Kamala Harris alelnök és Donald Trump volt elnök agrárpolitikai elképzelései számos ponton különböznek egymástól. Harris az élelmiszer-infláció megfékezésére törekszik, többek között a húsiparban tapasztalható árdrágítás szövetségi szintű betiltásával. Emellett a mezőgazdasági vállalati fúziók szigorúbb ellenőrzését szorgalmazza a piaci verseny élénkítése érdekében.
A munkaerőhiány kezelésére Harris a legális bevándorlási rendszer reformját támogatja, egyensúlyt teremtve a gazdasági igények és a határbiztonság között. Ezzel szemben Trump a termelési költségek csökkentésére helyezi a hangsúlyt, az ágazat deregulációját és az energiaköltségek mérséklését javasolva.
A volt elnök a bevándorlás korlátozását szorgalmazza, és a hazai munkaerőre összpontosítana.
Az agrármunkások fele illegális bevándorló az USA-ban
A környezetvédelmi politika terén is markáns különbségek mutatkoznak. Harris támogatja az agresszív éghajlatvédelmi intézkedéseket, és célul tűzte ki, hogy az amerikai mezőgazdaság 2050-re nettó nulla kibocsátású legyen. Trump ezzel szemben folytatná korábbi álláspontját, és visszavágná az éghajlatvédelmi szabályozásokat.
A kereskedelempolitikában mindkét jelölt foglalkozik a Kínával folytatott kapcsolatok alakításával. Harris fenntartaná Trump egyes vámtarifáit, miközben a kereskedelem diverzifikálását támogatja. Trump keményebb vámokat és határozottabb álláspontot képvisel a kereskedelmi tárgyalásokon.
A választások közeledtével ezek a kérdések rávilágítanak a mezőgazdaság kritikus szerepére az amerikai gazdaságban és politikában. A jelöltek eltérő elképzelései jelentősen befolyásolhatják az ágazat jövőjét az elkövetkező években.
