Friss! Agrárszektor időjárás előrejelzés: 2024.10.07. hétfő

Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2024.10.07.) napon.

2024.10.07. hétfő: A párásság és a köd, rétegfelhőzet reggeli, délelőtti megszűnését követően hazánk nagyobb részén már napos időre van kilátás kevés gomolyfelhővel, északkeleten azonban csak várhatóan a déli óráktól csökken számottevően a felhőzet, arrafelé kisebb eső, szitálás még lehet. A délnyugatira forduló szél napközben többfelé megélénkül.

A csúcshőmérséklet 15 és 22 fok között valószínű. Késő este jobbára 9 és 16 fok közötti értékeket mérhetnek.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az átkeveredés hiánya miatt az alsóbb légrétegekben magas a levegő páratartalma, ezért a légutakban a hőleadás korlátozott, így az annak hőmérsékletét közvetett módon megemeli. Ezáltal kedvezőbbé válnak a körülmények a kórokozók életfeltételeihez és szaporodásukhoz, így a fertőző betegségek könnyebben terjednek párás időben.

A következő napon várható időjárás

2024.10.08 kedd: A pára, köd, rétegfelhőzet feloszlását követően változóan felhős idő várható többórás napsütéssel. Csapadék estig nem valószínű. A déli, délkeleti szél sokfelé megélénkül, az Észak-Dunántúlon megerősödik. Délután 17, 25 fok várható, északkeleten lesz a hűvösebb idő.

Friss híreink:

Megszólalt a szakértő: ez kellene a drónok magyarországi elterjedéséhez

Nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióban folyamatosan növekszik az érdeklődés és az igény a pilóta nélküli légi járművekre, azaz a drónokra a mezőgazdaságban is. A permetező drónok elterjedésének ugyanakkor még mindig erős korlátot szab a kijuttatható szerek szűkössége. Erről Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője beszélt az Agrárszektornak, aki azt is elmondta, hogy az idei évben az értékesítés terén már a permetező drónok mellett komolyabb hangsúlyt kaptak a monitoring drónok is. A szakember beszélt arról is, hogy bár idén nem volt keimelkedő a beruházási kedv az ágazat szereplőinél, az új pályázatok megjelenésével, de főleg a kijuttatható szerek listájának bővülésével Magyarországon és az Európai Unióban is nagy mértékben növekedhet a kereslet a mezőgazdasági drónok iránt.

Tízlábú idegen állatok jelentek meg a magyar vizekben: óriási a baj

Magyarország hosszú évek óta áll a világranglista élén azzal a komoly kockázatot jelentő ténnyel, hogy természetes vizeinkben immár 31 idegenhonos tízlábú rákfaj előfordulását sikerült igazolni. A hazai ökoszisztémát és az infrastruktúrát egyaránt veszélyeztető fajok száma legutóbb a COVID-járvány idején ugrott meg, de megállíthatatlanul terjednek a régebb óta itt lévő fajok is.

Újra megjelent a vírus Magyarországon: egyre több megyében fertőz

Magyarországon is rengeteg termelőt érintett az utóbbi években a madárinfluenza felbukkanása itthon, ráadásul a napokban újra megjelent a vírus hazánkban. Jó páran vannak, akik óriási károkat szenvedtek az állatbetegség megjelenése miatt, hiszen számos gazdaságban kellett leölni az állatokat és hoztak szigorú intézkedéseket. A tulajdonosok, akik a legtöbb esetben az integrátorok kártalanításra jogosultak, azaz megkapják a leöléskori értékét az állatoknak. Ugyanakkor az elmaradt haszon miatt nem jár kártalanítás, hiszen az a kártérítés körébe tartozik.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Kiderült, mire készülhet az MNB: tényleg semmit sem ér valójában Magyarország aranytartaléka?

Nem nagyon ajánlják a monetáris arany piacon keresztüli vételét és felhalmozását a jegybankárok - mondta a Pénzcentrumnak Bod Péter Ákos, amikor Magyarország frissen megemelt aranytartalékáról kérdeztük. Az MNB korábbi elnöke szerint a hitelminősítők vagy befektetők nem nézik a devizatartalék összetételét, így nem számít, mennyi aranya van egy-egy országnak. Hozzátette: a tartalékolás szerinte a lakosság felé lehet egy üzenet, hiszen az átlagember el tud képzelni egy nagy halom aranytömböt. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója pedig arról beszélt: az arany tartása költséges, hiszen tárolni, őrizni kell, ellenben nem termel hasznot, szemben más lehetséges tartalékelemekkel.

Felemásan alakult az idei nyár a Balatonnál: mi lesz így a magyar tengerrel?

A korábbi negatív felhangok ellenére remek szezont tudhat maga mögött a Balaton. Beszédes, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) statisztikája alapján június-augusztusban 1,7 milliónál is többen keresték fel a magyar tengert, ami 6,2%-kal túlszárnyalta az egy évvel ezelőtti értéket. Az elszálló infláció ellenére úgy tűnik, hogy a magyarok körében még mindig az egyik legnépszerűbb desztináció a magyar tenger. Ennek ellenére nem beszélhetünk hurráoptimizrusról, néhány korábbi nívós, korábban közkedvelt étterem kényszerült lehúzni a rolót az utóbbi időben. Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója szerint ugyanakkor ezek az adatok csalókák, és nem fedik le a valós képet. Mint mondta, kéne egy olyan index, ami a vendéglátás valós forgalmát jelezze, mivel pusztán a vendégéjszakák száma nem mutatja a vendéglátóhelyek forgalmát. Már csak azért is, mert a vendégéjszaka szám közlése ma már kevés, kellene hozzá egy másik mérőszám az éttermi forgalom alakulásáról is. A borász-filozófus a HelloVidék megkeresére azt is elárúlta, hogy nagyon sok helyi vállalkozó a 40 százalékos alapanyag inflációnak csak a felét tudta beépíteni az árakba - a másik fele a tulajdonos profitjából jött le. Interjú.