Újra megjelent a vírus Magyarországon: egyre több megyében fertőz

Júliusban még arról szóltak a hírek, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét, a kedvező besorolás július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. Ez a státusz az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét jelenti az egyes harmadik országokkal. Szeptember 30-án érkezett azonban a hír, hogy ismét a magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Hajdú-Bihar és Fejér vármegyében elhullott nyári ludakból.

A vadmadarak közvetítésével az ország bármely pontján megjelenhet a vírus, néhány nap kellett csak ahhoz, hogy a házi baromfiállományban is újra kimutassa a madárinfluenza jelenlétét a Nébih. A Békés vármegyei Füzesgyarmaton a mintegy 25 000 példányt számláló pecsenyekacsa telepen a takarmány- és a vízfogyasztás csökkenése, az idegrendszeri tünetek és a megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban. Az érintett állomány felszámolása megtörténik, illetve a teleppel járványügyi kapcsolatban álló további két gazdaság pecsenyekacsa állományát szintén leölik. A hatóság a gazdaság körül kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet és a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.

Pénteken érkezett a hír, hogy újabb megye lett érintett: Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is kimutatta a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Itt májhasznú ludakban tűnt fel a kór, az állomány felszámolása folyamatban van.

Mindez jól bizonyítja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor újra megjelenhet Magyarországon is. A hatóság hangsúlyozza, az állattartói fegyelmezettség nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen súlyossá válik a járvány, ezért fontos, hogy az állattartók következetesen és szigorúan tartsák be a járványvédelmi előírásokat. Mivel a betegség évek óta jelen van valamilyen formában az országban, az Agrárszektor összegyűjtötte a leghasznosabb információkat a madárinfluenzával kapcsolatban a Nébih tematikus oldala segítségével.

Milyen közegészségügyi veszélyt jelent a madárinfluenza?

A jelenlegi madárinfluenza járvány (H5N8) kitörése óta ezzel összefüggésbe hozható emberi megbetegedés Európában eddig nem fordult elő. A megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható. Továbbá fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra, kézfertőtlenítésre.

Madárinfluenza-járvány esetén biztonsággal fogyasztható-e a hentestől, vagy élelmiszerboltban megvásárolt baromfi?

Amennyiben a terméket legálisan működtetett kereskedelmi egységben vásárolták, úgy a termék a címkén szerepeltetetett lejárati ideig biztonságosan fogyasztható. A kimutatott szerotípus (H5N8) kapcsán eddig még sosem fordult elő emberi megbetegedés. Természetesen jelen esetben is, mint általában fontos a megfelelő konyhai higiéniai eljárások alkalmazása, nem hőkezelt alapanyagok elkülönített kezelése.

Milyen tünetei vannak a madárinfluenzának?

Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel  csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.

A madárinfluenzában elhullott vagy leölt állatok után igényelhető állami kártalanítás?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezései alapján a madárinfluenza betegségben elhullott vagy a madárinfluenza betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár, ha az állattartó a törvényben előírt bejelentési kötelezettsége alapján állata betegségét vagy elhullását jelentette az állatorvosnak, illetve állatait a vonatkozó jogszabályok betartásával vásárolta és tartotta. 

Hogyan lesz kártalanítva az érintett?

A kártalanítás a tulajdonosnak jár, aki legtöbb esetben az integrátor. Ő kapja meg a leöléskori értékét az állatoknak. A kihelyezés és a leölés idején az állatok értéke természetesen nem ugyanannyi. A leöléskor az állatok többet érnek a tartó munkája miatt. A befektetett és elveszett munka megtérítését az integrátorok a részükre kifizetett kártalanítási összegből tehetik meg. 

Kap-e kártalanítást az elmaradt haszon miatt a tulajdonos?

Nem, az elmaradt haszon a kártérítés körébe tartozik, nem a kártalanításhoz.

Mik a további teendők a károk enyhítése érdekében?

A Polgári törvénykönyv szerint a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Ez általános kötelezettség, minden esetben alkalmazandó, így járvány kitörések estében is. Ez a járványkitörések során jelenti azt, hogy az állattartó köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelteket tűrni, segédszemélyzetről gondoskodni, megfelelően közreműködni. A kárenyhítési kötelezettségnek megfelelő közreműködés ezen túlmenően azt is jelenti járványkitörések esetében, hogy a jogszabályi és ágazati szakmai szabályokon túl minden elvárható intézkedést megtesznek az újabb fertőzési lehetőségek megelőzése érdekében, mint megfelelő biológiai biztonsági intézkedések (például a telepi zártság biztosítása), valamint együttműködnek a fogékony állatok számának csökkentésében a veszélyeztetett területeken (termelés, kibocsájtás csökkentése).

Minden, amit az állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról tudni kell

Milyen elektronikus nyilvántartás fogadható el a kártalanítási eljárás során?

Az elektronikus állatnyilvántartásra nincs külön jogszabályi előírás, mindenekelőtt biztosítania kell a teljes körű nyomon követhetőséget. Az állattartónak e célból olyan elektronikus rendszert kell működtetnie (akár Excel, Word, akár más formátumban), amelyből haladéktalanul, egyértelműen és naprakészen elérhető, kinyomtatható az állatállományra vonatkozó minden szükséges információ mind a tartó, mind az ellenőrző hatóság részére. Léteznek a különböző integrációk által alkalmazott és preferált kész telepi nyilvántartási programok (pl. szarvasmarha esetében a Riska), de saját maguk is elkészíthetik. Magában foglalhat más, jogszabályban előírt nyilvántartásokat is (pl. kezelési napló, elhullási napló stb.) - olvasható a Nébih tematikus oldalán.

Milyen elektronikus kezelési napló fogadható el a kártalanítási eljárás során?

Az elektronikus kezelési naplóra nincs külön jogszabályi előírás, mindenekelőtt naprakészen dokumentálnia kell az állatorvosi beavatkozásokat, az alkalmazott szereket és az élelmezés-egészségügyi várakozási időket. Biztosítani szükséges, hogy a kezelő állatorvoson kívül más, illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, és ne legyenek utólag módosíthatók a naplóban rögzített adatok.

Az önkéntes felügyeleti vagy mentesítési program konkrétan a kártalanításra okot adó bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségre vonatkozik-e, vagy bármely más, a telepen működő önkéntes program is figyelembe vehető?

Bármely betegségre vonatkozóan figyelembe vehető, akár pl. lépfene elleni vakcinázás. Állattartó telep esetében mindenképpen pozitívan értékelendő egy önkéntes felügyeleti vagy mentesítési programban való részvétel, mert ez állategészségügyi szempontból előre lépést jelent. A hangsúly a folyamatosságon van: a programban foglaltaknak valóban tegyenek eleget.

A kártalanítás mértékét növelő tényezők megállapítása esetében a becslési eljárás során megállapított összeget, vagy az alapösszeget kell-e alapul venni?

• Becslési eljárásban megállapított összeg: 100%
• Kártalanítás alapösszege: becslési eljárásban megállapítottnak a 60%-a.
• Kártalanítás megállapított összege: minimum 60% alapösszeg + növelő tényezőkre kapott %-ok. 

Példa:

• becslési eljárás: 100 000 Ft
• kártalanítás alapösszege: 60 000 Ft
• telepauditáló rendszerben részt vesz: + 25 000 Ft.
• kártalanítás megállapított összege: 85 000 Ft.

Mikor kell(ett) részt vennie a kártalanítási jogosultnak ebben a telepauditáló rendszerben? A káresemény előtt mennyivel?

A káresemény bekövetkezte előtt már részt kellett vennie.