Braunmüller Lajos • 2024. október 9. 05:58
Tartósan megváltozott feltételekkel kell szembenéznie a hazai agráriumnak és élelmiszer-termelésnek, azon belül is különösen a szántóföldi növénytermesztésnek, aminek során újra kell tervezni az ágazat stratégiai és gyakorlati kérdéseit egyaránt – véli Hollósi Dávid. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az Agárszektornak elmondta: az üzleti szemlélet és az alkalmazkodás jelenti a megoldást, és sokat vár az ágazat az élelmiszeripari fejlesztésektől is. Talán a szántóföldi növénytermesztés megváltozott helyzete, és az érkező élelmiszeripari beruházások jelentik napjainkban a legfontosabb témákat a hazai agrofood-szektorban, ezek a területek tehát kiemelt figyelmet kapnak az idei Agrárszektor konferencián is, amelyre decemberben kerül sor Siófokon.
Azt hiszem, hogy a helyzet megértéséről és elfogadásáról szól a mostani év. Elkezdte a piac elfogadni, hogy valami megváltozott, és ez tartós hatás, nem átmeneti
- értékelte az idei esztendőt az Agrárszektornak Hollósi Dávid. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója kifejtette: lényegében minden olyan tényező, ami a gazdálkodás eredményét befolyásolja, tartósan megváltozott, nem csupán a termelés közvetlen feltételei, hanem a világpolitikai, világgazdasági viszonyok is.
Most már évek óta háborúkkal kell szembenéznünk, a keletről beáramló, olcsó, de kétes minőségű termékeket nem lehet megállítani, legalábbis határozott uniós szándék nincs erre, ami nyilván befolyásolja a mi árainkat és lehetőségeinket. Teljesen egyértelmű, mára el kell fogadni azt is, hogy a klímaváltozás olyan durva hatásokkal jár, amelyek megkérdőjelezik a szántóföldi növénytermesztés eddigi gyakorlatát, a vetésszerkezetet, az agrotechnológiát, és egyáltalán azt, hogy mennyi földet tudunk hasznosítani gazdaságosan. Fel kell tennünk a kérdést, hogy üzletileg szükség van-e négy és félmillió hektár termőföldre Magyarországon. Ez nagy kérdés szerintem.
Az állattenyésztés nyerhet?
Hollósi Dávid szerint ugyanakkor nagyon vegyes a kép a szántóföldi növénytermesztésben, már csak a csapadékellátottság miatt sem azonosak a feltételek a különböző földrajzi térségekben. Az ügyvezető igazgató szerint szinte kettészakadt az ország, bár most már a Dunántúlon is voltak komoly aszálykárok, de azért arrafelé még több helyen jobb a helyzet.
A Dunáig egy teljesen más világ van, mint azon túl.
Bíztató ugyanakkor a szakember szerint, hogy az állattenyésztésben az elmúlt időszakban egy nagyon jó konjunktúra kezdődött meg, igaz, az nem világos, hogy ez mennyire lesz tartós. Jelenleg ugyanakkor végre jövedelmet termel az állattartás, a piac elismeri a termékeit. Hozzátette:
ráadásul az állattenyésztés azért is jobb helyzetben van, mert ott lezajlott az a konszolidáció, ami még nem ment végbe a szántóföldi növénytermesztésben.
Az állattenyésztésben ugyanakkor már megvannak azok a szereplők, akik fennmaradtak, túlélték az elmúlt évtizedeket, kellő mérethatékonyságot értek el, és jelenleg is növekednek.
Az egyik legfontosabb változás azonban mégis a szemléletmódot érinti: napjainkra a gazdálkodás biznisz alapra került, vagyis az üzleti szemlélet kifejezetten nagy teret hódított. Ez annak köszönhető, hogy nehéz a helyzet, és egyszerűen muszáj számolni. Jobb időkben egyszer-kétszer még elment az, hogy mellélőtt valaki, nem úgy sikerült az éve, mert szokások alapján csinált mindent, de ez most már nem megy. Piacismeret kell, a nemzetközi tendenciák megértése, a termelőnek okosan kell tárgyalniuk a bankokkal, okosan kell lehívni a pályázati forrásokat. Az inputbeszerzések kapcsán jó szerződéseket kell kötni, hozzá kell férni a munkaerőhöz. Most kezdődött meg az agribiznisz kora.
Felgyorsul a koncentráció
A jövőről szólva kijelentette: látható, hogy számos területen a termelők elkezdtek vevőt keresni a gazdaságukra, különösen a szőlőterületek esetén szembetűnő ez. Az alacsony szőlőárak miatt régóta nem rentábilis a szőlőtermesztés, ha a gazda nem tudja elvinni a terméket a feldolgozottságig és a kereskedelemig, akkor nem tud jövedelmet termelni.
Évek óta nem változott semmit az ár, viszont a költségek folyamatosan növekedtek. ugyanakkor a borászatoknak sem egyszerű, a borfogyasztás is csökken, durván egy-két évtized alatt felére csökkent egy főre vetítve.
Hollósi Dávid szerint ezek miatt is egyértelmű mára, hogy új világ kezdődik, ahol brandet kell építeni.
Kapkodnak a pályázati pénzek után
A mintegy 200 milliárd forintos pályázati pénzből megvalósuló élelmiszeripari fejlesztések alkotják még a szektor kiemelten fontos területét a következő időszakban, az érkező pályázati forrásokra ráadásul komoly igény is mutatkozik, hiszen az eddig meghirdetett keretre dupla jelentkezés érkezett be.
Ez azért is fontos, mert a nagy hazai cégek is kicsinek számítanak európai és globális viszonylatban.
A szakember úgy látja, hogy az élelmiszeripar ráadásul jól is tudná elkölteni a rendelkezésre álló pénzt, értik azt, hogy milyen pontokon kell fejlődniük.
Az élelmiszeripar ma is talpon lévő szereplői több sokkot túléltek, aki még működik, és csinálja - nagyon sok köztük, aki termelő is egyben, vagy nagyon közel van a termeléshez - az szerintem józanul látja a helyzetet. A kérdés inkább a lépték, hogy elég-e ekkorát fejleszteni. Valószínűleg nem, szerintem ezermilliárd kellene, de most ezt a lehetőséget kell kihasználni.