok azt mutatják, hogy nő a napsütéses órák száma, emelkedik az átlaghőmérséklet, és a csapadék eloszlása is problémás: időnként hirtelen sok eső zúdul le, de előtte hónapokig semmi.
A nemesítésben az a legjobb, ha ott történik a szelekció, ahol a fajtákat később felhasználják, tehát helyben, a mi esetünkben itt a Kárpát-medencében. Ökológiai szempontból a helyi nemesítés különösen fontos, mert a fajták így a helyi környezethez alkalmazkodnak. A magyar nemesítők helyben dolgoznak, így olyan fajtákat hoznak létre, amelyek a szárazsághoz és a helyi adottságokhoz jól igazodnak. Mivel a legtöbb termelő is öntözés nélkül gazdálkodik, a hazai nemesítés is igyekszik a nemesítési folyamatokat ezekhez a körülményekhez igazítani. Ez persze nem zárja ki az öntözésfejlesztés fontosságát.
Fontos a technológiai fejlődés
A rendszerváltás utáni első évtizedben a külföldi multinacionális cégek még nem jelentek meg olyan erőteljesen Magyarországon, de az elmúlt húsz évben már saját nemesítő telepeket hoztak létre, különösen hazánk déli területein. Ezek a cégek is helyben nemesítenek, "rögön", vagyis ugyanazokhoz a körülményekhez alkalmazkodnak, mint amilyen körülmények között a magyar termelők dolgoznak.
Ezért különösen fontos, hogy a hazai növénynemesítés támogatást kapjon, mert bár a multinacionális cégek lehet, hogy több erőforrással dolgoznak és olykor nagyon jó fajtákat is előállítanak, de hazai szakmai lépéstartás nélkül elképzelhetetlennek látom a jövőt. Ha valaha a külföldi cégek leállítanák a vetőmagellátást (volt már rá példa), Magyarország nagyon nehéz helyzetbe kerülne. Ezért létfontosságú, hogy a magyar növénynemesítést ne hagyjuk elgyengülni, mert az agrárium és az ország genetikai tartalékainak szuverenitása függ tőle.
- vélekedett Dr. Pauk János. Hozzátette: a növénynemesítés metodikája óriási változásokon ment keresztül, amit például az informatika és a molekuláris genetika robbanásszerű fejlődése is tükröz. A nemesítő tenyészkertek és laboratóriumok számára elengedhetetlen, hogy megfelelő műszerezettséggel rendelkezzenek. Szükségük van a beruházásokra, mert nem minden nemesítő hely tudja saját profitját a szükséges mértékben visszaforgatni a legmodernebb technológiákkal való lépéstartásra. A mai világban a metodikai háttér 10-15 éven belül drámai módon változik, fejlődik. A növénynemesítésben a folyamatos fejlődés kulcsfontosságú. Már drónok segítségével is gyűjthetők adatok a szelekciós, tenyészkerti munkához. A laboratóriumban meg lehet mondani, hogy egy betegség ellen működő gén benne van-e a nemesítési anyagomban, és napestig sorolhatnánk a példákat. A riportban felvázolt komplex helyzet különösen fontos kihívásokat jelent a jövő növénynemesítése számára.
