Magyarországon párszáz hektárra tehető a termőterülete az édesburgonyának, de nagy, üzemi szintű termelőből is kevés van. A Nyírség környékén volt egy fellendülés a termesztést illetően, ami pár éve kezdődött. A közepes termelőknél visszaesés van, sokan megpróbálták, de nem jött be a számításuk. Az érdeklődés azonban nagy, a gabonafélékkel egy-két éve már nem lehet olyan jól keresni, így sokan „nézegetik” a kapás kultúrákat. Arról viszont nem szabad megfeledkezni, hogy komolyabb felkészültséget igényel, ha valaki batátát hektáros területen szeretne termelni. Márkus Dávid és felesége, Julcsi mégis úgy döntött, hogy megalapítja a Hékást - melyet saját kutyájukról neveztek el -, és a sok kihívás ellenére is töretlenül próbálkoznak valami újat hozni a piacra és népszerűsíteni a batátát.

Egyre többen termeszthetik ezt a zöldséget itthon: tudhatnak valamit?

Hiába népszerű Magyarországon az édesburgonya, a termesztését nem igazán támogatják.

Magyarország még nem képes teljesen kielégíteni az igényeket, a külföldi árak is befolyásolják a hazai piacot. Nem egyszerű, sőt, kifejezetten nehéz termeszteni, annak ellenére, hogy egy ellenálló növényről van szó. Tény, hogy nehezen szárad ki vagy pusztul el, de nem biztos, hogy ha valami túlél, akkor jól is fog teremni

- mondta a nógrádi termelő.

Dübörögnek a támogatások itthon, de nem minden termelő örülhet

A fiatal szakember kifejtette, hogy rengeteg nehézséggel kellett megbirkóznunk. Az eső, jégeső még nem okozott gondot ugyan, a szárazság annál inkább. Ha valahol van öntözés, az nem azt jelenti, hogy akkor bármi történhet. Egyrészt, nem mindegy, hogy az adott gazda mennyit vizet képes kijuttatni a földekre, másrészt pedig van egy úgynevezett légköri aszály jelenség is, amiről szintén nem szabadna elfeledkezni. Itt érdemes megemlíteni, hogy ömlenek a milliárdok a magyar mezőgazdaságba, számtalan pályázat segítheti a termelőket, ugyanakkor nem mindenki részesedik a támogatásokból.

Indul a pénzosztás: ezek a magyar cégek pályázhatnak a tízmilliókra

Az erdőgazdálkodók is élhetnek a KKV-k innovációs képességének támogatására kiírt GINOP pályázati lehetőséggel.

A termelőknek viszont nagy szüksége lenne a támogatásra, mivel valóban kapkodnak a magyarok a batátáért és rengeteg az import a boltokban. Ahogyan lapunk is beszámolt róla korábban, rengeteg érkezik belőle Egyiptomból, de az amerikai és spanyol áru is jelen van a piacon - az egyiptomi azonban még az utóbbi kettőnél is olcsóbb. A szakember ezzel kapcsolatban elmondta, hogy volt olyan évük, amikor mintegy 55 tonna édesburgonyát sikerült termelniük és az utolsó kilóig sikerült eladniuk, tehát egyértelműen kijelenthető, hogy igenis van igény a hazai termésre is.

A kistermelők nincsenek sajnos megfelelően támogatva, hullanak is ki sorba. Nincsen pénzük megfelelő gépesítésre, a munkaerő is egyre csak drágul vagy éppen nem is állnak rendelkezésre. Az infláció feldobta a béreket is, ezeket nehéz fizetnie egy kistermelőnek. Az energiaárakról már nem is beszélve.

Sok dologról le kell mondania a vásárlóknak

Az élelmiszerárak elképesztő mértékben lőttek ki Magyarországon, és ez bizony a vásárlási szokásokon is meglátszik. Az általunk megkérdezett termelő az édesburgonyából különböző élelmiszereket is készít - krémeket, szószokat, lekvárokat és sok minden mást is, melyek magas minőséget képviselnek, ráadásul vegyszer-és hulladékmentesek, ennek ellenére sokan nem tehetik meg, hogy ilyeneket vásároljanak. Az elmúlt évek áremelkedéseinek köszönhetően a legtöbb magyar már csak az alapélelmiszereket tudja megvenni, „extrákra” már nem minden esetben jut pénz.

Nagy István: Magyarországnak önellátónak kell lennie burgonyából

A tárcavezető szerint a kertészeti ágazatot támogató pályázatok és az államilag segített nemesítés lehet a megoldás.

Nem könnyű fenntarthatóan, egészségesen termelni

A fenntarthatóságot a mezőgazdaságban is fontosnak tartják, ennek ellenére nem sok előrelépés történt ezügyben az ágazatban, bizonyos fenntarthatósági szabályok pedig vitatottak a gazdálkodók körében is. Márkus Dávid kifejtette, hogy ők sem használnak semmilyen vegyszert, műtrágyát, növényvédő szert, talajfertőtlenítőt. Olyan élelmiszert készítenek, amit vegánok, különböző ételintoleranciával rendelkezők, diétázók is nyugodt szívvel fogyaszthatnak. A befőzés egész folyamata igen csekély mennyiségű hulladékkal jár, mivel ennek nagy részét komposztálják, az üvegeket pedig visszaváltják a piacokon - mindez azonban jelentősen nagyobb kiadással is jár.

Például lebomló fóliákat használunk a földeken. Ez persze jó dolog, de nagyjából hatszor annyiba kerül, mint egy sima fólia. A hulladékmentesség pedig sokszor extra munkával jár, rengeteget dolgozunk, de úgy gondolom, megéri és ki is tartunk mellette.